Háztartás. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Háztartás.

A város közigazgatási és egyéb kiadásainak fedezésére a város csekély vagyonának jövedelmén kívül, egyedül a pótadó szolgál. A város vagyona: a városháza, a postaépület, az állami elemi iskola, a volt törvényszéki és járásbírósági épület, a Barkóczy s Fazola-féle házak, a tisztilak, malmok, húsosboltok, Korona-vendéglő, helypénz és villamostelep, 116.851 korona 53 fillért hoz a városnak, (1909. évi költségvetés szerint), ezenkívül közművelődési és iskolai bevételek czímén 7405 K, katonai 12.758 K 68 f., fogyasztási jövedelem 174.574 K 93 fill., alapítványok kamatja 12.210 K 24 fill., hegyőrbér-bevételek 18.600 K. A város bevételeinek összege 465.177 K 64 fillér.

A város kiadásai ezek: tisztviselők fizetése és lakbére 91.086 K 18 fill., igazgatási kiadások, ú. m. irodaszerek és nyomtatványok, közvilágítás, állami adók, épületek fenntartása 101.184 K 67 fill,, útak fenntartása 23.768 K 59 fill., közbiztonsági kiadások 65.307 K 80 fill, egészségügyre 9693 K, közművelődésre 52.013 K 27 fill., szegényügyre 8200 K, különféle kiadások 162.284 K 85 fill. Összes kiadás 697.516 K 20 fillér.

Ezek szerint a város pótadója az egyenes adókra és pedig házosztály- és házbéradó után 105.73%, földadó után 98,06%, egyéb adónemek után 105,09%. Miután pedig a városok vagyoni állásának legvilágosabb jellemzője a városi pótadó százaléka, ebből következik, hogy Eger az ország egyik legszegényebb városa.

A város kezelése alatt lévő fontosabb alapítványok a következők:

1. Menházalap 27.926 K 89 fill. betétkönyv, 31.603 K 01 fill. kötvény utáni kamat és 12 db Hevesmegyei takarékpénztári részvény	71.529 K 90 f
2. Kovács női alap elemi iskolai tanulók jutalmi könyveinek vásárlása kötvényben	7264 K – f
3. Kovács férfi alap ösztöndíjakra kötvényben	22.200 K – f
4. Lancellotti Ede-alap betétkönyvben ösztöndijakra	32.226 K – f
5. Friedmann Sós Juliánna-alap kötvényben ösztöndíjakra	8400 K – f
6. Ajánlati alap) részvényekben ) Ez alap eredete érdekes. A XVIII. század végén a város polgárai gyűjtést indítottak a szabad királyi városi czím elnyeréséhez szükséges utánjárási költségekre. Sokan pénzt, sokan finom vörös bort adtak. A küldöttség Bécsben el is járt, a bort szétosztotta, de eredménytelenül tért vissza. A megmaradt összegből alakult az ajánlati alap.	12.503 K 24 f
1097. Lengyel Miklós-alap betétkönyvben	1666 K 50 f
8. Kiszeli Imre-alap betétkönyvben	6000 K – f
9. Stern Ferencz-alap betétkönyvben	204 K 64 f
10. Juhász Sándor-alap betétkönyvben	4125 K 95 f
11. Klein Ábrahám-alap betétkönyvben	2000 K – f
12. Foltin János-alap betétkönyvben	163 K 77f
13. Nánássy Ferencz-alap betétkönyvben	13.953 K 71 f
14. Nánássy Ferencz-alap betétkönyvben	200 K – f
15. Samassa József dr. alap kötvényben	5000 K – f
16. Hering Anna-alap kötvényben	8900 K – f
17. Regále kárt. kötvény. visszatérítési alap betét	4241 K 80 f
18. Vízvezetéki alap betétkönyvben	4237 K 14 f
19. Dobó szobor fenntartási alap betétkönyvben	4923 K 92 f

Mindezeken felül a város az 1902. évben kövezetvám szedésére nyert engedélyt a kereskedelemügyi minisztertől és a vámjövedelem terhére már kiépíttette valamennyi főbb útját aszfalttal, a kevésbé forgalmas útakat pedig makadámburkolattal, úgy hogy jó útak tekintetében Eger városa a legelső városok közé tartozik.

A város kezelése alatt álló gyámpénztár 1908. évi mérlege szerint a gyámoltak és gondnokoltak követelése 589.925 K 98 fill., erre a gyámpénztár fedezete 630.030 K 14 fill., többlet, azaz tartalékalap tehát 40.104 K 16 fill. Az 1901. évi XXI. t.-cz. 5. §-a értelmében az elhagyott gyermekek segélyalapja javára átutaltak 1222 K 48 fillért.

A város vagyonának állapota az 1908. évi leltár szerint:

jövedelmező ingatlan vagyon

1.460.5335 K – f

jövedelmező ingó vagyon

345.942 K 36 f

nem jövedelmező ingatlan vagyon

434.000 K – f

nem jövedelmező ingó vagyon

114.958 K 30 f

összesen vagyon

2.355.435 K 66 f

szenvedő vagyon