A B. P. Hiradónak bérmentesen.
A B. P. Hiradónak bérmentesen.
Adatokat hoztam fel a Hetilap 137 számában, melylyekből a Hiradó hielmességét az adatok felidézésében bár ki is megitélheti. A Hiradó megharagudt s még a Hetilap szerkesztőségét is leczkézte bátorságomért lapja 581dik számában.* E fellobbanást én igen természetesnek találom, mert hiszen nem igen szokott a ludas nyugton maradni, ha elevenére tapintanak: de kár volt nem csupán csak a tárgyhoz szólni t. Hiradó, hanem nevek és a Hetilap szerkesztősége ellen is patvarkodni. Nem vagyok én vak.
Mit sem kell azzal gondolni. A B. P. Hiradónak fegyvere: vaknak, tudatlannak nevezni azt, ki ferde állitásainak ellenébe okokkal merészel fellépni. Pedig biz e modorral bármint pánczélozott tekintély sem hallgattatja ma már el az igazságot. Legfölebb: ignotos fallit, notis est derisui. Szerk.
Ha a B. P. Hiradó az igazsághoz hű, miért zavar, és miért különöz, és miért substitual, és miért hagy el vagy told a mint érdeke kivánja? A kérdéses állitás azon sarkallik, mit a Hiradó 574-dik számában mond. Ugyan kérlek nyájas olvasó, tekintsd meg azon deutralis számban az idézett rovatot, ott e szót találod a rovat elsőjeül: gyapotáru, és a Hiradó már 581-dik számában azt mint valami magyar publicistát apostatáltatja, s csinál belőle készgyártmányok szót. Ugyan kérem a B. P. Hiradót, miként lehet magyar lapnak más czélja az illy kimutatásoknál, mint a hazai erőket ébresztgetni, s a jó akaratuakat a kivitel s behozatal közti sulyos különségnél fogva is serkenteni, a lassukat pedig ösztönözni. És ha ezt akarja a Hiradó, minek különzi el az igen is egymás mellé tartozó tárgyakat ugy hogy egy részt a nehány heteken átnyuló czikkeinek III-kába, mást pedig XIII-kába soroz. Őszinte czélu magyar lapnak kötelessége az összeállitásokat ugy eszközölni, hogy hiányinkat és bajainkat a kevesebb figyelmü ember is azonnal felismérhesse. Azért ugy kell vala a Hiradónak tennie az összeállitást, mint a Hetilap 137-dik számában tevém, és nem ugy, hogy a gyapotáru főosztálytól ennek készgyártmányok czimü alosztálya tiz darab czikkel választassék szét. Fel kell mutatnunk a dolgot a mint van, hogy felismerhessük állapotainkat, ha csak ámitó politikát nem akarunk követni. Az illy kimutatásoknál, hogy az alosztályt a főoszlálytól csak amugy kény és kedv szerint 596szabad elszaggatni a nélkül, hogy a szemesebb ember zavarni szándékló eljárást joggal gyanitson, azt csak a Hiradó képes tagadni. És mivel azt tagadni csak ő képes, azért nem sorozta azokat egybe, mik összevalók, illy koczódások előidézésére, az olvasó boszontására, másoknak rettentő példájára. Hanem már ez neki szokása, azért mondja, hogy a birodalom egyes részeibe kiviteli és behozatali czikkek mennyiségére csupán az egész birodalomra nézve egyetemesen mutató táblázatból alapos következéseket nem igen huzhatni; nem ám, mert a legérdekesebb kimutatást eltitkolja, azt t. i. hogy külföldről külön Magyarországba melly egyes czikkek s mennyi értéküek hozatnak, s vitetnek innen oda. Ő előtte csak az összes monarchia, és a monarchia összesége. És épen azért állitja, hogy mivel 1845-ben az összes forgalom 6 millióval kevesebb, mint volt 1844-ben oka nem máshol van, mint abban, hogy egy idő óta hatályosb ápolásra méltatjuk az ipart, mint a mezőgazdaságot. Ugyan ugy-e? Látja B. P. Hiradó a földmivelők száma az összes lakosok számához:
| Magyarországban ugy áll mint | 76: 100 |
| Austriában | 69: 100 |
| Poroszországban | 66: 100 |
| Francziaországban | 44: 100 |
| Angliában | 34: 100 |
van biz itt tehát elég kéz a földmivelésre, de nincs ösztön a termelésre, nincs biztos, állandó piacz az eladásra, és nincs kedv ahhoz, hogy folytonosan monopolizált raktár szerepét viselje az, mi magasabb rendeltetésre is érez magában jogot és képességet.
Szemes.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
