tűzvész
tűzvész: Elhárítására ismertek voltak bizonyos → mágikus eljárások is. Országszerte általános volt ezek valamelyikének az ismerete, nem tisztázott azonban, hogy a gyakorlatban milyen intenzitással szerepeltek a racionális eljárások mellett. Nagy részük alapvető, mindenféle baj esetén használatos rontáselhárító (→ rontás elhárítása) elemekből tevődik össze. Az először megsült, ujjbenyomással megjelölt kenyér kerítésre vagy kapura tűzése a Ny-Dunántúlon volt szokás. Más – gyakrabban előforduló, általánosabban ismert – műveletek: a ház körülfutása (asszony végzi háromszor, kilencszer, meztelenül, a tűznek mutatott farral stb.); a ház körülfutása pénteken vagy nagypénteken sült kenyérrel, elsőnek sült kenyérrel (→ bekerítés); → rostaforgatás; az asztal felfordítása; a → kenyér tűz felé fordítása az asztalon. – Megelőző eljárás igen kevés ismert (pl. Zalában tűzrakás előtt vízzel keresztet öntenek a tűzhelyre, hogy tűzvész ne legyen). A tűzvész létrejöttével kapcsolatos hiedelem jellegű magyarázatok közül általános hit, hogy a gólyát vagy fészkét nem szabad bántani, mert tűzvész lesz: ritkábban társul hasonló hit a vörösbegyhez, harkályhoz. – Európa-szerte hasonló a helyzet: a tűzvész ellen mindenütt a mágikus bajelhárítás „alapelemei” fordulnak elő anélkül, hogy ezeknek az eljárásoknak – speciálisan a tűzvésszel kapcsolatban – földrajzi kapcsolatairól vagy genetikus rokonságáról beszélhetnénk. (→ még: villám)
Pócs Éva
