A kiállításról

Full text search

A kiállításról
A kiállítás a maga nemében egyedülálló, mivel Magyarországon a hegyi alakulatok történetét még egyetlen múzeum sem mutatta be, de kiadvány sem foglalkozott a témával. A tárlókban és az enteriőrökben számos, eddig még nem látott tárgy, fénykép és relikvia került kiállításra.
Bár a cél a m. kir. Honvédség hegyicsapatai 1939 és 1945 közötti történetének vázlatos bemutatása volt, nem lehetett nélkülözni az előzmények megemlítését. Így a kiállítási terembe lépve a baloldali sarokvitrinben láthatók azok a tárgyak, fegyverek, egyenruhák és okmányok, s nemkülönben a fényképfelvételek, melyek segítségével 1918-ig tekinthetők át az események. Továbbhaladva egy I. világháborús hegyi fedezék enteriőrjét veheti szemügyre a látogató.
A világon az elsők között állítottak fel hegyicsapatokat az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében: 1906. május 1-től a cs. kir. Landwehr I. és II. országos lövészezredének katonái tűzhették sapkáik mellé megkülönböztető jelvényként a fajdkakas-tollat, gallérjukra a havasi gyopárt.
21Az I. világháborúban a Kárpátokban, a szerb és olasz harctereken kerültek bevetésre az osztrák-magyar hegyi- és hegyi felszerelésű csapatok. Az országos lövészeken (1917-től császárlövész) kívül cs. és kir., és m. kir. honvéd és népfelkelő hegyidandárok csapattestei, valamint a közös hadsereg négy császárvadász ezrede vívott magashegyi harcot. A gyalogos kötelékeket a hegyitüzérezredek és -osztályok málházott hegyiágyús és hegyitarackos ütegei támogatták.
A hegyicsapatok a zord terepviszonyoknak és a sajátos időjárásnak megfelelő, különleges felszerelést, fegyverzetet és kiképzést kaptak. Az 1916-ban megszervezett hegyivezető csapat (Bergführer Truppe) és a speciális magashegyi alosztályok az Alpesek legtapasztaltabb hegyi embereiből álltak, s 3-4000 m-es magasságban, lavinaveszélyes területeken, gleccserek jégfalai között is képesek voltak harcfeladatot végrehajtani.
Továbbhaladva már a m. kir. Honvédség hegyicsapatainak felszerelését és egyéb relikviáit tekintheti meg a látogató. Kárpátalja 1939 márciusában történt visszafoglalásával Magyarország keleti határait ismét 1500-2000 m 22magas hegyláncok övezték. Ezen területek oltalmazására állították hadrendbe a Honvédségnél 1939. október 1-jén a m. kir. kárpátaljai 1. honvéd hegyidandárt. A dandár állományába a perecsenyi 1., a szolyvai 2. és a rahói 3. hegyizászlóaljak tartoztak, valamint a dandárközvetlen alakulatok. A zászlóaljak mindegyikéhez egy-egy négylöveges hegyiágyús üteg is tartozott. A dandár parancsnoksága Ungváron, később Máramarosszigeten települt. A katonák önérzetének növelésére és más csapatoktól való megkülönböztetésül a hegyiek részére bőr szemernyővel ellátott Bocskai-sapkát, sapkajelvényként havasi gyopárt rendszeresítettek, amelyek a vitrinekben is ki vannak állítva.
A határvédelmi és határrendészeti feladatok ellátására hat határvadász-zászlóaljat vezényeltek át Kárpátaljára, s új helyőrségeikben hegyi felszereléssel látták el őket. Fegyvernemi színű alátéten viselt turulos csapatjelvényük ugyancsak megtekinthető.
A hegyicsapatok részt vettek az 1940-es észak-erdélyi bevonulásban, melynek következtében szervezeteik tovább bővültek: a Székelyföldön felállították a m. kir. 9. székely honvéd határvadász dandárt, melynek állományába négy hegyi felszerelésű határvadász-zászlóalj és a dandár közvetlenei tartoztak. Az 1. hegyidandár három hegyizászlóalja megalakította Aknaszlatinán a 4.-et.
23A hegyicsapatok első hadműveleti alkalmazására 1941-ben került sor. Június 28. és július 9. között az 1. hegyidandár és a 8. határvadászdandár zászlóaljai a Kárpát-csoport alárendeltségében résztvettek a Szovjetúnió elleni hadjáratban, majd november végéig megszálló alakulatokként tevékenykedtek, végül hazaszállításra kerültek.
A honi kiképzés az I. világháború hegyi harcokban nagy tapasztalatot szerzett tisztjeinek vezetése mellett zajlott, de számos esetben vezényeltek magyar hegyivadászokat németországi tanfolyamokra, így a legújabb haditapasztalatok beépítése is megtörtént. E ténynek, valamint a hegyi- és hegyi felszerelésű zászlóaljak felépítésének, tűzerejének, a kiképzés magas színvonalának köszönhetően a magyar hegyicsapatok alakulatai a korabeli viszonyok közt, nemzetközi összehasonlításban is megállták helyüket.
A kiképzésről készült képek mellett az utókor láthatja azokat speciális felszereléseket, amelyek a hegyikatona számára megkönnyítették a súlyos terhek nehéz terepen történő mozgatását. Az öszvérre szíjazott málhanyereg, valamint a lőszer, élelmiszer szállítására alkalmas málhakosarak szabadon és üveg mögött láthatók.
24A békekiképzést számos ünnepi esemény is szinesítette, így például a csapatzászló-szentelések. A kárpátaljai helyőrségekben állomásozó hegyi- és határvadász-zászlóaljak többsége 1942/43-ban kapott csapatzászlót. Az I. világháborús enteriőr utáni baloldali első vitrinblokkban a szolyvai m. kir. 2. honvéd hegyi zászlóalj zászlószentelési ünnepsége látható fényképeken, valamint a Hadtörténeti Múzeum birtokában lévő eredeti csapatzászló.
Az 1943. október 1-jén életbe lépő Szabolcs-hadrend rendelkezett a hegyicsapatok szervezeti bővítéséről is. A 8. határvadászdandár alakulataiból létrehozták a m. kir. kárpátaljai 2. honvéd hegyidandárt, melynek parancsnoksága Munkácson települt. A hegyizászlóaljak megnevezése hegyivadászra változott. Az átszervezések következtében a 10., 11., 25. és 33. hegyi felszerelésű határvadász-zászlóaljakból hegyivadász-zászlóaljak lettek. A 2. és 3. hegyi felszerelésű határvadász-zászlóaljakat átszámozták és átnevezték 12. és 13. hegyivadász-zászlóaljakká. Az 1. hegyidandár parancsnokságát Besztercére helyezték, hadrendi megnevezésébe a korábbi helyett az „erdélyi” szó került.
A hegyidandárok és a 9. határvadászdandár alárendeltségébe kerültek a honvédség erődalakulatai, melyek a Kárpátok átjáróit voltak hivatva lezárni. A dandárokat öt hegyitüzérosztályban 16 hegyiüteg támogatta. Az 25ütegekben mindenütt 15 M. típusú 7,5 cm-es, hét egységre bontható és málházható hegyiágyúk voltak rendszeresítve, s amelyek közül egy eredeti példány teljes életnagyságban látható a terem közepén.
A dandárközvetlen csapatok közé hegyiutász, -híradó, páncéltörő, -huszár és légvédelmi gépágyús alosztályok nyertek beosztást. Hegyi felszerelésű csapat volt még a Székely Határvédelmi Erők kötelékébe tartozó 20 székely határőr-zászlóalj közül kilenc.
A hegyi alakulatok részére rendszeresítették a 41 M. sícipőt és a 41 M. hegyinadrágot. Érdekesség, hogy ezek közül egyetlen egy eredeti darabot sem sikerült még fellelni, így eredeti rajzok és szabásminták alapján a teljességgel hű másolatokat a Honvéd Hegyivadász Alapítvány készíttette el, s ajándékozta a Hadtörténeti Múzeumnak. Ezek is megtekinthetők a baloldali utolsó vitrinblokkban, amelyben egy magyar hegyivadász hadnagy és egy német hegyivadász tiszthelyettes szimbolizálja az egykori szövetséget.
A terem hátsó felének egészét az az élőkép foglalja el, mely egy feltételezett Kárpátok-beli terepet mutat, s az 1944. évi harchelyzetet jeleníti meg egy 31 M. 8 mm-es golyószóróval hasaló hegyihuszárral és egy távcsővel figyelő hegyitüzér törzsőrmesterrel.
26A magyar 1. hadsereg alárendeltségébe tartozó két hegyidandár mozgósítása 1944 januárjában kezdődött, majd márciusban hadműveleti területre szállították a csapatokat. A túlerejű ellenséggel szemben súlyos harcokat folytattak Galíciában, a Kárpátok előterében és a Kárpátokban.
Az erősen átszegdelt, fedett terepen az egyik legfontosabb fegyver az aknavető volt. A II. világháborús enteriőr mellett egy eredeti 36 M. típusú 8,1 cm-es aknavető helyezkedik el.
A magyar hegyi alakulatok egyik legsikeresebb hadművelete 1944. augusztus 3-11. között folyt le a Jawornik hegygerinc térségében. A szovjet 18. hadsereg július 23-án megindított támadása kritikus helyzetbe hozta a magyar 1. hadsereget. A szovjet 17. gárda lövészhadtest csapatai Delatyntól délnyugati irányban, a Prut völgyében nyomultak előre. Hadműveleti céljuk a Tatárhágón át a Magyarországra való betörés, a Tisza völgyében Máramarossziget elfoglalása volt.
Rumy Lajos ezredes, a 2. hegyidandár gyalogsági parancsnoka által vezényelt harccsoport nehéz harcban visszafoglalta a kulcsfontosságú Jawornik Gorgan 1467-es magassági pontot, mely uralgó magaslat volt a Prut jobb partján, majd a német 4. hegyihadosztály zászlóaljaival együtt a Prut völgyében elreteszelték az ellenség támadását, s a szovjet 17. gárda lövészhadtest 8. lövészhadosztályát és 2. gárda légideszant hadosztályát felmorzsolták, maradványaikat Delatyn térségébe vetették vissza. Ezáltal a hegyivadászok megakadályozták a magyar 1. hadsereg arcvonalának kettévágását és a Tatárhágó szovjet kézbe vételét. Erről a hadműveletről és Rumy Lajos személyéről a kiállítás külön megemlékezik.
1944. szeptember végén a leharcolt dandárok mégis magyar területre kényszerültek visszavonulni. Kárpátalja, Felvidék, Szlovákia volt a további veszteségteljes harcok színtere, immár az átállt román hadsereg ellen is. Az 1. hegyidandár zöme – melybe beolvasztották a leharcolt 2. hegyidandárt – 1945. április 1-jén tette le a fegyvert Nyugat-Magyarországon a Vörös Hadsereg előtt, de részei tovább küzdöttek május 9-ig.
Erdélyben 1944 augusztusában kezdődött a harc a Székely Határvédelmi Erők csapatai számára. Számos határvadász-zászlóalj szinte megsemmisült a súlyos székelyföldi harcokban. Az 1944. szeptember közepétől kifejlődött tordai csatában a gyengén felszerelt 1. és 2. hegyi pótdandár osztályai, alosztályai elvéreztek, november elejére beolvadtak a 7. tábori póthadosztályba.
27A jobboldalon lévő utolsó két vitrinben egy szovjet lövész és egy román gyalogos katona látható, mintegy ellenpontjaként a korábban látott magyar és német hegyivadásznak, s ezen túl annak illusztrálására, hogy a Magyarországon harcoló magyar és német hegyicsapatok e két másik nemzet katonáival kerültek szembe.
1939 és 1945 között mintegy 50-55.000 katona szolgált és harcolt a magyar hegyicsapatok kötelékében, s közülük számosan haltak hősi halált. A kiállítást lezáró néhány üveges tárlóban elesett katonák relikviái, fényképei láthatók, valamint néhány fotó, mely olyan katonatemetőket ábrázol, ahová szinte csak hegyieket hantoltak el.

6. kép: Dr. Holló József Ferenc vezérőrnagy megnyitja a kiállítást

7. kép: Dr. Kovács Vilmos őrnagy Lányi Zsoltot, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnökét vezeti a kiállításban

8. kép: A hegyi fedezék

9. kép: Az 1939-1941 közötti időszakot bemutató kiállítás-részlet

10. kép: 15 M. 7,5 cm-es hegyiágyú, jobbra a 36 M. 8,1 cm-es aknavető látszik

11. kép: Hegyihuszár tüzelőállásban egy 31 M. 8 mm-es golyószóró mögött

12. kép: Hegyitüzér törzsőrmester látcsővel figyel

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me