g) A korponai gyűlés. Némethy Gergely dunántúli hadműveletei. További események a bécsi békekötésig.
g) A korponai gyűlés. Némethy Gergely dunántúli hadműveletei. További események a bécsi békekötésig.
A korponai gyűlést Bocskay azért hívta össze, hogy azon az általa a királynak átadott békeföltételekre időközben beérkezett választ letárgyalhassa. Mi itt ezzel az üggyel nem foglalkozhatunk bővebben, de akit a részletek is érdekelnek, az megtalálja azokat akár Horváth Mihály, akár Szalay László történetében.* De itt kell megemlítenünk, hogy itt adta ki Bocskay 1605 december 1-én híres kiváltságlevelét, melyben hajdú vitézeit, „a mi régi szabadságaink visszaadóit ”, beillesztette a rendi alkotmány keretébe s mindazokat, akik a név szerint felsorolt 13 hajdúkapitány alatt szolgáltak, személyenként megnemesítette s Kálló városát, a nánási, dorogi és varjasi pusztabirtokokat, valamint Hadház, Vámos-Pércs, Sima és Vid részjószágokat nemesi joggal nekik adományozta.* „Ezzel – írja Acsády* – megkezdte a hajdúkérdés megoldását, a „bizonytalan lakóhelyű”, a hontalan hajdúk megtelepítését. 1606 június 29-én annak a 300 hajdúnak, aki Kereki megvédésével a németek első támadását elhárította róla,* Kölesér puszta mezővárost, ugyanezen év szeptember 2-án meg 8, név szerint felsorolt hajdúkapitány alatti vitézeinek adományozta Szoboszlót, szintén megnemesítve az ott megtelepedett hajdúkat. Igy legalább részben megnyerte vérével kiérdemelt jutalmát az a had, mely a haza megmentésének főeszköze volt. E telepítéseknél erkölcsi szempontokon kívül Bocskayt nagy katonai és gazdasági érdekek vezették. A székelyek lebegtek előtte. A hajdúságban Magyarországnak akart olyan elemet adni, mely, mint Erdélyben a székelység, békében földjét műveli, háborúban pedig hatalmas haderőt állíthat talpra. Erre azért is különös szükség volt, mert a nemesség száma rendkívül megfogyott s minden buzgalma mellett sem bírta a honvédelem szertelenül felszaporodott szükségleteit kielégíteni. A hajdúság megnemesítése a nemzeti haderőt egyszerre tömegesen megszaporította s legalább számbelileg ismét hivatása magaslatára emelte.”
Horváth Mihály id. m. V, 26 és Szalay László id. m. IV, 479.
Varga Geiza, Hajdúmegye leírása, 5–10.
Szilágyi–Acsády id. m. V, 600.
Lásd az 5. oldalon.
Talán azért is, hogy a tárgyalásoknak, melyek egyelőre nem nagyon biztatóak voltak, nagyobb nyomatékot adjon, Némethy Gergely még a gyülés tartama alatt újból átcsapott a Dunántúlra és hamarosan sikerült neki Szombathelyt és Körmendet visszafoglalnia, ellenben a Tulok Tamás által védett Sümeg ellen nem boldogult, bár azt ágyúkkal is lövette. Ez ostrom alatt történt, hogy a stájer urak 1000 lovassal, egyesülve Blaskovics István magyar hadával, Némethy táborát megrohanták. De a vállalat nem sikerült és a németek, a hajdúk és a törökök által megveretvén, Regedébe visszavonultak. Némethy utánuk ment, de Regede előtt állott Trautmannsdorf hada is, mely a Hagymásy által vezetett tatár hadat súlyos veszteséggel visszaűzte.*
Rónai-Horváth, Magyar Hadi Krónika II, 167.
Közben a korponai gyűlésen igen nagy nehézségek merültek fel, mert a rendek a császár illetve a király válaszát el nem fogadták, Rudolf pedig, aki azt remélte, hogy a törökkel Bocskay kizárásával külön békét köthet, engedményekre nem volt hajlandó. Most aztán újból Illésházy vette kezébe a dolgot s Bécsben Mátyás főherceggel új tárgyalásokat kezdett, amelyek nyomán a felek között a szerződés létre is jött. Ezt Rudolf megerősítette ugyan, de Bocskay és a rendek el nem fogadhatták. Ily körülmények között Bocskay, hogy a további tárgyalások számára még biztosabb alapot szerezzen s hogy azoknak már eleve kedvezőbb fordulatot adjon, egy ideig pihentetett hadait újból megmozdította. Még mielőtt ez megtörtént volna, a már két év óta küzdő s végszükségre jutott Tokajt Rueber György 1606 március 22-én kénytelen volt átadni Czobor Mihálynak.* Az új hadműveleti terv értelmében Rhédeynek 10.000 főnyi sereggel Ausztriába és Morvaországba kellett betörnie; a Dunántúlon sikerrel működő Némethy Gergely, újabb hajdú és tatár hadakkal megerősítve, parancsot kapott az Ausztriába és Stiriába való betörésre, s végül maga Bocskay magyar hadaival, továbbá a budai és egri pasákkal Pozsony megtámadására készült.
Laczkó Máté, gróf Mikónál, III, 80.
Az e nagyarányú készületekről szóló hirek, valamint az arról vett tudósítás, hogy a negyvezír már április havában megindult Konstantinápolyból, hogy a fejedelem hadműveleteit kellőleg támogathassa,* tényleg engedékenyebbé tették a bécsi és prágai köröket, aminek eredménye az 1606. évi bécsi békekötésben nyert kifejezést, melyről alább bővebben szólunk majd.
Hatvani, Brüsseli Okmányt. III, 208.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
