287. HÉTRŐL HÉTRE
287. HÉTRŐL HÉTRE
A dicsőséges sah-in-sahnak, a császárok császárjának áldja meg Allah mind a két adakozó kezét. Áldja meg, mert néhány száz embert boldoggá tett e honban, s áldja meg, mert kibékítette azt a méltatlankodó sereget, melyről annak idején a sziámi király megfeledkezett. Áldja meg érte Allah a dicsőséges, bölcs fejedelmet!…
*
Annak idején íródott e lapban egy kegyetlen hangú kis hír. Arról szólott, hogy a perzsa sah Európába készül, s e célból töméntelen mennyiségű rendjelet készíttetett. S úgy szólott a hír, hogy mivel vagyunk mi különbek a kongói vadaknál? Ezeket néhány üveg kalárissal meg lehet nyerni. Minket pedig egy rendjel a boldogság kéjével tölt el.
Úgy mondják, hogy távozóban még sok nevet jegyzett ceruzájával a mandzsettájára a sah. Ezek még mind rendjelet fognak kapni.
Ha ez igaz: Magyarországon a perctől fogva becsülete lesz a piszkos mandzsettának.
*
Lesz képkiállításunk. Megcsinálták a Szigligeti Társaság téli programját. Megnyílik az első téli szezon. Soha ilyen fellendülést! Soha ilyen vágyakozást a szellemi derelyék után!
A képírásból eddigelé az Etsedy atelier-vel szerepeltünk. Az irodalmiakat nem bántom. Saját fészek. A színház-odüssze[á]ját ismerjük. És most egyszerre hol tartunk!
Most már egyéb nem kell, mint –
1.) Műbarát, ki a képkiállításba megváltja a jegyét.
2.) Irodalombarát, ki könyvet vesz és főképpen olvas.
3.) Színházlátogató, ki némileg a színdarabért megy el a színházba…
*
Csodálatos város ez a Nagyvárad!… Ma például határozott, s legalábbis negyvenegy fokos lázban volt. Úgy hírlett ugyanis, hogy a reggeli alföldi vonattal jön az első nagyváradi színtársulat.
Micsoda népvándorlás indult meg már a kora reggeli órákban az állomás felé.
Délben pedig olyan népes volt a korzó, mint csak este szokott. Látni akarta mindenki őket, akikért azért vágyakozunk csak, mert ismeretlenek.
Ám ők értenek a kíváncsiság felcsigázásához. Egyszerűen nem jöttek meg.
Filozófus ember hamar eljut gondolatban a túlsó oldalakra.
Nem lehetetlen, hogy a várva várt ők majd a távozáskor nem később, de hamarabb mennek egy vonattal. Ez persze csak a Nagyváradon örvendetesen megszaporodott, sőt „összeegyleteződött” filozófusok kedvéért jutott eszünkbe. Mi nem kívánjuk.
Szabadság 1900. szeptember 30.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
