Abt Antal–Arany János.
Abt Antal–Arany János.
Abt Antal bölcselettudor, a kolozsvári Ferencz József-tudományegyetem nyilvános rendes tanára, szül. Rézbányán 1828. november 4-én. Mint tanár működött Ungvárott és a budai kir. kath. főgimnáziumban. 1870-ben a pesti egyetemen magántanári képesítést nyert, 1872 óta a kisérleti fizika egyetemi tanára. Számos értekezése látott napvilágot hazai és külföldi lapokban.
Önálló munkái: Kisérleti természettan Kunczek után (1863). Pótfüzet hozzá (1865). A pesti egyetem ásványtárában levő földpátok jegeczsorozatai és az ide vonatkozó két jegeczrendszer (1873). Jelentés a kolozsvári egyetem természettani intézetének jelen állapotáról (1875). A gyakorlati természettan vezérfonala dr. Kohlrausch F. után (1877). A természettan elemei kísérleti alapon (1882). Dr. Abt Antal rektori beköszöntője (1883).
Ajtay Sámuel ügyvéd, szül. 1774-ben Nagyváradon; meghalt 1881. január 8-án Szatmár-Németiben 107 éves korában.
Munkái: Fedor és Mária, vagy a holtig tartó ritka hűség tükre (1807). Erkölcsnemesítő való és költött történetek (1813). A világ történetei a teremtéstől fogva a legújabb időkig (1814). Tanítva mulattató víg és érzékeny anekdoták (1816).
Anianus (Ányos mester), nagyváradi kanonok és káptalani jegyző. A Szent László sírja fölötti esküvés perdöntő erővel bírt s 1217-től 1235-ig Aniánus vezette a székesegyház sekrestyéjében az istenítéletek jegyzőkönyvét, mely jelenleg Ritus explorandae veritatis vagy Váradi Regestrum czímen ismeretes. Fráter György váradi püspök 1550-ben kinyomatta. Újra kiadta Bél Mátyás (1735) és Endlicher (1843).
Arany János, Petőfi mellett a legnagyobb magyar költő, született Nagy-Szalontán, 1817. márczius 2-án, meghalt Budapesten 1882 október 22-én. Abban az esztendőben, melyben Kazinczy a Zrinyiászt újból kiadja s a nemzet legnagyobb epikusát százados álmából föltámasztja, a véletlen érdekes játéka gyanánt támad Zrinyinek legnagyobb utóda: Arany János. Tizedik és utolsó gyermeke volt öreg szüleinek, Arany Györgynek és Megyeri Sárának. A család szegény volt; egy bogárhátu kis kunyhójuk volt mindössze és némi földecskéjök. Hanem ez a kis „Családi kör” valódi szentegyház volt. A kis Aranyt vidám gyermeksereg nem vette körül s ebből magyarázható meg az a csendes komolyság, mely egész pályáján végig kíséri. Az öreg Arany vasárnaponként elővette a bibliát s ez volt a költő gyermeklelkének első tápláléka. Az írás-olvasást már négy éves korában megtanulta atyjától, hamuba írt betűkön. Még be sem került a szalontai partikulába (kis gimnáziumba) s már ismerte a Peleskei nótáriust, a Hármas Históriát és Fortunátust s mohón olvasott minden könyvet, a mely keze ügyébe akadt. Sajátságos érzéke volt a régi magyar nóták rithmusa iránt, s mihelyt a grammatikai osztályba adják, megpróbálja a rímelést. Tanítói büszkék voltak verseire s egész Szalonta tudta, hogy Arany Györgynek poéta fia van.
Arany első benyomásait, ha Csokonaitól eltekintünk, kizárólag a ponyváról meríti. De e benyomások ereje éppen nyers eredetiségüknél fogva olyan mély és alapvető volt, hogy később, mikor az összes deák klasszikusokat s magyar fordításban Tasso, Milton, Voltaire műveit elolvasta, nem próbálta meg ezeket utánozni, hanem megnemesült izlésével és páratlan költői adományával a régi népies költészet folytatását, fényes művészetté emelését tűzte ki czélul.
Már 15 éves korában preczeptoroskodott. Napközben tanított és iskolásfiú volt, hajnalban és éjjel leczkéjét tanulta, meg azt, „mit nem tanítnak a tudós tanárok”. Debreczenben ugyan sanyarú volt anyagi helyzete, úgy hogy kénytelen volt egy évre Kisújszállásra menni ideiglenes tanítónak. 363Itt elsajátítja a német és franczia nyelv elemeit s lefordítja Vergilius néhány énekét. Azután megint visszatér Debreczenbe. Már ekkor festő, szobrász, majd szinész akar lenni. Végre a kalandos szinészi pálya még a tanév közepén magával ragadja a tizenkilencz éves ifjút. Ez a szinészkedés Arany életének a legnehezebb megpróbáltatása. Szerencse, hogy józan elméje még idején kisegítette a hinárból. Eszébe jutott, hogy két gyámoltalan öreget hagyott otthon és egy gyötrelmes álom hatása alatt (anyját kiterítve látta) elhatározza a hazamenetelt és hét napi gyaloglás után hazaérkezett. Apja elvesztette szemevilágát, anyja nem sokkal utóbb meghalt 1836. aug. 20-án. Aranyt a kétségbeesés kezdi környékezni. Jövője bizonytalan, azon kívül még kínos köhögés gyötri, a mit ő a tüdővész előjelének tekint. Ercsey Sándor könyve jegyzi fel, hogy Aranyt a súlyos helyzetben egy Pápai nevü postaexpeditor vigasztalta.
Arany János.
Az orsz. képtárból.
Még 1837-ben megválasztották konrektornak s rövid idő alatt annyira megkedvelteti magát földieivel, hogy 1840-ben rendes aljegyző lesz. 1840. novemberében vette nőül Ercsey Juliannát, ki 42 éven át volt hűséges társa. A poéta-konrektor szerelmének írott megnyilatkozásai nincsenek, csak művei között elszórtan csillog fel egy-egy sugár, mely Arany szívéletét is bevilágítja. „Mikor megházasodott, föltette magában, hogy nem olvas többet, hanem él hivatalának, családjának s lesz közönséges ember, mint más”. Sokat dolgozott napközben, de azért fogadását nem tudta megtartani: olvasott és tanult. Shakespearet német fordításban, Moličre vígjátékait és Crebillon rémdrámáit forgatta. Jegyzői dolgozatai általános feltűnést keltettek a vármegyénél és a táblabirák kitűnő dikaszteri tehetségnek tartották. Szilágyi István buzdítására az angol nyelvbe is belefogott és Shakespeare János királyát kezdte fordítgatni. A megyei pártok mocskolódása, a maradiak és haladók kakasviadalai, bizonyos szatirai hangulatot keltettek föl benne; elővette tehát fáradhatatlan tollát és tarka-barka képeket rajzolt le a megyei közéletből. Ebből a forrásból fakadt Rák Bende éposza, mely később Az elveszett alkotmány czímet kapta s 1846-ban a Kisfaludy-társaság pályázatán elnyerte a kitűzött jutalmat. De egyik bírálója: Vörösmarty azt mondta róla, „hogy nyelv és verselés olyan, mintha irodalmunk vaskorszakát élnők”. Ezek a súlyos szavak fölébresztik Arany önérzetét, lelkét megszállja a teremtés vágya. A rákövetkező nyáron írja meg legtökéletesebb költői elbeszélését, a Toldit, melylyel 1847-ben a Kisfaludy-társaság által kitűzött 20 aranyat elnyeri. Az elveszett alkotmány névtelen szerzője a hír szárnyára kap s a szalontai másodjegyző hirtelen Petőfi mellé emelkedik, a ki lelkes költeménynyel üdvözli új költőtársát. Hiába akart közönséges ember lenni, lelkéből kitör a hangok elfojtott árja s elragadó költői szelleme és törhetetlen szorgalma a legmagasabbra ihletik. 1847-ben írja meg Murány ostromát és Toldi estéjét. Petőfi személyesen is fölkeresi barátját s 1847-ben 10 napot tolt nála. Szoros és örök barátság szövődik közöttük, a melyhez csak a Goethe és Schiller viszonya hasonlítható. 1848-ban a Kisfaludy-társaság tagjai közé vette fel. Ez időtájt kisebb költeményeket írt az Életképekbe és a Pesti Divatlapba. A kormánytól megindított Népbarátja czímű lapnak csak névleges szerkesztője volt, de több költeményt és politikai czikket írt bele. Mint nemzetőr, az aradi várostrom körül is teljesített szolgálatot. 1849-ben fogalmazói állást 364vállalt a belügyminiszteriumban s előbb Debreczenbe, majd Pestre költözött. A világosi szomorú napok után Arany Szalontára fut s mint magánember, a szolgabirónak segít a fogalmazásban. Ekkor írja meg a Bolond Istók czímű verses regénynek első énekét. Lelki békéje föl van dúlva. Elvesztette legjobb barátját, a nagy idők lángszavú Tyrtaeusát. A haza szerencsétlensége, saját sorsának bizonytalansága, a hétköznapi élet gondjai nehezedtek vállaira. Erős alanyi hangulatokba merül s lirai költeményei őszinte hazafi-bánatával országszerte élénk visszhangot keltenek. Mint lirai költő, ekkor állt Arany hatása tetőpontján. 1850-ben Tisza Lajos Gesztre hívta meg, hogy fiát, Domokost, a költészetre oktassa. De még ez év őszén megválasztották a nagykőrösi gimnáziumban a magyar és latin nyelv tanárává s Arany egész családjával ide költözött. 9 évet töltött e katedrán s ez időszakból valók kiválóbb művei, balladáinak nagy része s az Etele trilogiával való próbálkozások. Behatóbban kezdi tanulmányozni a magyar nyelvet és irodalmat. Ennek köszönhető két becses tanulmánya: Valami az asszonánczról (1854) és A magyar nemzeti versidomról (1856). Akadémiai rendes taggá megválasztatván, székét Zrinyi és Tasso czímű értekezésével foglalta el 1859. okt. 31-én. Csengery Antal és Kemény Zsigmond unszolására Pestre költözött s elfogadta az újból felelevenített Kisfaludy-társaság igazgatói állását. Mindjárt megindította a Szépirodalmi Figyelőt, a melyet 1863-ban Koszorú czímmel folytatott tovább. Fődolgozótársai Gyulai Pál, Szász Károly és Salamon Ferencz voltak. Arany mindkét lapba számos czikket, bírálatot írt. Szalay László halála után ő lett az akadémia főtitkára s az maradt lemondásáig. A király 1867-ben a Szent István-rend keresztjével diszítette föl. 1879-ben megvált a főtitkári állástól s a nagygyűlés tiszteletbeli főtitkári czímmel ruházta fel és igazgató-taggá választotta. Hivatalától visszavonulva, a Margitszigeten élvezte a nyugalmat; számos lirai költeményt meg balladát írt ekkor. 1879-ben befejezte Toldi Szerelmét. Ettől fogva egész haláláig keveset dolgozott. Régi betegsége, a fulladozó lélekzet, gyakran megkínozta, míg egy hirtelen meghűlés kioltotta életét 1882. október 22-én. Ravatalánál régi jó barátai: Gyulai Pál, Szász Károly és egykori főnöke, Török Pál ref. püspök tartottak gyászbeszédeket. A Kisfaludy-társaságban 1883. október 24-én Gyulai Pál mondott fölötte nagyszabású emlékbeszédet, az akadémia 1884. évi június 8-iki közűlésén Szász Károly emlékbeszédével ünnepelte a költő emlékezetét. A nemzeti kegyelet érczszobrot állított emlékének a fővárosban.
Arany János szülőháza Nagy-Szalontán.
Saját felvételünk.
Művei: Az elveszett alkotmány. (1845). Toldi. (1846). Murány ostroma. (1847). Katalin. (1850.) Nagyidai czigányok. (1852). Toldi estéje. (1854). Kisebb költeményei. (1856). Széchenyi emlékezete. (1860). Buda halála. (1864). Szentivánéji álom. (1864). Hamlet. (1867). János király. (1867). Összes költeményei. (1867). Toldi szerelme.(1879). Prózai dolgozatai. (1879). Aristophanes vígjátékai. (1880). Összes munkái. (1884–85). Zrinyi és Tasso.(1885). Ercsey Sándor: Arany János életéből (1885). Hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89). Arany János költeményeit idegen nyelvekre is lefordították. (Német, franczia, angol, orosz).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
