Bujdosók mozgalma.
Bujdosók mozgalma.
Heves-Külső-Szolnok vármegyék a halasztás módszeréhez folyamodtak, az új adók kihirdetését egyik ülésről a másikra halasztották, mert az új adókban „igen nagy és a nemesi szabadságban járó dolog comprehendáltatik.” A vármegye azonban a török torkában az államhatalom bosszújától félve ellenállani nem mert, óvatosan távol tartotta magát 1672-ben a „bujdosók” felkelésétől s a folyton tartó kurucz-labancz mozgalmaktól. A bujdosók 1672 szeptember 5327-iki szerencsi felhívására a Füleken székelő vármegyék választ nem adnak, sőt a pozsonyi kamara intésére kijelentik, „hogy ha a vármegye területén a lázadókhoz, rebellisekhez szítók lennének, vagy ilyenek találtatnának, a magisztrátus elébe kísérendők lesznek.” A kettős vármegye eleinte Spankau generális és a szepesi kamara engedelmével pénzben szolgáltatta be a követelt adóösszeg felét 140 portája után, de hogy a nemesség privilégiumát elvben megmentsék, az adókivetésben a régi szokást követték s az új adókat a felemelt nemesi „taksákból” állították elő. Igy 1671-ben egy porta fél adója 51 forint volt pénzben. Az 1672-iki részleges felkelés fejében Koháry István füleki végvár főkapitányának kezébe 200 forintot, 100 kiló búzát 100 forintban szolgáltattak be, a mit ez 1673 január 20-án kelt nyugtájában recognoscált. A bújdosók ellen küldött horvát lovas és gyalogos katonaság élelmezésére a vármegye 500 ki búzát, 600 kiló zabot, 50 vágó marhát küldött. Sör és bor helyett 300 forintot fizettek úgy, hogy ezek az évi élelmezési kiadásokba majd betudassanak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
