Nyelvjárás.
Nyelvjárás.
C) Nyelvjárás. A vármegyei magyarság nyelve a duna-tiszai nyelvjárásterület körén belűl a bácsmegyei nyelvjárást alkotja. A pestmegyeivel és tiszántúlival, mint a mely nyelvjárásokkal egy területhez tartozik, a legfőbb sajátságokat tekintve, megegyezik. Társaitól főként a vármegye magyarságának települési történetével megmagyarázható tarkaságával válik ki. Magyarsága is több helyről gyűlik össze, idegenből magyarosodott falvainak (Bajmok, Őrszállás, Kupuszina) nyelvén pedig még ma is meglátszik az idegen eredet. A Bajától és Szabadkától éjszakra eső felsőbácskai rész magyarságának nyelve teljesen beleillik a duna-tiszai nyelvjárásterület fejlődésébe, s majdnem mindenben a pestmegyei katholikus lakosság nyelvével egyezik. Ez tehát e vidék tulajdonképeni nyelvjárása, melytől a bevándorlottak nyelve sok tekintetben eltér. Ezen a részen még a máshonnan telepített községek (Jánoshalma, Madaras, Mélykút) lakossága is megtanúlta a városok s a többi községek nyelvét. A többi részeken a bevándorlott községek jobban megőrizték nyelvjárásukat.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
