Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
A kisdedovó i. m. t. terjesztő egyesület választmánya folyó hó 3-dikán tartott ülésében igen örvendetes jelentések olvastattak fel, mint megannyi nyilvános tanuságai annak, hogy a kisdedovás szent ügye a testvér két hazában napokint több több részvétre, sőt közpártolásra méltatik.
Ugyanis a t. törvényhatóságokhoz intézett folyamodásaink, mellyekben ez egyesület pártoltatásaért s legalább egy 100 ftos alapitvány-részvény megajánlásaért esedezénk, nagy részben meghallgattattak. T. Tolnavármegye rendei 2 részvényt alapitának, s a tőkeösszeget már be is fizették pénztárunkba. T. Zalavármegye rendei 5 alapitványnyal határozák egyesületünket fölsegélleni, ezen 500 ftnyi összeg kamatait évenkint a nemesi pénztárból fogván befizetni. Ezeken kivül folyamodásunk kegyesen lett meghallgattatásáról 851még következő t. megyékből vettünk tudósitást. Pozsony-vármegye rendei közt egy aláirási iv köröztetik, s már eddig is 2 alapitvány megajánlásához van biztos kilátás. Nyitravármegye rendei 2 alapitványt adtak, egyiket nemesi pénztárukból, másikat magány aláirások utján begyüjtve. Borsodmegye nemesi pénztárából egy alapitvány megajánlásával határozá fölsegélni ezen egyesületet; nehány sz. kir. város tanácsához megküldött folyamodásaink is kedvezőleg fogadtattak, és hogy a nemes városok e tárgyban kelt határozatait a n. m. m. kir. kincstár is kegyesen helybenhagyandja, azt az egyesület pesti középületének adó alóli fölmentésével tanusitott kegyessége remélnünk engedi. – A t. törvényhatóságok közül régibb részvényeseink és alapitóink következők: Barsvármegye 1 részvénynyel. Hontvármegye 3 részv. és 1 alapitványnyal. Mosonyvármegye 1 alapitv. Pestvármegye 10 részvénynyel és sz. kir. Selmeczbányavárosa 1 részv. Midőn ezen tisztelt hatóságok irányában a legforróbb háláját nyilványitja a választmány, egyszersmind biztosan remélli, hogy a haza többi t. hatóságaihoz intézendő folyamodásaink sem fognak meghallgatatlanul maradni. Másik igen örvendetes értesités vala: a kisdedovó intézeteknek szembetünő szaporodása hazánkban; a közelebbi két hó folytában három intézet keletkezett, nevezetesen Szeged sz. kir. városában, Ó Budán és Gyomán Békésvármegyében. A testvér Erdélyországban is nagy mozgalom mutatkozik ezen intézetek terjesztése körül. Képző intézetünknek egyik igen jeles volt növendéke, Szigety István ur, jelennen az erdélyi intézetek meglátogatásában buzgólkodván, mikint felküldött bizonyitványai s ideiglenes rövid jelentése mutatják, ott már eddig is 10 intézet áll, 18 pedig keletkező félben van. Végezetre szintén kötelességemül tétetett hirlapok utján közzé tenni tartalmát azon nagybecsü levélnek, mellyben a krassó-lugosi igen tisztelt nő egyesület egy kisdedovó intézetnek ottan fölállitandását tudatván, egy kiképzett nős kisdedovót kiván; évi javadalmait következőkben alapitván meg: szabad szálláson felül 200 ftnyi készpénz, 24 pozs. mérő buza, 12 pozs. mérő kukoricza. 12 pozs. mérő burgonya, 1 pozs. mérő bab; 12 öl tüzifa, 6 akó bor s 1/2 mázsa gyertya. – Ezen föltételek pedig azért köröztetnek, hogy az ifjak, kik szelid jó erkölcsöknél s képzettségöknél fogva a kisdedovói pályára hivatva érzik magokat, egyelőre lássák, mintegy milly évi jutalomra számolhatnak nyerendő állomásaikon, – mert körülbelől ennyit várhatnak közép-számitással. Minthogy pedig illy állomások megnyerhetéséhez némi előkészültség kivántatik, figyelmeztetnek az ifjak a pesti képző intézet tanfolyama iránti azon tervezetre s illetőleg szabályokra, mellyek az egyesület 1845-ki évlapjaiba iktatvák, miszerint t. i. az intézet növendékeiül leendő fölvétel s később a segélydij (Stipendium) megnyerhetése csupán néhány s az is igen könnyü föltételekhez van köttetve, nevezetesen hogy az ifjak erkölcsi magokviseletéről, s legalább a gymnasialis iskoláknak meglehetős sikerrel lett végzéséről mutassanak elő hiteles bizonyitványokat. Ezeken kivül, hogy a magyar nyelvet legalább meglehetősen tudják, s tetemesb testi hiba vagy egyéb sulyosb nyavalanélkülieknek találtassanak. – Tudtokra adatik egyszersmind, hogy az intézet növendékeinek három categoriája van. u. m. önkénytesek, félsegély és egész segélydijasok, az önkénytesek előkészültségét az int. igazgatója tapogatja ki. Olly növendékek pedig, kik az egyesület anyagi jótéteményeiben akár mint egész, akár mint félsegélydijasok kivánnak részesülni, egy különösen e végre kinevezett bizottmány által szoktak előleges vizsgálat alá vétetni. A félsegélydij, szabadszállás, ágyiruhák, fütés és világitásból áll, az egész segélydij pedig mind ezeken felül még 8 pft havonkinti dijazásból is. – A választmány meg van győződve, hogy hazánk szép reményü ifjai közül számosan fognak jelentkezni növendékekül az int. igazgatójánál Ney Ferencz urnál (Pesten Valero-utczában, az egyes. ép.)
Alulirtnak kedves kötelességeül tétetvék az egyesület folytonos működésének ezen üdvös eredményeiről addigis legalább néhány szóval értesiteni a tisztelt közönséget, mig majd a választmány szokott félévi részletesb jelentését a közgyülés elibe fogná terjeszteni. Választmányi határozatból közli Stuller Ferencz egyes. titkár.
* * *
És ez örvendetes hivatalos közlés után mi, kik az egyesületnek egész lélekből baráti vagyunk; végezzük be a már két számban adott programmját a gyomai kisdedovónak. – Értelmi nevelés.
852„Ezen czikk tárgyazza az észtehetség mivelését, s magában foglalja: az értelmet vagy valamit megértő tehetséget, mellynek segédei a figyelmező és felfogó tehetségek; továbbá az itélő tehetséget, mellynek kisérője a következtető vagy okoskodó tehetség, s ezzel a kivánó vagy vágyó tehetség tisztasága, az akarat engedelmessége és ereje párosulván, leghathatósb tényezője leend az erkölcsnek, mirenézve az itélő tehetséget emberben müvelni első kötelességünk, ha valódi moralis lénynyé akarjuk őt képezni, s végül magában foglalja még ezen czikk az emlékező tehetséget, fő feltételét a tudásnak és a gondolkozó s képzelő tehetségeket, mint némüleg következményeit az elsorolt tehetségeknek.
A jól intézett tanitás az emlékező tehetségeken kivül, a figyelmező, felfogó, itélő és gondolkozó tehetségeket is munkásságba helyezi, s ez volna az igaz tanitás, nem pedig az, melly csupán az emlékező tehetségre nehézkedik. Élénken, tisztán, röviden, felfogó tehetségökhöz alkalmazva, s a mit lehet érzékiesitve adván elő tanitmányunkat, bizonyos sikert remélhetünk; ellenkező esetben pedig az értelem, hanem azzal együtt minden nemesb tehetségek eldugulnak.
A Pestalozzi tanmódja bizonyosan legczélszerűbb, én tehát azt szándékozom követni. T. i. először helyes és bő tárgyismeretek, s azok illő és pontos megnevezését adandom kisdedimnek, még pedig először a környező s azután a távolabbi világból, mindent, mit csak lehet, érzékiesitve; azután következik a szám, mint legelső elmegyakorló és tisztitó szer, leginkább fejben csak; s végül az alakismeret, a tárgyak alakjának, mértékének, egymáshozi viszonyának stb. megismerése. Itt is valamint a tárgy ismeretnél, először életbeli tárgyakon vagy alakokon tesszük gyakorlásinkat, s azután megyünk át a képre vagy rajzra, még pedig czélszerü bevezetés, s annak megértetése után, hogyan lehet valamelly tárgyat lerajzolni, s hogyan lehet azon rajz viszonyát a tárgyhoz kitalálni? Illy nemü bevezetés szükséges a földleirás, s tulajdonképi természethistoria tanitásánál is. E három, t. i. név, szám, alak, leend a törzsök tanitásomban, mellyhez a többieket, mint ágakat és leveleket melléklendem. Fő czélom pedig a tanitásban, ugyancsak Pestalozzi szellében, nem annyira az leend, hogy valamelly bevégzett tudományt adjak növendékimnek, hanem hogy a tanulmányok által elméjöket gyakoroljam.
Átalában a tanitást én csak hasznos elfoglalásul tekintem körömben. De a tudás fő eszközeit az irást és olvasást tanitni kezdeni az 5 évesen felüli gyerekeknek, nem hiszem ellenkezzék a kisdedovó-intézetek czéljával, csakhogy czélszerüen intéztessék az. Bizonyitja azt több kisdedovók sikerült példája, p. o. itt Pesten a belvárosié, s a szülők az iránt mutatott jóváhagyása, kivált falusi intézetekben épen hiba volna ennek mellőzése, hol a gyerek olly kevés időt fordithat iskolára, s testalkatára nézve is jobban birja a terhelő foglalkozást, mint talán a nagyvárosi, s ha a nagyvárosi gyerek minden terheltetés nélkül megbirja, miként azt a fentebb idéztem példa gyönyörüen bizonyitja, a falusi vagy kisvárosi még inkább. Ez bizonyosan egyik legfőbb mód volna a kisdedovó intézeteket a szülők előtt megkedveltetni, mert az iparüző ember eredményt akar látni gyereke iskoláztatásából, s nem igen van rá nézve szembeötlőbb eredmény, mintha gyereke irni és olvasni tud. Én ezt megkisértem, meglátom mire segit isten. Czélszerűbbnek gondolom pedig, ha először irni tanitjuk a gyereket, mert ez kézcsinálással van összekötve. Irásközben a betűk nevét is megtanulnák, s igy aztán könnyebb volna átmenni a nyomtatási betűk tanitására. Előbb tanulnák a betűk neveit, s miután azt jól tudják, mennének át hangjokra. A tanitó két, hárombetűt leir előttök a táblára, a gyerekek utánozzák azt palatábláikra, mint valamelly alakrajzot. Én igy kisértem meg, meglátom mire viend a tapasztalás. –
A testi, erkölcsi és értelmi nevelésen kivül emlitettem még fölebb az izlés- és életügyesség-képzést. Mi az izlést illeti, fő dolog itt az, hogy a gyermekek szokjanak meg magokon és magok körül csak csint és tisztaságot kedvelni, beszédjökben, éneklésökben kellemes és tiszta hangokhoz szokjanak stb. A természeti és műszépség czélszerü szemléltetése is nagy befolyással lehet izlésök képzésére. Azonban gondot forditok arra is, hogy a gyereknek ne majomi, hanem itéletes izlése fejlődjék, s önállóan szokja megválasztani a csupán tetszetőst a valódi, a tökéletesb széptől, azaz: 853mellyben a tetszetős mellett valamelly fontos rendeltetés vagy haszon foglaltatik.
Végül életügyességre igy szoktatom őket: rá viszem őket, hogy bajaikban, mennyire lehet, magok segitsenek magokon, mihez fognak, annak emberei legyenek, ügyes kézfogással és serényen lássanak dolguk után. Egyszersmind eszökre adom, milly nagy életbátorság és becs van abban, ha az ember mindig tud és akar segitni magán, s nem kénytelen a más kegyéhez folyamodni. Az izlés és életügyesség gyarapitására tanodáink legkevesb gondot látszanak forditni.
Mint saját iparágot, hasznos elfoglalásul, szándékozom üzni és üzetni kivált a fiukkal, a gyümölcsfa-tenyésztést. Gyüjtünk mindnyájan magot magunknak, mindnyájunknak lesz kis kerte, hová a magot elültetjük, ápoljuk. Sajátját mindenik hazaviszi, sőt visszük ollykor közösen séta alkalmával, s elültetjük, s annak idejében beoltjuk. Elmémben van még a méh- és selyemtenyésztés is, de egyszerre sokba nem kezdek, nehogy keveset se végezzek. A leánykákra nézve kertészetet s belső házi gazdasszonyságot, mint házi rend, csin, tisztaság, fonás, varrás stb. szeretnék időtöltésökül gyakorlatba venni, hanem itten egy alkalmas nő vezérkedése elkerülhetlen volna.
Berekesztésül még csak azt emlitem meg, hogy beköszöntésem alkalmával a kisdedovást lényegesen szándékozom megismertetni közönségemmel. Hivatalom elkezdése előtt pedig az intézeti dajkát fogom teendőibe beoktatni.”
Halász Márton m. k. ujdon kinevezett gyomai kisdedovó.
Mi csak szerencsét kivánhatunk az üdves Egyesületnek illy növendékekért, és figyelmes pártoló jóakaratát hivjuk fel a közönségnek iránta. Legyen szabad e viagasztaló értesitésünket és buzgó felhivásunkat a lángkeblü emberbarátnak és hazafinak Kossuthnak szavaival berekeszteni, ki a kisdedovásról egy helyütt azt mondá: hogy a kisdedovó-intézetek e század gondolatai között a legüdvösb gondolat. Ha a kisdedovó-intézetek ügye még azok közé tartoznék, mellyek a nagy közönség előtt eszmében ismeretlenek, eredményében bizonytalanok: szivünk melegébe szeretnők mártani tollunkat, hogy a meggyőződést, mellyet keblünkben táplálunk ájtatos buzgalom szent ihletével adjuk át mindenkinek; mert az ember gyermekeinek gyámoltalansága épen ollyan ma is, mint a minő volt, midőn üdvezitőnk ez igéket mondá: „ki egy kisdedet az én nevemben befogad, engem fogad be;” és mert e század gondolatai között nem tudunk emberiebbet, üdvesebbet, a statusra hasznosabbat mint a kisdedovás gondolatát, mellyben kész könnyü segély ajánlkozik az ezernyi szerencsétlenségek ellen, mik a gyermekvilágban a status, az emberinem kiszámithatlan kárára mindennapiak; melly ép egészséges gyermekké neveli azt, ki a mocsok és inség lakában csak hervadó növény maradandott; melly a szegény anyát megmenti a szomoru kénytelenségtől magára hagyni a gyámoltalan kisdedet, vagy pedig munkátlanul éhezni vele; melly a gyenge korhoz mért játszi gyöngédséggel nyujt erényt és ismeretet annak, ki különben magát otthon a sutban tunya, rest naplopóvá asztalta, vagy kin az utczán az erkölcstelenség fertőjében fetrengve czimeres betyárrá képzette volna: – De hiszen e dolgok már azok közé tartoznak, mikre még honunkban is világot lövelt a késő hajnal, és ámbár a gyermeknevelés átalában hasonlít az elvetett makkhoz, melly csak évek során mintegy észrevétlenül nevelkedik hatalmas tölgygyé, mig lombjaiban az ég madarai megfészkelhetnek; ámbár hasonlag ehhez a gyermeknevelés sikere családban községben, nemzetben, emberiségben, és az unokák unokáiban ezrediziglen rejledez: a kisdedovás eredményeit mégis olly 854szembetünő fénykörrel áldotta meg a gondviselés, miszerint mondhatni, egy illy intézetet csak látni kell, és a legszükebb kebelben is felébred a szeretetnek isteni törvénye. – Kivánjuk, hogy a pesti példány kisdedovó-intézetet sokan lássák, az egyesületet sokan pártolják, az egyesület üdveiben sokan részesüljenek!
A pesti műegyesületnek a triesti Műegyetlettől kicserélt s az utolsó sorsolásnál kijátszott triesti műlapok most jutván kezeihez; – azon t. cz. egyleti tagok, kik az utolsó sorsolás alkalmával triesti műegyleti-részvényt, és azután eső műlapot nyertek, ezennel tisztelettel kéretnek, hogy azok átvételéről, bold. Klausz A. L. ur a városi szinház épületbeni tükörraktárában intézkedni ne terheltessenek, a hol egyszersmind az ez idei „Bozzaris Márk halála” czimü műlap, dresdai Hanfstaengl által kőre metszve, megtekinthető. Közli
Ritter Sándor,
egyes. titkár.
egyes. titkár.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
