A Vattay-család birtokszerzeményei.
A Vattay-család birtokszerzeményei.
A Felsővattai Vattay-család a XVII. és XVIII. században egyike volt hazánk legvagyonosabb középnemesi családainak. Terjedelmes birtokai Pest-, Pilis-, Csongrád-, Bács- és Nógrád-vármegyékben feküdtek. Idők folyamán azonban e birtokok nagyrésze házasság révén számos más, köztük több főrangú család tulajdonába került. Honnan származott ez a hatalmas földbirtokvagyon? Abban a helyzetben vagyunk, hogy erre megfelelhetünk; mert hiteles felvilágosítást nyujt erről Vattay János folyamodása Lipót királyhoz, melyet a neoacquistica commissio működése idején birtokaiban való megerősítése végett 1697-ben intézett a felséghez.* Emlékiratában különválasztja ama birtokokat, melyek anyai nagyatyja, budai Bolgár máskép Bornemisza Pál után illetik, és azokat, melyek atyja szerzeményei voltak. Ezek: Pilis megyében Rozsdszigete puszta, most említett nagyatyjának, néhai budai Bolgár másként Bornemisza Pálnak birtoka, mely ekkor gróf Zichy István vicegenerálisnál van zálogban. Kaláz és Pomáz, továbbá Pest megyében Szentmihály puszta, melyek néhai 28gróf Eszterházy Pál 1630. évi fassiója alapján illették nagyatyját. Pest megyében egész Körtvélyeskeszi község és Csömör, Szentlőrinc, Gubacs, Soroksár és Péteri puszták, továbbá Vány puszta fele; ugyancsak Pilis megyében Szencse, Felső- és Alsókovácsi, Solymár, Borony és Garancs egész puszták, Solt megyében Halom, Tázlár, Must egész puszták, Bács megyében Prelkovith, Radenith, Tótháza, Nagygyürgin, Matovich, Natály, Kulica, Oblica, Billa, Blatta, Szilvás, Pottra, Pokolikő, Oborinca, Vámtelek, Dorosló, Pezér, Csemény, Nagycsikó és Vastorok puszták, Csongrádban Csány puszta, melyek mind néhai atyja, Vattay Pál adománybirtokai voltak. Pest megyében Szücsi, Kaskantyú, Csengőd és Hillye puszták, Kiskőrös és Sárfő, Solt megyében Tabd puszta, melyek ezidőszerint zálogban vannak; végül Kál, Rébély, Kozmo és Szogo puszták.
Orsz. Levéltár: Neoacquistica com. iratai, fasc. 4. nr. 2.
A folyamodvány, melyet ő maga emlékiratnak nevez, élénk világot vet a Fülek végvárában lakó birtokos nemesség hányatott életére. Megtudjuk ugyanis belőle, hogy a folyamodó birtokjogi oklevelei a várnak 1662-ben történt vívása alkalmával elpusztultak és a török váratlan támadása következtében minden ingóságát otthagyni kényszerült; sőt a fenyegető veszedelemből puszta életét is alig bírta megmenteni. Kevéssel utóbb, 1670-ben, midőn a felkelők a bányavárosokat háborgatták, értéktárgyait Fülekről atyjával együtt a biztonságosabb Besztercebányára, onnan pedig Gács várába szállította. A felkelők azonban széthurcolták és elrabolták azokat. Az oklevelek egyrészét utóbb nagy fáradsággal és még nagyobb áldozatokkal Erdélyből sikerült visszaszereznie; ez a művelet azonban több mint 30,000 forintjába került, ami a család vagyonának utolsó roncsait – is felemésztette. Fülek várának Thököly felkelői által történt elfoglalása alkalmával fogságba is esett és 22 hónapig bilincsekbe verve raboskodott. 1000 arany és négy vég posztó fizetése ellenében nyerte csak vissza szabadságát. Személyes érdemeire és királyhűségére, elsősorban pedig atyjának szolgálataira hivatkozva, aki III. Ferdinándnak a svédek és a lázadó csehek elleni háborújában többnyire zsold nélkül, mint kapitány nagy érdemeket szerzett, fentebb elősorolt jószágaiban való megerősítését reméli, a fegyverjog címén követelt váltságösszeg kegyes elengedésével.
A Vattay-család birtokainak ama részét tehát, melyet apai ágon örökölt, katonai érdemek fejében nyerte; az anyai ágról szállott jószágok azonban polgári pályán kifejtett eredményes munka gyümölcsei. Budai Bolgár alias Bornemisza Pál ugyanis az ügyvédi pályán működött s az akkori előkelő családokat képviselte peres ügyeikben.
Sarlay Soma.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
