Balkáni vegyes népfajok
Balkáni vegyes népfajok
A török uralom kezdetével új kép bontakozik ki. A Délvidék eddigi lakossága a folytonos öldöklés és fosztogatás alatt kipusztulva, mindenféle szedettvedett népség foglalja el, kisebb-nagyobb számban a régiek helyét. A Balkán felől jönnek ismét szerbek, bulgárok, albánok s mint kereskedő elem, görögök. Ez utóbbiak között számos a czinczár vagyis makedónfai oláh, a kik görög nyelvű egyházban és görög kultúrában élve, századokon át a görög nemzet tagjaiként szerepelnek. Nyomuk már jóformán teljesen elveszett: a gazdag s előkelő állásokra szert tett családok többnyire magyarokká lettek, míg a nagyobb rész a keleti egyház tagjaként szerbbé és csak egy jelentéktelen töredék vált románná. Lassanként szállingóznak be más vidékekről oláhok is, kivált Olteniából (Havaselföld egy része). Ezek az úgynevezett bufanok, a kik az itt talált románságot: egészen paraszt és földmívelő elemet, fratuczoknak nevezték el. Kiejtésük még ma is különbözik a bánsági románokétól. Velük együtt bevándorolt számos czigány, közöttük természetesen a Balkán felől, jött czigányok is, vagy Magyarország és Erdély különböző vidékeiről összeverődöttek. De hangsúlyoznunk kell, hogy a tősgyökeres olténiai nyelvet különösen a czigány rajok tartják fönn.
A török uralom ide édesgetett balkáni zsidóságot is, az úgynevezett spanyol zsidókat. E vállalkozó szellemű és szorgalmas néptöredék fölkeresi hazánkat, mindenütt ott telepedve meg, a hol a félhold biztosította vallásának szabadságát. Ma már csak kevés spanyol zsidó család található, többnyire Temesvárott.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
