Történetírók, filológusok, nyelvészek. Csertő Antal. Dobos Kálmán. Feöldí Doby Antal. Dóczi Imre. Elek Lajos. Erdélyi Pál. Fesztóry Lajos. Galgóczy Gábor.
Csertő (Csubák) Antal k.-r. tanár (szül. Újhelyben 1856., megh. Szegeden 1886.); Dobos Kálmán honvédőrnagy (szül. Újhelyben, 1840.), ki önálló munkát írt a Dobos családról, valamint saját koráról s életéről. Feöldi Doby Antal homonnai tisztviselő, ki mint a genealogia és heraldika jeles művelője, szerzett magának nevet. Művei nagyrészt a szakfolyóiratokban jelentek meg, de önállóan is fellépett a Podmaniczky és a Lónyay családokról s az ugocsai családok történetéről írott művekkel. Dóczi Imre, debreczeni gimn. igazgató, Vilyben, 1849 született; sok czikket írt, különösen a tanügy, a pedagogia és filológia köréből; önálló művei: Görög nyelvtan, Bpest, 1887; Csokonai. Elek Lajos debreczeni tanárnak (szül. 1845. Királyhelmeczen) dolgozata: A magyar óda, különös tekintettel Berzsenyi műveire. Erdélyi Pál kolozsvári egyet. könyvtárigazgató, (szül. 1864-ben Sárospatakon.) a jelen évtized elejéig a Nemzeti Múzeumnak volt tisztviselője. Mint író számos irodalomtörténeti és könyvészeti dolgozatot közölt a szakfolyóiratokban; önálló művei: A XVI–XVII. századi históriás énekek, Bpest, 1886; Énekes könyveink a XVI. és XVII. században, u. o., 1899; Balassa Bálint élete, u. o., 1899; Fáy András élete és művei, u. o., 1890. Fesztóry Lajos jászberényi, utóbb nagyszebeni tanár (szül. Possán. 1847.); Széchenyivel foglalkozott: Graf Stefan Széchenyi, Szeben, 1882.); Galgóczy Gábor uradalmi ügyész (szül. Tállyán 1821.), művei: Tévedések a nyelv körül, az egész magyar irodalomban, Pest, 1846; Magyar nyelvtan, Pest, 1848.