A váczi püspökség alapításának kérdését apodiktikusan eldönteni nem lehet. Hiányoznak ehhez az alapításra vonatkozó pozitív adatok. Mégis a rendelkezésre álló történelmi anyag egybevétéséből és valószínűségi okokból megállapíthatjuk, hogy a püspökség a Szent Istvántól alapított tíz püspökség egyike volt. Ezt tanítja a történetírók nagy többségének egyetértő vélekedése és ez az egyházmegye hivatalos meggyőződése is. Már az 1835-iki váczi történelmi Schematismus hirdeti: Institutionem Episcopatus Vaciensis tribuendam esse Divo Proto-Regi Stephano, ereduti recentiores e criticae legibus quasi pro evicto sumunt. Ezzel szemben, mint látni fogjuk, igen gyönge alapon épül azoknak a véleménye, a kik a püspökség alapításának dicsőségével I. Géza király fejét szeretnék övezni.
Ez utóbbi nézet apostolai Kézai Simon mesterre és Márk krónikájára hivatkoznak. Márk krónikás több helyütt foglalkozik Váczczal és azt mindig szoros összefüggésbe hozza I. Gézával. Azt mondja egy helyütt, hogy: Géza, László és Ottó herczegek s a magyarok egész serege is, kik velök valának, megszállának Vácz körül. Ott akkor nagy erdő volt s abban senki sem lakott egy Vácz nevezetű szentéletű remetén kívül, kinek nevéről nevezte el Géza herczeg azt a várost, melyet később ott épített. Ez 1074-ben történt volna. Ez elég határozott állítás; csakhogy ezt a határozottságot lerontja maga I. Géza király, a ki a garamszentbenedeki apátság alapító levelében, tehát egy évvel később, már úgy beszél a váczi püspökségről, mint a melynek körülhatárolt birtokai, megállapított határai vannak, sőt, mikor Alpár határait írja le, egyenesen azt mondja: est terminus cum episcopalibus sancte marie waciensis civitatis, hogy az egyik határ összeesik a Vácz városában lévő Szent Mária-püspökség birtokaival. Már pedig tisztára lehetetlen dolog, hogy ott, a hol 1074-ben még lakatlan erdő volt, 1075-ben már kifejlődött városi élet és szabatosan meghatározott püspökség lehessen. Világos tehát, hogy a Képes Krónikának ez a helye későbbi betoldás, hogy annak alapján I. Gézát Vácz alapítójaként szerepeltetni nem lehet és végre kétségtelen, éppen I. Géza oklevelének bizonyságából, hogy 1075-ben Vácz már régi lakott helyként, előjogokkal felruházott városként szerepelt s hogy püspöksége sokkal régebbi keletű.
De megczáfolja önmagát maga Márk krónikás is, midőn Képes Krónikájának 61-ik és 59-ik fejezetében világosan kimondja, hogy I. Géza a váczi székesegyház építője volt. Megerősíti ezt az állítását a krónikásnak a zágrábi krónika szava is. És ezzel elesik azok érvelésének súlya is, kik I. Géza alapítása mellett 247Kézai Simon mesternek e szavaira hivatkoznak: Géza Vacie, quam fundasse dicitur, tumulatur. Géza eltemettetett Váczon, melyet állítólag ő alapított volna.