szakmánymunka, akkordmunka
szakmánymunka, akkordmunka: a bérmunka egy fajtája, amikor a dolgozók (mezőgazdasági és ipari bérmunkás, a szakmányos) a kitermelt vagy feldolgozott anyag (fa, föld, szén, mezőgazdasági és ipari termék stb.) mennyisége után kapják előre meghatározott (rendszerint pénzbeli) fizetésüket. A mérés alapja lehet db. szám (pl. állatok nyírása), súly (morzsolás), terület (répaszedés), köbtartalom (kubik). A hagyományos → részesmunkánál korszerűbb, a hasonló → átaljás munkánál pedig jóval ösztönzőbb; e kettővel együtt a teljesítménybéres munkák csoportjába tartozik, míg pl. a → napszámosmunka időbéres, a → summásmunka pedig vegyes típusú. (A szakirodalom mindezeket a fogalmakat nem használja egységes értelemben.) A szakmánymunka tette lehetővé, hogy a → vállalkozó vagy → alvállalkozó s általában a munkaadó minimális (főként minőségi) ellenőrzést gyakoroljon. Elsősorban a → kubikosok és az → erdőmunkások bizonyos csoportjai tartoznak a szakmányosok közé, akik → bandákba szerveződve saját → bandagazdáik vezetése alatt értek el jobb munkaszervezést és nagyobb teljesítményt; a munkások akkordban kb. 1/3-dal többet teljesítettek, mint napszámban. A szakmányosok csoportos munkán a közös teljesítménybéren is rendszerint a munkában töltött idő alapján osztoztak, vagyis kiszámították az egy főre eső napszám átlagot. Mivel teljesítmény alapján és nem szerződéskor dőlt el a kereset nagysága, ez kölcsönös ellenőrzéssel és harccal járt; a munkások a várható keresetet jóelőre kiszámították. A bandagazda munkanaplót vezetett. A szakmányos → vándormunkások kiszakadtak a helyi megkötöttségekből, látókörük kitágult, szélesedett. A hatalomért vívott hosszas harcokban épp e munkások voltak az ipari dolgozók leghívebb szövetségesei. E munkástípus az átlagosnál öntudatosabb, szabadabb, baloldali érdekvédelmi és politikai szervezetek tagjaiként is működtek. Sem a szakirodalom, sem pedig a szóhasználat nem következetes a szakmányos és a rokon (pl. átalánymunka) kifejezéseket illetően. – Egyéb tipikus szakmánymunkák: árkolás, dohánytermesztés, téglaverés, égetés, fuvarozás stb. Az ipari jellegű munkák közül ide tartozik a darabszám-munka, pl. bognár- és kovácsmunkák stb. – Irod. Katona Imre: Munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon a kapitalizmus korában (Agrártört. Szle, 1961).
Katona Imre
