2. Heves vármegye szerepe a nemzeti fölkelések korában.
2. Heves vármegye szerepe a nemzeti fölkelések korában.
Eger várának eleste után Heves vármegye és az egész felvidék védtelen maradt. A királyi hadakat a Duna mellékére és Erdélybe rendelték; Básta György, Felső-Magyarország kapitánya, ki utóbb nevét oly gyűlöltté tette, Rudolf király parancsára Erdély védelmére ment. A királyi hadak különben is tehetetlenek voltak a török-tatár hordákkal szemben, a mint azt Mátyás főherczeg levelében megvallotta.55) Ilyen körülmények között ellenállás nélkül pusztítva vonultak át Heves vármegye területén 1599-ben azok a Buda körül összetömörült tatár hordák, 526melyek hazájukba visszatérni törekedtek. A szolnoki és hatvani törökök meg Nógrád, Fülek felé kalandoztak.56) Magyar részről mindössze az történt, hogy Roszburn Herman német kapitány Nádasdi és Schulcz csapataival egyesülve 1603-ban Hatvant visszaszerezte a király számára. De e dicsőségnek nem sokáig örvendhettek, mert ezen a fontos helyen, a mely Buda és Eger között a hadi és élelmiszerek állomása volt, kevés őrséget, alig 200 katonát hagytak hátra és ez a csekély számú őrség a hatalmas török elől 1604-ben a várost felgyújtva elmenekült.57) A változatos török harczoknak Bocskay István közvetítésével létrejött zsitvatoroki béke vetett véget 1606-ban.
55) Brüsszeli Oktár III. 121.
56) u. o. III. 124.
57) Katona i. m. XXVIII. 210–211. Pethő G. 1603 évnél.
Névleges főispánok.
A vármegyei székhely.
Adózás és honvédelem.
Bocskay fölkelése.
A bécsi béke.
Bethlen Gábor fölkelése.
Nikolsburgi béke.
Tizedlajstromok. 1621–1625.
Tiszántúli rész.
Dikális összeírás 1635, 1639.
I. Rákóczy György.
II. Rákóczy György.
Török háboru 1663/64. Wesselényi-féle szövetkezés.
Önkényes adók.
Bujdosók mozgalma.
Kurucz-labancz kor.
Portális összeírás 1675.
Ujabb kurucz mozgalom.
Thököly Imre.
Heves vármegye Thököly mellett.
A vármegye elpártol Thökölytől.
Fölszabadító háboru.
Dória és Koháry.
Az egri vár átadása.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
