Tanulás.
Tanulás.
Biológiai értelemben az alkalmazkodó » viselkedés sajátos, gyakorlással szerzett formája; ~sal az állat viselkedéselemei úgy rendeződnek át a környezet hatására, hogy az adott ingerekre a legmegfelelőbb (optimális) választ adja (» Alkalmazkodás). A kutyatulajdonosok között különösen szép számmal akadnak olyanok, akik nap nap után tapasztalva, hogy kedvencük milyen érzékenyen alkalmazkodik az emberi világhoz - azt az elhamarkodott ítéletet alkotják állatukról: "az én kutyám minden szót ért, csak éppen meg nem szólal".
A kutyák viselkedésének vizsgálata során kiderült, hogy csodálatot keltő teljesítményeiket végeredményben jól fejlett érzékszerveik, sajátos képességeik (pl. szagemlékezetük) és ~ révén szerzett tapasztalataik együttesen magyarázzák.
A kutya ősei, a farkasok híresek rendkívüli alkalmazkodóképességükről. Ez a képesség az ebeknél is megtalálható, ezt bizonyítja az, hogy kitűnően beilleszkednek a városi lakások cseppet sem természetes környezetébe. Számos kísérletből, megfigyelésből kiderült, hogy a kutya magatartását nem csupán öröklött » ösztönmechanizmusok merev láncolatai irányítják.
A kutyák viselkedésének nagyfokú hajlékonysága részben abból ered, hogy az állatok ált. igen jó megfigyelők. Hiteles beszámolók ismeretesek arról, hogy a kutya napokkal előbb észreveszi a készülődés apró jeleiből, ha gazdája valami szokatlan dologra készül (pl. elutazik). Minden tulajdonos tudja azt is, hogy az ebek bizonyos emberek iránt - azok viselkedésének szinte észrevehetetlen jeleire reagálva - az első pillanattól kezdve határozott rokonszenvet, ill. ellenszenvet tanúsítanak. Az sem vitás, hogy a legtöbb kutya szinte olvas gazdája arckifejezéséből, hangszínéből, apró, szinte észrevehetetlen mozdulataiból. Némelyik állat különösen élesen megfigyeli környezetét és a körülötte élő emberek magatartását.
Az egyszer látott képet a kutya legfeljebb néhány órára tudja megőrizni emlékezetében, de felidézni ezalatt sem képes úgy, ahogy azt az ember teszi, pl. egy kedves táj képével. Föltehetőleg nem képes emlékezetébe idézni távol levő gazdáját sem, mégis a megszokott időben keresi, és persze hosszú távollét után is megismeri, ha meglátja, sőt még hamarabb is, amikor megérzi a szagát, hiszen az eb szagemlékezete valóban kiváló.
A kutyának ezek a természetes adottságai, képességei önmagukban nem magyarázzák meg a külvilág adottságaihoz való nagyfokú alkalmazkodását, hiszen azt végül is csak a személyes tapasztalatszerzés, a gyakorlás (a ~) teszi lehetővé.
Közismert dolog, hogy a kutyákat a » nyomkövetéstől a vakvezetésig (» Vakvezető kutyák) sok mindenre meg lehet tanítani. Nemegyszer még az ösztönükkel ellentétes viselkedésre is, pl. a beagle kiképezhető arra, hogy a nyúlon kívül más állat nyomát ne kövesse. (Érdekes viszont, hogy amint öregszik, lassan mintha elfelejtené ezt a kiképzést; felülkerekedik elnyomott természetes hajlama, és üldözni kezdi a rókát, az őzet és más vadakat is.)
A vakvezető kutyák ~ának sajátos formájával találkozunk pl. az állattól bonyolultabb agyi teljesítményt igénylő » kiképzésében. Normális körülmények között az eb csak akkor ügyel az útjába kerülő akadályokra, ha beléjük ütközne. A vakvezető kutyának azonban akkor is kerülő utat kell tennie, ha olyan akadály elé kerül, amelynek ő ugyan nem ütközne neki, de a rábízott gazda igen, pl. ha egy földszintes lakás nyitott ablaka kinyúlik a járda fölé.
A vakvezető kutyákat erre úgy tanítják meg, hogy ember nagyságú kocsikat húzatnak velük, s ha a kocsit valami akadály megállítja, a kutya kellemetlen rántást érez. A kiképzés során megfigyelhető, hogy ha a kutya bizonyos akadályokról már tapasztalatot szerzett, akkor a velük megegyező alakú, ill. egyforma magasságban kiugró akadályokat is kikerüli, de az ezektől eltérőeket eleinte nem veszi tekintetbe. A tanítás ideje alatt gyakran cserélik és változtatják az akadályokat, amíg a kutya meg nem tanulja, hogy nem az akadály alakja, hanem annak meghatározott távolsága számít. Ha azt már tudja, a tőle nagyobb körzetben felbukkanó tárgyakat is bevonja reakciókörébe.
Némiképp hasonló dologról van itt szó, mint amikor az ember megtanul gépkocsit vezetni, pontosabban, amikor megtanulja a gépkocsi hosszát és szélességét mozgás közben saját megnövekedett testméreteiként figyelembe venni anélkül, hogy gondolna rá. Az embernél ezt személyiségkitágításnak nevezzük; feltételezhetjük, hogy az állatban is valami hasonló megy végbe.
A kutya viselkedése tehát jóval bonyolultabb a puszta » ösztöncselekvéseknél. De az emberi környezethez bármennyire is alkalmazkodott, magatartását - sok lelkes állatbarát szerint "okosságát", intelligenciáját azért távolról sem mérhetjük össze az ember tudatos, értelem irányította cselekvéseivel. A kutya belső világa más; nem lépi túl a közvetlen tapasztalatok, az érzékszervi benyomások keltette érzeteknek, emlékképeknek, mindenekelőtt a szagérzeteknek a körét. Persze ez a világ is meglehetősen bonyolult, vonzó és érdekes, érdemes mélyrehatóbban is megismerkedni vele. (» Képzettársítás, » Próba-szerencse tanulás)
Kutyáink rendkívül jó megfigyelők
Még természetes ösztöneikkel ellentétes dolgokra is betaníthatók
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
