288. A VÁLASZ
288. A VÁLASZ
A pesti néppárti egyetemi ifjaknak megadta a választ a debreceni akadémiák ifjúsága. A válasz olyan, aminőt megérdemeltek: kérlelhetlen és kemény.
Toporzékol dühében persze az Alkotmány, s magában dühöng a többi többé-kevésbé néppárti lap. De ez mutatja igazán a debreceni állásfoglalás nagy jelentőségét. Debrecen ifjúsága méltó maradt a dicsőséges elődökhöz. Kinyilatkoztatta, hogy a magyar ifjúság nagyobb serege érett és hivatott a jövőre. Nem tévesztették meg tetszetős és üres jelszavak. Nem ült fel a gyűlölködő, önző butaság agitátorainak. Maradt az, ami a márciusi ifjúság volt: magyar és szabadelvű, lelkes és erős.
E válaszra, a debreceni impozáns tiltakozásra szükség volt. Nem lehet közönyös senki előtt milyen, mit cselekszik és mit akar a magyarság ifjúsága. Ők a nemzet jövője, ők a magyar társadalom leendő vezetői.
Szép és dicséretes volt a debreceni válasz. Klerikális gáncsok csak szebbé és dicséretesebbé teszik. Gúnyolódjanak csak, hogy Debrecen a Lipótvárossal ölelkezett össze. Hallgassák el, hogy a nagygyűlésen felekezeti különbség nélkül vett részt az ifjúság. Ne vegyék tudomásul, hogy a gyűlés szónokai közül kettő jó katolikus ifjú volt. Az efféle mesterkedések nem ártanak.
Az igazság az, hogy a debreceniek megmentették a magyar ifjúság becsületét, s megmutatták, hogy a magyar ifjúság nem szegődhetik fekete zászló alá.
Nagy eredmény ez. Dicséret adódjék érte!…
Szabadság 1900. október 2.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
