83. BOHÉM ESTÉK
83. BOHÉM ESTÉK
Előre kijelentem, hogy leleplezni akarok. Le akarom leplezni magunkat. Bohém embernek úgyis az a cudar természete van, hogy akkor is őszintéskedik, mikor semmi helye nincs.
Én tehát most őszinte leszek, s bevallok egy sikkasztást, melyet a debreceni bohémek követtek el.
A debreceni bohémek sikkasztottak.
Hasznuk nincs belőle, de ez a vétket nem enyhíti.
Elsikkasztották a világ legédesebb estéit, a bohém estéket.
Milyen tündéri esték voltak ezek, s már csak voltak, nincsenek.
Én csak éjfélig emlékezem reájuk, mert éjfél után kissé mindig megzsibbadt az emlékezőtehetségem, de addig is felejthetetlenül szépek voltak.
…Némán, komoran foglalták el a hosszú asztalt a bohémek. Az elnöki székben méltóságos arccal ült a legfőbb bohém: Komjáthy János, azután a legelemibb rend megtartása nélkül foglaltak helyet a többi bohémek.
Aztán egyre hangulatosabb lett a bohém társaság.
Éjfél körül távoztak a társaság gyengébb, de bájosabb tagjai – ott maradtak a gyengülni óhajtók, de kevésbé bájosak.
Eddig emlékezem én.
Az éjfél után történtekből csak egy-egy pohárkoccintás csendül vissza fülembe, a többi értékes mozzanatok legfeljebb sejtésem édes világában élnek.
A hajnali szellő gyöngéd cirógatása ismét megreparálta emlékezőtehetségemet, s éretem, hogy az éjjel jól kellett mulatnunk.
Ilyen volt egy-egy bohém este.
Szépek voltak nagyon, s rossz viccek és rossz borok mellett mások nem tudtak volna úgy mulatni, miként mi mulattunk.
Ezeket a bohém estéket saját bohém-magunk sikkasztottuk el.
A sikkasztásnak mi volt az oka, talán alig sejtem.
Vagy nem vagyunk már jó bohémek, vagy nagyon is jók vagyunk.
Ez, ez. Nagyon is jó bohémek vagyunk. Valljuk be az okot: bohém módra összevesztünk.
Összevesztünk, s elsikkasztottuk a bohém estéket…
Bohémek, bohémek, édes jó kollégák, halljátok meg kérő szavamat!
Veszekedjünk, marakodjunk tovább is, ha már úgy megszoktuk, de tartsunk egy-egy este fegyverszünetet: egy-egy bohém estét.
Hiszen olyan szép volt az a bohém este, pedig én csak éjfélig emlékszem reá…
Debreczeni Hírlap 1899. március 2.
Adieu
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
