514. PARASZT SZÍVEK
514. PARASZT SZÍVEK
(Dr. Balassa Ármin népszínműve. A Szigligeti Színház premierje nov. hó 21-én)
Nem szeretnénk sokat írni a mai premierről, mert nagyon sok keserűség kerülne ki a tollunk alól. Nemcsak Balassa úr, ez a jóindulatú dilettáns kapna ki érdeme szerint tőlünk, de a nagyváradi színház vezetősége s minden mai szereplő is.
Így csak röviden jelentjük: ismét premier, ismét rossz előadás, ismét bukás.
A Paraszt szívek egyfelvonásos népszínmű. A túlságba vitt és félreértett kollegialitás jóvoltából nagyon sok szépet olvastunk felőle. Amit pedig ma kaptunk, a legdilettánsabb, a legbizonytalanabb kis darab. Kicsinált, erőltetett, színtelen meséjű. Régi taposott útszél színtelen virága – hogy oly formán beszéljünk, mint a mai úgynevezett népszínmű alakjai. Egy parasztmenyecske, egy fiatat lupa a hősnője, akinek forró buja vére romlásba, kárhozatba taszít minden őt szerető férfit.
El is hinnők ezt Veráról – így hívják a fiatal magyar lupát – csak ne énekelne annyit. Bemegy [a] házba: egy nóta. Kijön a házból: egy nóta. Aztán ismét és ismét egy nóta. Ezek a nóták is elég rosszak.
A kis kísérletet Somogyi előrántotta. Így szokás ez nálunk. Természetes, hogy a darab értéktelensége még jobban kitetszett: A szereplők közül csak Peterdit említjük meg. No meg Forrai Ferikét, akit – mint megjegyeztük már – nem volna szabad népszínműben felléptetni. Az előadást kis közönség nézte végig, mivel a kis népszínmű után az Uránia előadása következett. No evvel az Urániával is bebizonyította Somogyi, hogy tökéletes művészettel tud önmagának ártani.
Szabadság 1900. november 22.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
