tabumonda
tabumonda: figyelmeztető elbeszélés, mely tudósít valamely tilalom létrejöttének okáról, vagy arról számol be, hogy milyen büntetés éri azt, aki a tilalmat megszegi. C. W. von Sydow tabu-fikciónak is nevezi a tabumondát, utalva a képzelet szerepére e történetek létrejöttében. A társadalmi fejlődés korábbi stádiumaiban a → mítosz töltheti be ezt a szerepet. Az európai, ill. a magyar → mondák közt gyakoriak a munkatilalmakra (→ tilalom) vonatkozó történetek (→ bányaszellem). Az Úrnapján sütött kenyér kővé válik (→ kővé válás) vagy véres lesz, a Luca napján dolgozó asszony munkája megsemmisül, az ünnepeken vadászókat súlyos büntetés éri. Az → ünneprontók, ünnepnapokon táncolók kővé válnak, vagy más módon pusztulnak el. A tabumonda szólhat az embertelen urakról, akik rosszul bánnak a szegényekkel s megszegik az emberiesség követelményeit. Gyakoriak a halottakkal kapcsolatos tilalmak megszegőinek sorsát ecsetelő tabumondák. Kitérnek az állapotos asszonyokat, kisgyermekes anyákat érintő tilalmakra és ezek megsértésének következményeire is. Az álarcviselést és más veszélyesnek tartott szokásokat is kísérheti tabumonda (→ még: hiedelem) – Irod. Katona Lajos: Temesvári Pelbárt példái (Bp., 1902); von Sydow, C. W.: Popular Dite Tradition (Selected Papers on Folklore, Copenhagen, 1948); Morvay Péter: A templomkertben, temetőben és halotti toron táncolás s a halottasjáték népszokásához (Ethn., 1951).
Dömötör Tekla
