1867-től 1886-ig.
1867-től 1886-ig.
1867-ben még fényesebb időszak veszi kezdetét a váradi szinészet történetében, mely 1876-ig tart. Ekkor Szabó József, a debreczeni szintársulat élén jön Váradra és annyira megkedvelteti társulatát, hogy csakhamar Várad a legjobb nyári állomássá emelkedik. Ez időben játszanak Váradon, mint a társulat tagjai: Bercsényi Béla, Rónai Gyula, Mándoki Béla, Fektér, Tanner és neje, Dalnoki Béni, Blaháné, Vizváry Gyula, Vidor Pál, Együd, Foltényi, Geres János, T. Szakáll Róza és más kiváló művészek. E tíz évi időszak alatt 291,674 frt 17 kr. volt a bevétel és a rendezett 1189 előadás után 184,831 frt 63 kr. a tiszta jövedelem. Szinre került pedig mint ujdonság 11 opera, 30 operette, 16 népszinmű, 21 szomorújáték, 98 dráma, 133 vígjáték, 6 korjellemrajz, 9 bohózat és 3 ballet, összesen tehát 327 darab, azaz évente átlag 32 ujdonság. Hiába próbálkozott később Szathmári Károly (1867), Kőműves Imre (1869), Dragus Károly (1869), majd Völgyi György (1871), Szabó Józsefet kiszorítani nem lehetett. Nem keressük az okokat, csupán egyszerüen megemlítjük, hogy a társulat zöme kivált és Bogyó Alajos meg Mándoki Béla vezetése mellett létesítették az arad-nagyváradi dalszintársulatot. Ez annál fontosabb lépés a váradi szinészet történetében,, mert a debreczeni szini szövetkezés újból igazolta, hogy csakis ilyen szövetkezetek létesítése által lehet nemcsak a vidéki szinészet érdekeit előmozdítani, hanem módot nyujtani arra is, hogy egy-egy nagyobb vidéki szintársulatnak biztosítsák nyári együttmaradását és ne kellessen jelesebb, jól szervezett társaságoknak a nyár folyamán oly városokban vergődni, hol a lakosság elégtelensége is lehetetlenné teszi a társulatok anyagi eredményeit.
Várad tehát már ekkor ragaszkodik a szini szövetkezetek létesítéséhez és időről-időre kisérleteket tesz kedvezőbb összeköttetések elérésére. 1877-ben a kolozsvári szintársulat jött Váradra, de az idény előtt megkezdett tárgyalások elárulták, hogy a lépésnek nem lesznek kellő sikerei és tényleg 1878/9/80 években konzorczium élén, Mándoky Béla volt a szintársulat igazgatója. Ekkor már a vidéki szinészet nem bírta el az operai előadások költségeit és így Váradon is 1879-ben került szinre ez időszakban az utolsó opera (Próféta).
1881/2/3-ban Mosonyi (Mansberger) Károly (Jakab) volt a szinigazgató, ki az aradi szintársulatot hozta Váradra. De nem volt szakember, a mi a tönk szélére juttatta. A szinügyi bizottság, megvonva Mosonyitól a támogatást, felbontotta az aradi szini-szövetkezetet és a szegedi szinház igazgatójával, Nagy Vinczével kötött szerződést 1884-ben. De sajnos, ez sem tartott soká, mert a szegedi idény rosszul sikerült és Nagy Vincze alig nyitotta meg újból 1885-ben a váradi szini idényt, kénytelen volt egy ötös bizottságra bízni a művezetést, melynek tagjai voltak: Somló Sándor, Bokodi Antal, Egri Kálmán, Kiss Ferkó és Valentin Lajos.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
