a) A hetini csatáig terjedő hadműveletek.
Noha a császár és környezete tudta, hogy az 1695. évi sikertelenségek és kudarcok legfőbb oka a rosszúl megválasztott fővezérben rejlett, azért az 1696. évi hadjáratra Lipót mégis megint Frigyes Ágost szász választófejedelmet nevezte ki fővezérré, mert ez erre a hadjáratra már 12.000 főnyi segítséget igért. Katonai tanácsadókúl most ismét Caprarát és Heissler tábornagyot osztották be melléje.
A hadműveletek célja ezúttal a császár határozott kivánságára Temesvár visszavétele volt, de azok megkezdése a pénzhiány, az előkészületek elégtelensége és egyéb okok miatt soká húzódott s a sereg, melynek létszámát, a nemzeti csapatok nélkül, de a külföldi segélyhadak betudásával, 60.000 főben állapították meg, csak igen lassan gyülekezett a számára kijelölt budai táborban, ahová Frigyes Ágost május 25-én érkezett meg. Végre megindúlt a sereg, de oly lassan haladt előre hogy csak június vége felé érte el Szegedet, amikor már II. Musztafa szultán is útban volt a török sereggel és Nis tájékán időzött. Június 28-án a választófejedelem Szegeden haditanácsot tartott; ezen a császári tábornokok nagy része, főleg a szultán közeledésére való tekintettel az ostrom tervének elejtését javasolták, de a választófejedelem megmaradt szándéka mellett és még az nap 5000 német lovassal és 2000 huszárral Temesvár alá ment, hogy azt szemrevételezze. Július 1-én a szemrevételező csapat a vár előtt állott és az abból kitört ellenséget oly fölényesen támadta meg, hogy az a feladat elvégzése után visszahúzódó keresztényeket még csak követni se merte. Foglyoktól megtudta a választófejedelem, hogy a várnak 10.000 főnyi janicsárokból és arnótákból álló őrsége van és hogy az lőszerrel és mindennemű készletekkel bőven el van látva.
Miután híre jött, hogy Dsáfer pasa a császáriak által harc nélkül megszállt Titelt fenyegeti, Heissler tábornok parancsot kapott, hogy a Titelnél álló Truchsess altábornagyot néhány ezreddel megerősítse és neki kellő mennyiségű lőszert és élelmet is vigyen. Egyidejűleg az utóbb említett altárbornagyot Erdélyben felváltott és most Dobránál álló gróf Bussy-Rabutin tábornok parancsot kapott, hogy hadával Aradon át a fősereghez csatlakozzék, míg Erdélybe gróf Herbewille tábornok indúlt el, hogy ott a parancsnokságot átvegye.
Alig, hogy a császári sereg zöme július közepe táján Temesvár alá érkezett, a választófejedelem azt a hírt vette Péterváradról, hogy a szultán 60–80.000 emberrel a Dunához érkezett és hogy előkészületeket tesz, miszerint Pancsovánál a Dunán átkeljen. Erre Frigyes Ágost két újabb ezredet küldött gróf Starhemberg Guidó tábornok vezetése alatt a titeli helyőrség megerősítésére, egyébként pedig hozzáfogott Temesvár ostromához, melyet másodszor is személyesen szemügyre vett. De az ostrommunkálatok csak augusztus 12-én vették kezdetüket, a futóárkoknak a palánktól 6–700 lépésnyire történt megnyitásával, melyet már másnap a földmunkások 450 lépésnyi távolságra közelítettek meg. Az ágyútűz a palánka ellen augusztus 14-én vette kezdetét 3 ágyúból, de már 15-én még további 15 ágyú és 2 mozsár lépett munkába.
Augusztus 17-én jelentés érkezett Starhembergtől, hogy az ellenség a császári flotillát Titelnél megtámadván, annak két hajóját tönkretette, de maga is érzékeny veszteséget szenvedett. Mivel a választófejedelemnek nem volt kételye az iránt, hogy az ellenség Titelt megtámadja és hogy a szultán Temesvár felé szándékozik előnyomúlni, az ostromot augusztus 18-án megszüntetvén, az ostromszereket és lövegeket biztonságba helyezte s aztán a sereggel a Temes és a Béga között Párdány irányában a szultán elé ment. Starhemberg egyidejűleg parancsot kapott, hogy hadával a viszonyokhoz képest a fősereg felé közeledjék. A Deák Pál által vezetett magyar huszárok már augusztus 21-én Szent Mihálynál a török lovasságra bukkantak és azt oly eredményesen rohamozták meg, hogy több szpáhit foglyúl ejtvén, a jóval erősebb török lovasság valószínűleg a huszárok mögött csatasorba álló zömre való tekintettel, még előbbre nyomúlni se mert. Az összeütközések a következő napokon is megismétlődtek, ellenben komoly összeütközésre csak augusztus 26-án került a dolog, mivel a főerők csak tapogatózva nyomúltak előre és Frigyes Ágost nem merte ellenfelét a Párdány és Ittebe között elfoglalt, mocsarak által védett erős állásban megtámadni s ezért, hogy a szultánt állásából kicsalja, átkelt a Bégán és Hetin előtt megállapodott. Most aztán a törökök egy a Török Béga mentén végrehajtott ügyes mozdulattal, úgynevezett manővírozással előbb Temesvárt és a császáriak közé, utóbbiak hátába igyekeztek jutni, ami színleg sikerűlt is nekik, és aztán Hetinnél ismét erődített állást készítettek maguknak.