Arany László–Bihari Péter.
365Arany László–Bihari Péter.
Arany László, Arany János fia, a magyar tudományos akadémia s a Kisfaludy-társaság tagja, a magyar földhitelintézet igazgatója, jogtudor és ügyvéd, 1844. márczius 24-én, Nagy-Szalontán született. 1887–1892-ig országgyűlési képviselő volt. Irodalmi munkásságát apja felügyelete alatt kezdte meg s a Koszorúban közölte tanulmányait, birálatait, azonkivűl eredeti és fordított verseket és elbeszéléseket. Először Eredeti népmesék czímű mesegyűjteményével tünt fel. Kemény Zsigmond szerkesztése idején dolgozott a Pesti Naplóban, majd a Budapesti Közlönynek s a Budapesti Szemlének lett állandó munkatársa. Szépen indult költői pályája azonban a 70-es évek közepén megszakadt. A javakorban levő férfiút nehéz búkór lepte meg s a legnagyobb magyar epikus egyetlen fisarjadéka gyermektelenül halt el.
Munkái: Eredeti népmesék. (1862). A két veronai ifjú. (1865). Tévedések játéka. (1866). A tudósnők. (1869). Sok hűhő semmiért. (1871). A délibábok hőse. (1873). A magyar politikaii költészetről. (1874). Bérczy Károly emlékezete. (1876). Szerkesztette Gyulai Pállal együtt a Kisfaludy-társaság újabb Magyar Népköltési Gyűjteményét is.
Balogh Ferencz theologiai tanár a debreczeni ev. ref. főiskolában, szül. 1836. márczius 28-án Nagyváradon. A debreczeni kollégiumnál öt évig működött. Két ízben volt a magyar ref. egyház követe az egyetemes presbyteri nagygyűlésen.
Munkái: Melius Péter hatása. (1866). Keresztyén egyháztörténelem. (1872–90.) A magyar prot. egyháztörténelem részletei a reformáczió korától jelenig. (1872). Tájékozó pontok a theologia terén. (1877). Hitnézetek történelme. (1878). Kálvin János, az újkori szabadság alapítója. (1878). A magyar protestáns egyháztörténet irodalma. (1379). Vasárnapügy külföldön és hazánkban. (1881). Egyházi tanulmányút franczia földön. (1891).
Barlanghy Adorján Vincze premontrei r. kanonok és főgimnáziumi tanár, született 1841. Nagyváradon. Értekezést írt a Religióba (1861). Ő alapította Nagyváradon 1875. július 1-én a Természettudományi Szemlét, melynek rövid ideig szerkesztője volt. Meghalt Kassán, 1882 november 28.
Báthory Romancsik Mihály, szinházi titkár, született 1853. november 27. Nagyváradon. Léván halt meg 1888. január 19.
Munkái: Elbeszélések, rajzok és kalandok a magyar színészéletből és a társadalom köréből. (1883). Emlék és színműtár. (1883). Kéziratban maradt szinművei: Az álorvos, vigj. A sorsűldözött és a száműzött leánya, drámák (1874). A falu legszebb leánya, népszinmű. Szerkesztette a „Szini Lapokat” és a „Szinészeti Közlönyt.” (1879.)
Beőthy Ákos (bessenyői) országgyűlési képviselő, született 1838. Marján. A jogot a pesti egyetemen végezte. 1861-ben Bihar-megye aljegyzője lett, 1872-től kezdve a képviselőház tagja; utoljára Kassa városát képviselte nemzeti-párti programmal. Angolországban jó ideig tanulmányozta a politikai és társadalmi életet, de a külföld más pontján is gyakran megfordult. Értekezései a Budapesti Szemlében és a politikai napilapokban jelentek meg. Terjedelmes politikai tanulmányt írt a Magyar Államiság fejlődése czímmel, a mely államférfiúi mély belátásról tesz bizonyságot.
Beőthy Leó (bessenyői) miniszteri osztálytanácsos; az országos statisztikai hivatal aligazgatója, a m. tud. akadémia levelező tagja, született 1839. Nagyváradon. Beszélyeket és novellákat irt a Hölgyfutárba, majd meg idegenből ültetetett át nyelvünkbe kiválóbb regényeket: Utazás a föld középpontja felé (Verne.). Egy jegyző orra (About Edmund). Természet ellen. (Ráchel). Tragédiát is írt Piso czimmel, de ezt megsemmisítette. Sok becses nemzetgazdasági czikket írt a Honba, a Magyar Gazdába és a Budapesti Szemlébe.
Önálló munkái: Magyar- ország áruforgalma. (1868). Magyarország bányászata. (1872). Juda, Izrael és Árám. (1874). A bankügy elmélete. (1875). Magyarország statisztikája. (1876). Nemzetlét. (1876). A társadalom keletkezéséről. (1878). Magyarország vasútai. (1879). A társadalmi fejlődés kezdetei. (1882).
Bihari Mór ügyvéd Budapesten; született 1860. április 25. Ér-Keserűn. Tarnóczi álnév alatt verseket irt a szépirodalmi lapokba.
Munkái: Cicero élet- és jellemrajza. (1879). A czukoradó története Magyarországon. (1883). Azonkívül bűntető-jogi fejtegetéseket írt a jogi szaklapokba.
Bihari Péter bölcselettudor, ev. ref. főiskolai tanár Budapesten, született 1840. február 5. Zsadányban. Meghalt 1888. november 28-án.
Munkái: Rövid nevelés és oktatástan. (1872). A philosophiai tudományok encyklopediája; az iskolai nevelés elmélete és gyakorlata. (1876). Általános hazai és művelődés-történet. (1884). Embertan. (1885). Iskolai és házi neveléstan. (1885). Egyetemes és részleges aeszthetika. (1885). Iskolai szervezettan. (1885). Tiszta gondolkodástan vagy logika (1886). Bölcsészettörténet. (1886). Szerkesztette Saztmárt a Szamos czímű hetilapot.
Kerti ház Tisza Kálmán geszti parkjában, hol Arany János számos költeményét írta.
Saját felvételünk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
