II. A kalocsa-bácsi érsekség.
237II. A kalocsa-bácsi érsekség.
Történetíróink egyhangúlag megegyeznek abban, hogy a Szent István-féle egyházi beosztásban helyet foglalt a kalocsai egyházmegye is, ámbár az alapító oklevelet nem ösmerjük. A történetírók e közös egyezése azonban nem terjed ki az alapítás minden részletkérdésére. Így a többség azt véli, hogy Szent István a kalocsai egyházmegye középpontjául Kalocsát rendelte és hogy azt érsekségnek alapította. Vannak viszont, kik vélik, hogy Kalocsa kezdetben csak püspökség volt, hogy Szent István Bácson állított érsekséget s hogy midőn ez utóbbi egyházjogilag Kalocsával egyesítve lett, csak akkor emelkedett Kalocsa érseki rangra. Mások ismét Kalocsát Sz. Istvántól alapított érsekségnek vallják s azt tanítják, hogy Szent László kihasította a kalocsai érsekségből a bácsi egyházmegyét és azt érsekséggé tette.* Az újabb írók közül Pauler pedig úgy gondolja a kérdést megoldhatónak, hogy a kalocsai egyházmegyét, mint püspökséget, Szent István alapította; székhelyét Kalocsán jelölte ki s első püspökévé Asztrikot tette, ki utóbb személyes érdemeiért és személyére nézve érseki czímet kapott. Hasonló kitüntetésben részesült volna 1050 körül György püspök is. Szent László azután, tekintettel arra, hogy a Szerémség is már Magyarország kiegészítő része lett és annak népe, egyházi szempontból, jórészben Kalocsához tartozott, Kalocsa azonban az ily módon megnövekedett egyházmegyének jóformán éjszaki szélén feküdt, Bácsot tette székhelylyé; ott káptalan és székesegyház alakult s utóbb a püspök érseki rangot és joghatóságot nyert. De mert Kalocsa már előbb, egyes püspökeinek személyére nézve az érseki czímet viselte, természetes, hogy a székhely utóbb visszakerült ismét Kalocsára.*
Az egyházmegyéről bővebben írtak: Katona Hist. Metropolit. Eccl. Colociensis. Két kötet. Colocae 1800. – Michael a St. Trinitate (Horváth) Natales Metrop. Eccl. Coloc. – Fejér G. Initia Christ. Relig. apud Hungaros. p 113. – Lányi-Knauz Magy. Egyháztört. I. k. 312. 1. – Pauler Századok. 1877. évf. – A részletkérdéseket tárgyalják az egyházmegye nagybecsű schematizmusaiban: Henszlmann 1870. 1871. 1872. 1873. évf. építkezés szempontjából. Fraknói az 1879. 1880. 1881. 1882. évf. Bácsra és egyes érsekekre vonatk. Városy Gyula az 1879. (Asztrik első kalocsai érsek) 1880. (Apátságok és prépostságok a megye területén) 1883. (A bácsi kápt. regest.) 1885. (a megye alapításának kérdése) 1886 (főpapok névsora) 1886. 1887., 1888., 1889., 1890., 1891. (egyes érsekekről) Weiser J. G. 1881. (egyes érsekekről).
A magyar nemzet tört. II. k. I. k. 42. 1. 397, 1. 101., 200. 1. 338. jegyz.
Kalocsa kezdettől fogva érsekség volt.
A bácsi érsekség kérdése.
A kalocsai érsekség határai.
Székhelyei.
A kalocsai székesegyház.
A kalocsai érsekek.
A kalocsai káptalan.
A káptalan első tagjai.
A prépostok.
A káptalan mai tagjai.
Egyházközigazgatási beosztás.
Középkori templomos helységek.
Pestmegyei plebániák a kalocsai egyházmegye területén.
Apátságok és prépostságok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
