5. Márton bán.
5. Márton bán.
András herczeg (a későbbi II. András király) horvátországi udvarában 1200-ban és 1201-ben többiek között a Maty nádor-párti Márton comes is szerepel;* 1202-ben ugyanott már mint bán fordul elő.* 1202 után egy ideig nyomát vesztjük ugyan, de miután feltételezhető, hogy András őt trónra lépte után nem mellőzte, biztosra vehetjük, hogy ő azon Márton nevű országnagyok egyike, kik II. András uralkodásának első éveiben szerepeltek. Azon Mártont, ki 1203-tól 1206-ig Vasmegye főispánja, s a Kaplyon nemzetség tagja, nem lehet a bánnal azonositani; 1208 és 1209 között bizonyos Márton Trencsénmegye főispánja, kinek pristaldusa, Ribniki Sztajsa a trencsénmegyei Szala nevü birtokot határolja meg.* 1209-ben egy Márton egyszer Abaujvár, egyszer pedig Hevesmegye főispánja. 1211-ben Woya fia Márton comes, mint királyi pristaldus a topuskói cisztercitákat iktatja be Horvátországban* és azért jogositva érezzük magunkat őt azon Mártonnal azonositani, ki 1212 és 1213-ban a tótországi bán.* 1214-ben András király róla már csak mint volt bánról tesz emlitést, ki annak idején (tehát 1212 és 1213 között) Barán zágrábi kanonokot Sopnica vidékén statuálta;* azt hisszük, hogy 1214-ben előbb Csanádmegye főispánságát, azután az országbirói állást kapta.* 1217-ben elmondja őAndrás király, hogy Márton bán ezelőtt podgorjai birtokát a zágrábi káptalannak adományozta, ez időben azonban (1217-ben) csak czimzetes bán.* 1222-ben egy Márton Fejérmegye föispánja.* Az 1224-ben szereplő Márton, Vasmegye főispánja, tőle m
Wenzel, X1. k. 74., 77. 1.
Ugyanott 79.
Hazai okmánytár, VII. k. 5. 1.
Wenzel, XI. k. 112. 1.
Fejér, III/I. k. 118.1. Wenzel, VI. k. 359.1. XI. k. 118 1.
Wenzel, XI, k. 128. 1.
Fejér, III/I. k. 163. 1. Wenzel, VI. k. 368. 1. XI. k. 129. 1.
Fejér, III/I. k. 220. 1.
Hazai okmánytár, V. k. 10. 1.
egkülönböztetendő személy, de 1224-ben Béla trónörökös oldalán mint Márton bán szerepel;* utoljára Márton bán 1234-ben a kalocsai érsek elnöklése alatt, több más fogott biróval együtt, a somogymegyei garábi monostor és a Zsadány nb. Ivánka közötti birtokügyben itél.* 1245-ben már nem él; ekkor azt mondja Béla király, hogy a Horvátországban fekvő Bakonok birtok királyi adományozás utján előbb Wajk fia Márton bán, utána Róbert esztergami érsek († 1239), ezután Csák nb. Pósa bán, aztán Atyasz bán, utóbb Kálmán herczeg kezébe jutott.* Miután e birtok kizárólag csak magyar nemzetségü főurak kezében volt, világos, hogy Wajk fia Márton sem volt horvát ember és hogy a nevezett birtok többnyire a bánok jutalmaztatásául lett eladományozva.
Fejér, III/I. k. 448., 468. 1.
Wenzel, VI. k. 557. 1.
Fejér, IV/I. k. 386. 1.
***
Az eddigi soroknak nem az volt a feladatuk, hogy az 1200-tól 1234-Ig ismert, Márton nevü országnagyok sorából kizárólag csak a Hontpázmán nb. Márton bán nyomait kiemeljék, hisz ez több oknál fogva megdönthetetlen bizonyossággal úgy sem állapitható meg; csak oly nyomokat akartunk nyujtani, melyek alapján egy későbbi kutató az addig kétségkivül nagyobb számra nőtt ujabb anyag segitségével a Hontpázmán nb. bánt biztosan ki tudjuk mutatni. Jelen soroknak különben az a főfeladatuk, hogy egyáltalában egy Hontpázmán nb. Márton bán létezését bizonyitsák, miután azt találjuk, hogy egyik, a magyar nemzetségekről szóló ujabb műben Márton bán a Hontpázmán nemzetség tagjai közé nincs is felvéve.
a) Márton bán özvegye 1247-ben az esztergomi érsek előtt kijelelti, hogy Hontmegyében fekvő dalmadi birtokrészét, melyet királyi adományozásból kapott, Jakab kalocsai kanonoknak, ennek Péter és András nevü fivéreinek, valamint Jakab nevü rokonuknak azért adományozza, mert a nevezettek úgy elhalt férjének, mint neki is, fiatalságuk óta nagy szolgálatokat tettek.*
Hazai okmánytár, VIII. k. 50–51. 1.
b) 1265-ben az (ipoly)sági monostor apátja, mert pénzszükében van, a monostor olvári birtokát Mángya Márton bán özvegyének eladja.*
Fejér, IV/III. k. 308. 1.
c) Béla királynak 1265 szeptember 9-én kelt egyik okleveléből tudjuk, hogy néhai Márton bán, mivel egyenes utódai, kikre vagyonát hagyhatta volna, nem voltak, engedélyt kért arra, hogy öszszes birtokait az általa alapitott (ipoly-)sági premontrei monostornak hagyományozhassa. Miután az erre vonatkozó királyi engedélylevél a tatárjárás alatt elveszett, Márton bán özvegye most azon kéréssel áll elő, hogy a király ez elveszett okirat tartalmát egy ujra kiállitandó okiratba foglalja össze. Márton bán a nevezett monostort Jakab nyitrai püspök idejében (ismerjük 1224-től 1241-ig) alapitotta és az alapitásnál bizonyos Hippolit nevü nyitrai kanonok végezte a püspöki kiküldött teendőit. Ugyanezt szemelte most ki a király, hogy az annak idején a monostornak adományozott birtokokról jelentést tegyen. Jelentéséből kiviláglik, hogy Márton bán a monostornak a következő hontmegyei birtokokat adta: 1. (Ipoly)Ságot, melynek határában Mahud fiai is birtokosok, 2. Szőlőst, melynek szomszédjai Márton comes fiai István és Lambert és Szoboszló fia Lambert, 3. Dalmadot, 4. Egegyet, melyben Hont fia Péter is birtokos; 5. Palojtát, melylyel Csalomjai Miklós fia Farkas határos birtokos; 6. Dobát Hevesmegyében, 7. Ivá(n)-t, 8. Hátszót (mindkettő a Zagyva mentén Külső-Szolnokmegyében), 9. a garammenti Nyéket, 10. a Garam mentén lévő Husznajt, 11. Pogányszert, 12. a toboldi szigetnek őt illető részét (egy része István comesé); 13. Leándot a Garam mentén, 14. Nádast Hontmegyében és 15. Gent (Gyén vagy Genye).*
Fejér, IV/III. k. 276–282 I.
d) Béla királynak 1268-ban kelt levele a sági monostor alapitására vonatkozó egyéb érdekes adatokat is tartalmaz. Ezek szerint ő maga is jelen volt a monostor beszentelésén és akkor az egyenes fiutódokkal nem biró Márton bán fivéreit (fratres) 81Mahodot és Istvánt, valamint az utóbbinak fiát, Jakabot, úgymint összes egyéb bármily néven nevezendő rokonságát (consanguinei et cognati), kiket az ügy érdekelt, sor szerint megkérdezte, vajjon van-e nekik a monostor alapitására és az ennek adományozott birtokokra vonatkozó joguk? mire az összes rokonok egyhangulag kijelentették, hogy a monostor kegyuraságára vagy egyéb viszonyaira vonatkozó jogaik és igényeik nincsenek.*
Ugyanott, 433–434. 1.
e) 1255-ben Márton bán fratere, Jákó comes az esztergomi káptalan tanujaként müködik.*
Knauz, I. k. 425. 1.
f) Egy 1251-ből származó, de nem egészen megbizható okirati adat nyomán találjuk, hogy akkor Márton bán fratere, Jákó Esztergommegye főispánja.*
Ugyanott, 431. 1.
g) Az esztergomi káptalan előtt 1258-ban Hontpázmán nb. Mahod fia István a sági monostor képviselőivel perben áll. István fivére Pázmán 1258 előtt parassai birtokát a nevezett monostornak adományozta. István már most azt állitja, hogy ezen birtok fele őt illeti; a pörnek az lett a vége, hogy István a vitás kis birtokot a monostornak engedte át.*
Fejér, IV. II. k. 477. 1.
***
Midőn Márton bán a sági monostort beszenteltette, fratreseit: Mahodot és Istvánt, valamint az utóbbi fiát Jakabot és összes egyéb rokonait arra hivta fel, hogy a monostorra vonatkozó esetleges jogaikat előadják. Ebből világosnál világosabban kitünik, a) hogy az összes rokonság csak nemzetségi lehetett, mert ellenkező esetben – ha t. i. nem a nemzetségi jog értelmében voltak érdekelve – nem kellett volna őket megkérdezni, b) hogy Mahod és István alatt nem távolabb értelemben veendő rokonait, hanem édes fivéreit kell értenünk. Hogy Mahod fiai Ság mellett birtokosok, hogy István fia Jákó több alkalommal Márton bán rokonának neveztetik és hogy Mahodot határozottan Hontpázmán nembelinek nevezik: azt a fentebbi okirati adatokkal eléggé bebizonyitottuk; ezeknek alapján tehát határozottan mondhatjuk, hogy a Hontpázmán nb. Márton bánnak, a sági monostor alapitójának nemzedékrendje a következő:
Hontpázmán nb. Vajk; Márton bán 1200–1234, Mángya 1247–1265; Mahod; Pázmán † 1258 előtt; István 1258–1265; István; Jakab (Jákó) 1251–1255
Azt ismételten hangsulyozzuk, hogy Mártonnak 1200-tól 1234-ig vázolt pályafutását nem akarjuk teljesen bebizonyitottnak tekinteni; lehet, hogy egyik-másik neki tulajdonitott tiszti állás esetleg más Márton nevü férfiura vonatkozik; kétséges is, vajjon ő-e az 1211-ben előforduló Vaja fia Márton és hogy Fejér okmányai a fivéreire vatkozó adatokat helyes genealogiai irányban vázolják-e és vajjon 1265-ben tényleg Mahod fiairól van-e szó, miután tudjuk, hogy Pázmán 1258-ban már nem élt? Annyi azonban bizonyos, hogy a sági monostor alapitója, Márton bán a Hontpázmán nemzetség egyik hontmegyei ágának az ivadéka.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
