Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
I. Iparegyesület: igazgatásiak január 9-ről. 1. ő cs. k. fő Herczegsége iparstatisticánkra fordítván magas figyelmét, parancsolni méltóztatott velünk, hogy az ezt illető, s egyesűletünk birtokában levő adatokat ő Fenségéhez küldjük fel. Választmányunk, teljesen osztva a leérkezett k. iratban foglalt azon nézetet, miszerint „az ipar mezején honunkban kifejlett, s ennek felvirágoztatására irányozott mozgalmakat, valamint az ország gyári állapotát hitelesen ismerni szintolly kivánatos, mint szükséges:” azonnal megtevé a kellő intézkedéseket, hogy ő Fenségének üdvös határozása teljesitessék. –
2. A leczkebizottmánynak több rendbeli javaslatai nyomán határozatok hozattak a tanrendszer, a csődületi feltételek, rajzmükiállitás, s rajziskolai gyüjtemény tárgyában; a megállapodásokat már volt szerencsénk közzé tenni.
3. A magyarországi kőszenek vegybontásának szüksége kerűlt szőnyegre. –
E pontnál némi előzményeket kell előre bocsátanunk.
Erdőkben, fában egykor nagyon gazdag, de már már szegényedő hazánkban a mult öszszel különös nagy aggodalmakat költött fel a fenyegető fa-szükség, s a fa árának rendkivűli növekedése.
A városi hatóság s választmányunk is gondoskodásra érezték magokat felhíva, s mind két részről a kőszénre fordult a figyelem.
Pest városa választott polgársága jelesűl felszólította Dr. Nendtwich Károl, vegytani előadónkat, adna a hazánkban található, s házi tüzelésre is alkalmatos kőszenekről jelentést. –
Választmányunk pedig, melly egy hazafi által értesítve lőn, mikint ha bizonyos meghatározott áron lehetne az oraviczai kőszénnek Pesten keletet biztositani, Oraviczáról több százezer mázsa kőszén lehetne ide felszállítható, a vegyészeti 157szakosztályt oda utasitá, hogy a mondott oraviczai kőszénnek, mind saját, az itteni piacz egyéb tüzelő szereihez arányos hő-képességét határozza meg, s arról, hogy körülményeink között minő árt lehet az oraviczai kőszénnek igérni, s hogy átalában mikint lehetne a kőszénnek házi tüzelésre leendő alkalmazását Pesten, hogy igy mondjuk, divatosítani, adjon véleményt és javaslatokat. –
Dr. Nendtwich ur az őt felszólított polgárságnak, – a szakosztály pedig a választmánynak, azt válaszolták egyelőre, miképen a kőszeneknek mi használatra alkalmas létéről csak vegybontás után lehet kimerítő, s alapos véleményt adni, s miképen azon czélra, hogy számos kőszeneink közűl a legalkalmasbakat lehessen az illető használatra kitűzni, az említett vegybontást a hazában található minden szenekre kell kiterjeszteni. – Dr. Nendtwich ur ezen felűl megemlité válaszában azt is, hogy e vegybontás, mint természetes, sokkal több költekezéssel s idővesztéssel is jár, semhogy illy munkát bárkitől is pénzbeli segély és elismerés nélkűl lehetne reményleni.
Pestnek polgársága belátván Dr. ur véleményének méltányos alapját, azonnal 100 pftot. határozott a vegybontási költségek fedezéseűl, egyszersmind azon reményét fejezve ki, miképen az országnak egyéb hatóságai is meggyőződvén az e részbeli intézkedések üdvös és elkerülhetlen léte felől, hasonlóan készek lesznek a vegybontás eszközöltetéséhez pénzbeli segedelémmel járulni. – Pestnek tanácsa azonnal hajlott a polgárság javaslatát elfogadni s elhatározá a 100 pftnak kirendelését a n. m. u. kincstárnál kieszközölni. – Választmányunk pedig a szakosztályt oda utasitá, hogy miután a szükség sürgetős, s Pestnek piaczain leginkább csak az esztergami, pécsi és oraviczai kőszenek kaphatók, annálfogva csak ezeknek vegybontására szoritkozzék egyelőre.
Némi véletlen félreértés azonban megakasztotta a fölebbiek szerint meglehetősen biztató kezdeményt. Felsőbb helyen ugyan is, mint értesitve vagyunk, meg nem engedhetőnek találtatott, hogy a városilag megajánlott 100 pft. kifizettessék a városi pénztárból, mivelhogy a kitűzött czél, a vegybontás, nem valamelly közhasznu eszközlés fogna lenni. –
Mi e határozatot félreértésnek vagyunk hajlandók tulajdonitani, – a mennyiben netalán az volt volna oka, hogy a kőszenek analysisének szüksége nem vala elegendőleg megmagyarázva a tanácsi feliratban: a választmány újból megbizta a szakosztályt, hogy e vegybontásnak szüksége felől szakszerű véleményt készítsen.
És ezen vélemény volt az, melly a f. hónap 9-kei űlésben a kőszenek ügyét tárgyalás alá vonta.
E vélemény pedig azt tartja, hogy igen is,
Hazánk kőszeneinek vegybontása szükséges, honunk kőszéntelepekben olly gazdag, mint kevés más ország Europában; minden évben uj meg uj telepek födöztetnek föl, s a kincs, melly e telepekből közvagyonosodásunk gyarapitására, technikai űzleteink segéllésére, sőt kiviteli kereskedésünk táplálatára is kiemelhető volna, valóban tömérdek.
S mi ezen kincsbányákat figyelmetlenűl mellőzzük; nagy részínt fel sem kutatjuk; a felfedezetteket erőteljes mívelés alá nem fogjuk, a mivelteket rendszer és tudomány nélkül áskáltatjuk jobbadán; a kiemelt kőszeneket pedig 158használat alá is alig vesszük, sőt tele vagyunk ellene tömérdek előitéletekkel és balvéleményekkel.
Egy főoka pedig a kőszén-ügy körűli apathiánknak kétségtelenűl az, mert kőszeneink tulajdonságait, alkatrészeit, mire fordithatását nem ismerjük, nem tudjuk.
A kőszenek ugyanis különböző formatiójuak levén, alkatrészeik, s ezek szerint tulajdonságaik is különböznek. Bennök az éleny- kőneny- és széneny- tartalom sokféle arányban változatos. E változatosság pedig majd kevesebb hőképességgel, tömörebb vagy lazabb tapadással, átalában többféle jellemmel ruházza fel a különböző kőszén-nemeket és fajokat.
E különféleségből az alkatrészekben, sajátságokban és nemekben származik aztán a kőszeneknek csak bizonyos használatra alkalmazhatósága. –
Az egyík faj fűtésre, de csak egyedül fűtésre alkalmas.
A másik fajt csak nyilt tűznél használhatni, – mig a harmadik a rács-tüzeléshez ajánlatosabb.
Ismét különböznek a fajok azon képességökre nézve, miszerint széneny-tartalmok concentrálható, azaz miszerint az ugynevezett coaks-égetésre alkalmasak. Ez pedig becses tulajdonsága a kőszennek, mert ha elkészités által coaks-szá van égetve, főzésnél, fűtésnél igen használható, mert többé nem birja kellemetlen bűzét, technikai munkákhoz igen kerestetik, mert élénkebb hevet szolgáltat és levén salak részeitől ment, a fuvar költségeit sem neveli stb.
De hogy e különböző, és sokszerű használatokra épen az illető fajokat fordithassuk, szükséges tudományosan és okszerü vegybontás utján kiismernünk előbb azoknak azon jellemeit, mik után minden zavar néklül indulhatni az alkalmazás megválasztásában.
És itt az ideje, hogy e részben el tudjunk igazodni már. – Ime Pest városa középületeinek termeit sőt utczáit gőzvilágositással szándékozik ellátni, de még nincsen az iránt vizsgálat téve, hogy e czélra mellyik kőszenünk alkalmas vagy legalkalmasabb. – Más felé mi élénken fejlődik iparunk azon ágaiban, melly tüzi szereket igényel nagyobb mértékben? A vasut, gyárak, olvasztó kemenczék stb. már is nagy mennyiségü coaksszot emésztenek, a nélkül, hogy ezen szükséget is egészen hazánkból fedeznék, sőt kénytelenek drága pénzen Bécsből hozatni azt; mi nemcsak a technikai üzletet nyomasztja, hanem olly czikk árával is terheli nemzeti mérlégünket, mellyel minmagunk is bővölködhetnénk s külföldre is kereskedhetnénk, – de mellyet csak azért sem producálunk itthon, mert a coaks-égetésre alkalmas kőszenekről még tudomást, meggyőződést sem szereztünk magunknak. –
Ezekhez képest a szakosztály szükségesnek itélvén kőszeneink vegybontását, különösen az iparegyesűlet teendőihez, hivatásához véli tartozni, hogy e részben a szükségesek megtétessenek. –
A választmány meggyőződvén e vizsgálat hasznossága és szüksége felől, a szakosztály további javaslata nyomán elhatározá azt eszközlésbe vétetni.
A megkivántató költségeket egy részben a kőszéntelepek tulajdonosaitól, – más részben az ország megyei és városi hatóságaitól reméli, – nem is kétségeskedvén, hogy a tulajdonosok ugyan saját érdekökért, a hatóságok pedig a haza közjaváért bizonyosan örömest és készséggel fogják megtenni az áldozatokat. Még annál inkább, mert Dr. Nendtwich 159urnak hazaifui elhatározásából képes a választmány olly csekély öszvegből kiállitania a vegybontás költségét, mennyit nagy pénznek mondani sem lehet. Egy egy kőszéntelep mutatványainak vegybontása csak 25 pftba fogván kerülni, e dijt a tulajdonsok sem fogják sokalhatni, a hatóságok is könnyen fogják fedezhetni.
A megvizsgálandó kőszeneket a tulajdonosok érdeklettségétől várandjuk. Csak néhány fontnyi mennyiség kivántatik. De az szükséges, hogy a hegységnek, mellyből a kőszén vétetik, minden megnyitott telepjéből küldessék be bizonyos mennyiség, – hozzá csatoltatván a helynek, bányának megnevezése, – a hegység földészeti viszonyai. –
A vegybontótól ezek fognak megkivántatni: határoztassék meg kisérletek utján, mellyik nemhez tartozik a vizsgálat alá vett kőszén, – mik annak fő és jellemző tulajdonságai, – mik egyes alkatrészei, – milly arányban van benne az éleny, köneny, széneny-tartalom, – mi az arány sulyja, – mennyi és milly gőznemek fejthetők ki belőle, – millyen hőképessége, – mi czélokra forditható, mi lehet becsára? –
A vegybontás Dr. Nendtwich urra bizatott, – megkéretvén, hogy mihelyt valamelly kőszenfajnak vizsgálatát bevégezte, ennek eredményét a választmánynak azonnal bejelentse. – Azonban a választmány szivesen akarná, ha a vegybontást más szaktudósok is megkisértenék s vizsgálataik eredményeit szinte közhirűl tennék, miszerint ekkép a hazai kőszenek mindnyájának tudományos ismeretéhez juthassunk. –
Többire ez ügyben igen örvendetes tudomásul vétetett egy érdemes tagtársnak abbeli értesitése, hogy Pestnek választott polgársága megtudván, miképen a kőszenek vizsgálatára városilag kirendelt 100 pftot a városi pénztárból kifizetni nem szabad, azt aláirások utján azonnal fedezte. – Január 17-én 1846, Csanády, jegyző.
II. A sopron-vasi-szeder selyemegylet, mellynek fő czélja a honi selyemtenyésztés első és főfeltételét a szederfák czélszerü ápolása keletkezése óta (1841) szép sikert mutogat fel koronkint, mellyet csak méltánylással említheti. – E hónap 13-kán tarott közgyűléséből következők jutottak tudomásunkra, az olvasó közönség különösebb figyelmére érdemesek. Ugyan is: már eddig 36 hold föld van egyesűlet birtokában, melly rendesen körül árkolva, a legajánlatosb fajta szederfákkal, (többnyire Moretti) beültetve, az árkok pedig bokrok gyanánt tenyésztett szeder sövénnyel vanank szegélyezve. Ezen nagy telepen kivűl sz.k. Sopron városa határában és jóvoltából van mgé az egyletnek két szedres kertje egyik 2, másik 8 holdnyi. E 46 holdnyi telepen van 700 szál fa, 300,000 több csemete, az idén remélhető legalább 600–800 mázsa levél. Van az egyletnek továbbá hernyó-tenyésztő épülete, gombolyitó háza gőzkatlannal és annyi gombolyitóval, mennyin évenkint 120 mázsa gubót legombolyíthatni. Vannak még egyéb a gombolyitáshoz sőt szövéshez megkivántató alkalmatossága és eszközei is, de mellyek, mivel az egyesűlet működési körét, hogy annál hatályosabbá tehesse, szükebbre vonni jónak látta, haszonbérbe adattak, s az egylet most kizárólag a szederfatenyésztéssel foglalatoskodik, és igy az úgynevezett soproni selyemtenyésztő társaságnak, melly 600 pengő forintos részvényből alapitatott, s melly a fenebb emlitetteket haszonbéri, segitségére van, s reménylhető, hogy közvetve a hazai selyemtenyésztésnek is nagy hasznára.
Részvényesei 160száma 333, ezektől volt az egyletnek járandósága 5400 p.ft. Sajnálattal emlittetik, hogy több tagnál kin hevernek a részvények, mellyeket az egylet olly hasznosan forgathatna.
III. Megyeri-emlék-társulat. – Reményünk, mellyel az elhunyt Megyerinek tisztelőihez hivatkozánk, ugy látszik szép teljesedésnek indul. – A „nemzeti kör”-ben következő aláirások történtek: Barabás Dániel 1 ft. – Gróf Batthyány Kázmér 10 ft. – Gerenday Ambrus 1 ft. – Görgey János 1 ft. – Ledniczky Mihál 1 ft. – Sz. Fr. 40 kr. – Szekrényesy József 1 ft. – Tóth Lőrincz 1. ft. – Wagner János 1 ft. – Öszvesen 17 ft. 40 kr. p. p. – Január 20-kán 1846. – Csanády.
V. Az árvamegyei mérsékleti egyesület, mint ezt a tisztelt megye Rendei a nm. m. k. helytartó tanács tudakolására hivatalosan feljelenték, rendkivüli sikerrel munkálkodik, s tagjainak száma több ezerre megy.
VI. Az országos védegyesület választmányának ülése januar 20-kán. Az iparműcsarnok átvételére kiküldött bizottság oda utasittatott, hogy a jövő medárd-vásárkor megujitandó iparműcsarnok szerkezésével foglalkodó bizottsággal egyetértőleg, az emlitett iparműcsarnok pénztárában levő kész pénzt az iparműtár számára beszerzendő iparczikkek megvételére fordítsa. Miből láthatni, hogy örömünk nem alaptalan az iparműtár megnyitandása reménye felett.
A pozsonyi védegyleti osztálytól azon jelentés érkezett, hogy pozsonyi fűszerkereskedő Fuszek Zsigmond másod magával e czimzet alatt Brozsek József és társa czinober- és pecsétviaszgyárt állitott. Brudern Rudolf hosszu-utczában pedig a takarék-pénztár uj épületében igen diszesen felszerelt divatraktárt nyitott. –
Felolvastatott az igazgatóságnak a vidéki osztályokhoz intézett levele, melly az egyesület intensiv előhaladásának kettős irányát tárgyazza u. m. műiparos termelésnek szaporitását, s a műiparos törekvéseknek pénzerővel leendő gyámolitását, továbbá a hazai műipar czikkek kelendőségének előmozditását. E jeles levél tartalmára még visszatérendünk, s reméljünk, hogy a benne kifejtett munka értékesitési szoros calculuson alapuló tervezet nevezetes lökést adand az iparügyek terjesztésére kész jó akaratnak s hatályos cselekvésnek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
