VÁROSAI:
VÁROSAI:
Altenburg. L. Óvár néven.
Czur(e)ndorf. (Czurondorf.) L. Zarány (Zaránd) néven.
Fertőfő-Szombathely. Villa Zumbothhel cum tributo a castro Musuniensi revocato. (IV. Béla korában. Haz. okmt. VI. 160.) Plebanus et cives de villa Nesuld. (1313: Anjouk. okmt. I. 320.) Villa Neusidel al. nom. Zumbothel. (1313: Fejér. VIII. 1. 520.) Poss. Neusidl alio nomine Zee Zumbothel vocata. (1322: Fejér. VIII. 2. 367.) Poss. Neusidl vulgariter nuncupata. (1324: U. o. VIII. 2. 567.) Villa seu poss. Newsydel. Newsidel. Newsidl. (1410: Dl. 9681. 9683; 1416: Dl. 10458; 1451: Pozsony városi levéltár. Lad. 37. sect. 2. n. 24. qq és Dl. 14465. 14393.) Ferthewfewzombathel. (1422: Dl. 11280.) Civitas Neusidel. (1430: Fejér, X. 8. 629.) Oppidum Newsydel, Newsidel. (1437: Dl. 13062; 1493: Dl. 20111–20119.) Turris in Newsydel. (1453: Pozsony városi llt. lad. 37. sect. 2. n. 24. uuu.) Opp. Newsidl iuxta quendam lacum adiacens. (1481: Dl. 18472–3.) Eleinte a mosonyi várhoz tartozott, majd kir. adományul magánosok kezére került. 1313-ban Ágnes özv. királyné az esztergomi Sz.-Adalbert egyháznak adta. Adományát azonban I. Károly király miatt – a ki e helyet is kezére keríté – nem bírta foganatosítani. A XV. század elején (1410.) mint a magbanszakadt Patli Lénárt birtokát (hihetőleg csak részeit) a Kanizsaiak kapták Zsigmond királytól. De már 1416-ban (s később is) Óvár várához tartozott; mint ilyet, 1481-ben a szentgyörgyi Grófok 1700 forintban Rausch(er) Jánosnak zálogosították el. Részben köznemeseké volt. Orsz. vásárait, vámját és kir. harminczad-hivatalát gyakran emlegetik. – Ma Nezsider, a Fertő északi partján.
Gocscse. L. Köpcse néven.
Ker(c)henburg. (Karolburg.) L. Oroszvár m.-városnál.
Köpcse. (Kökcse. Köcscse. Köcscsej. Kepcse. Kekcse. Kecse. Kecső. Koccze. Keccze. Keczö.) Villa Koeche. (1390: Lajtafal. llt. Eszterh. csom.) Kocze. (1396: Sopron városi llt. Lad. I. f. IV. n. 58.) Choczsee. (1408: Lajtafal llt. i. h.) Kweche. (1409: Dl. 9520.) Kwkche. (1414: Dl. 10193; 1448: Knauz Orsz. tan. 83.) Oppidum Kotztze. (1416: Pozsony városi llt. Cap. 13. n. 2.) Oppidum (regis) Cothze. (1421: Lajtafal. llt. Eszterházy. csom. és Dl. 11089.) Opp. majd: poss. (regis) Kothze. (1423: Dl. 11314; 1426: U. o és Kismart. llt. 18. L. 345.) Op. Kocze. (1424: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 4. num. 8. és Dl. 11544.) Op. Kotze. (1425: Dl. 11644.) Oppidum Kwkche (1426: Lajtafal. llt, i. h) Kewcze. (1445: Knauz. Orsz. tan. 28.) Koczsee. Kotzsee. (1446: U. o. 45, 1463: Dl. 15094. V. ö. 1463: Dl. 15904.) Kwpche. (1447: Pozsony városi llt. Cap 13. n. II. f.) Kepcze. Kepche. (1446: Knauz, i. m. 39., 1474: Dl. 1756; 1507: Haz. okmt. II. 390.) Kewpche. (1447: Knauz, i. m. 70. és Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 4. num. 14.) Kuecze. (1448: Knauz. i. m. 84.) Keczew. (1449: U. o. 93.) Keczw. (1449: Pozsony városi llt. Cap. 13. n. 11. g.) Kethcze. (Nemesi névben és előnévben. 1453: Hazai okmt. I. 351.) Kewche. (1455: Bécs városi llt.) Kekckew. (1454: Dl. 14830) Gotsee. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt, lad. 3 fasc. 6. num. 13.) Quottze. Geslos und Markcht Kotzee. (1461: Dl. 15645.) Oppidum Kewpche. (1469: Dl. 16795.) I. Lajos király az itteni vámot valamikor 1363 előtt Wolfarti (Walfarti) Rudolfnak és Eglolfnak veté zálogba; 1368-ban azonban ugyancsak a vár bizonyos Charuch-i Heer (dictus) Mihály birtokában volt. 1390-ben az itteni várral és tartozékaival (Paumen vagyis Körtvélyes, Menesdorf vagyis Menhart és Hof) együtt a Scharfenecki Frigyes és Herman kezén találjuk, a kiket ekkor Zsigmond király felhatalmazott, hogy ez uradalmat bárkinek eladhassák avagy elzálogosíthassák, a nélkül, hogy az országtól elidegenítenék. Ugyanők bírják azonban a XV. század elején is. (1408. 1409. 1411. 1414.) De már 1416-ban (1417-ben, 1421-ben, 1422-ben és 1423-ban is) Zsigmond király mondja magáénak, hasonlókép az itt levő várral (és Új-Scharfeneck várral) együtt. Kívánságára az ő itteni kapitánya (bizonyos rademeni Mandesperger Henrik) 1416-ban adta át a vereskői Wolfart család tagjainak – zálog czímen. 1422-ben ugyancsak zálogban (szuleviczi vagy szulaviczi) Kapler Péter volt pozsonyi várnagy váltotta magához (a várral és az oroszvári harminczaddal együtt) 11,000 forintért, mely összegből 9000 forintot a régi zálogbirtokosnak, kétezret pedig ráadásul a királynak fizetett. 1426-ban a Péter özvegye és gyermekei ismét újabb 4500 forinttal toldották meg az eddigi zálogösszeget s minthogy a vár épületeinek javítására is 2000 forintot költöttek, most már 17,600 forintban bírták ez aránylag nem is nagy terjedelmű jószágot, t. i. Köpcse várát, városát, Paumen (Körtvélyes) faluval és Redendorf felével együtt. E család (Kapler, máskor Kepler) kezén találjuk később, a század közepén is. (1445. 1446. 1447. 1449. 1461.) 1463-ban Kapler Miklós áll pörben miatta s óhajt egyezségre lépni a szentgyörgyi Grófokkal. (Szentgyörgyi és Bazini Graue Zsigmonddal és Jánossal.) 1474-ben (részben legalább) csakugyan a szentgyörgyi Grófok kezén találjuk. De ugyanezen időtájt, 1469-ben a Gir(u)olt családot (Jakabot) is igtatják némely részeibe. (Különben más kis-nemesi családok is laktak benne.) 1490-ben, 1495-ben és 1517-ben hasonlókép a szentgyörgyi Grófok birtoka. Vámhely is volt. – Ma Köpcsény, Pozsony közelében délre. (L. a hasonló nevű vár alatt is.)
Man(n)esdorf. (Monestorf. Menhart. Menestorf. Menhardtsdorf. Meinhartsdorf.) Poss. Mendharth iuxta fluvium Saruize. (1383: Sopronm. oklt. I. 473.) Villa Menesdorf alias Menhart (1390: Lajtafal. llt. Eszterh. csom.) Villa Manestrof quasi in metis seu regni nostri (regis) in confiniis situata. (1409: Dl. 9250.) Menharth – a győri egyházkerületben. (1422: Dl. 11280) Poss. Meinharczdorff. (1426: Pozsonyi kápt. orsz. levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 15.) Menhartdorff. (1428: U. o. lad. 6. fasc. 1. num. 11.) Poss. Manesdorff. (1429: Dl. 12074.) Manestorf. (1429: Dl. 12079.) Manastorff. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 12.) Oppidum Monostorff, Menesthorf, Menesthorff. (1451: Dl. 14393. 14465. 25206.) Monosdorff. (1453: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 13. – V. ö. Századok. 1871. 376. l. és Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 14. és lad. 6. fasc. 1. num. 15.) Menestorff. (1462: Dl. 15754.) Poss. Manezdorff. (1473: Pozsonyi kápt. orsz. levéltár. lad. 6. fasc. 1. num. 16.) Poss. Manesdorf. (1473: U. o. lad. 6. fasc. 1 num. 8.) A XIV. század végén és a XV. elején a Scharfenecki (osztrák eredetű) családé volt, mely Köpcséről is nevezte magát s ez időben e helységet is Köpcséhez számította. Hogy határában Új-Scharfeneck (később Scharfeneck) vára felépült (föltűnik 1417-ben), e vár tartományához került; s ezzel együtt Óvár vár sorsában osztozott. (1451.) Részeit azonban kisebb nemes családok is bírták; továbbá az Encze(r)sdorfer-ek és Graffnecker-ek, Samarja városához. (L. ott.) Hol Sopron- (1451.) hol meg Mosonyvármegyéhez (1383. 1409 1429. 1453) számították. Ma Ausztriához tartozik (Mannersdorf) s Bruck-tól dny. fekszik. (L. a Wolfart cs. a. is.)
Mosony. Civitas Mussun. (1137: Árpádk. új okmtár I. 54.) Musunium. (1221: U. o. 182., 1240: U. o. VII. 111.) Civitas Mysenburth. (1271: Fejér. V. 1. 110.) Medietas tributi quod est in Musunio qui keralquettey dicitur in wlgari, quod scilicet tributum ad comitem Musuniensem … in nullo pertinere dinoscitur, cuius … pars altera Albensem pertinet capitulem. (1282: U. o. XII. 355.) Mosonium. (Nemes előnevében. 1432: Dl. 12459.) Oppidum Mosonium. (1451: Dl. 14393. 14465. 15206.) Óvár várához tartozott; vámja 1282-ben részben a fejérvári prépostságé volt. – Ma Magyar-Óvár szomszédságábán találjuk.
Neusied(e)l. L. Fertőfő-Szombathely néven.
Oroszvár. (Oroszfalu.) Vruzwar. (1244: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 5. sz., 1303: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 14. fasc. 23. num. 26., 1306: Anjouk. okmt. I. 119.) Vruzvar. (1262: Árpádk. új okmt. III. 28.) Villa Vruzwar. (1305: Anjouk. okmt. I. 94.) Orozwar. (1410: Dl. 9692; 1422: Lajtafal. llt. Eszterházy csomó., 1426: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 9. num. 15., 1430: Dl. 12239; 1437: Dl. 13062; 1439: Fejér, XI. 215., 1448: Knauz, i. m. 83., 1450: Dl. 14421. és Pozsony városi llt. lad. 37. sect. 2. n. 24. p. 4., 1451: Dl. 14454; 1462: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 4. fasc. 11. num. 13. és Dl. 14536; 1453: Dl. 14750; 1457: Dl. 15179; 1474: Dl. 17565–6; 1481: Dl. 18472–3; 1483: Pozsonyi kápt. orsz llt, lad. 13 fasc. 2. num. 21.) Kerchenburg. (1416: Pozsony városi llt. Cap. 13. num. 2.) Karolburg. (1423: Dl. 11314.) Oppidum Orozwar. (1439: Dl. 13432; 1478: Muz. llt.) Kerhenburg alias Orozwar. (1449: Pozsony városi llt. Cap. 13. n. 11. e. Knauz-nál i. m. 93. l. hibásan.) Orozfalw. (1474: Pozsonyi kápt. orsz. levéltára, lad. 2. fasc. 6. num. 5.) Részben (már 1410-ben s pl. 1426-ban, 1474-ben, 1478-ban s 1481-ben is) a Tömpek vagy Tanpek családé volt (eleinte, pl. 1430-ban zálogban), mely e városról is nevezé magát. 1439-ben Albert király Rozgonyi Istvánnak és Györgynek (a kik eddig mint pozsonyi ispánok tisztségül bírták) adta zálogba. Az övék 1450-ben valamint 1452-ben is, a midőn a magok részét is Tompek Jánosnak zálogosították el. 1467-ben azonban óvást emeltek a Tompekek birtoklása ellen. Utóbbiaké a XVI. század elején is. Harminczadhivatala 1422-ben a köpcsei várhoz volt csatolva, 1450-ben pedig a kormányzó adományaként, mint a pozsonyi harminczad fiókja, Pozsony város birtokába jutott. 1483-ban a B. Szűz tiszt. szentelt templomát említik. – Ma Oroszvár vagy Karlburg. Pozsonytól dk.
Óvár. Cives et hospites de Owar. (1354: Fejér. IX. 2. 324.) Ovar. Owar. (1383: U o. X. 8. 116., 1359: Pozsonyi kápt. orsz. levéltár., lad. 28., fasc. 1. num. 41., 1447: Pozsony városi levéltár. Cap. 13. num. 21.) Tributarius in Owar. (1467: Sopron városi llt. Lad. L. fasc. IV. n. 113.) Oppidum Owar. (1412: Dl. 9957., 1414: Dl. 10213., 1416: Dl. 10458; 1418: Dl. 10684; 1451: Dl. 1465. 14393. 25206., 1472: Dl. 17329.) Tributum in Owar. (1421: Fejér. X. 6. 377., 1455; Bécs város llt.) Civitas Owar. (1424: Dl. 11483.) Civitas Ovar alias Altenburg. (1430: Fejér. X. 8. 629.) Altumburg. (1432: Dl. 12459.) Op. Owaar. (1434: Dl. 12650.) Owar regale. (1448: Knauz, Orsz. tan. 84.) 1354-ben Erzsébet anyakirálynétól – a ki a magáénak nevezi – Buda város kiváltságait kapta, az ön-bíráskodás jogát (bűnügyekben is), teljes vámmentességet, orsz. vásárokat sat. Vámja Óvár földesurai, a pilisi cziszterczita apátság és a fejérvári káptalan közt oszlott meg. Királyi harminczadhely (pl. 1359-ben) is volt. A hasonló nevű vár (l. ott) sorsát követte. – Ma Magyar-Óvár város, a megye dk. felében.
Pruk. L. Pruk helység a.
Rajka. (Rajka.) Terra Reugen. (1208: Dl. 50.) Villa Reugen. (1262: Árpádk. új okmt. III. 28. V. ö. U. o. VII. 1.) Poss. Reyka. (1318: Körmendi llt. Alm. V. lad. 6. num. 112.) Rayka, Repka – nemesi előnévben. (1413: Dl. 10113; 1422: Dl. 1124., 1474: Dl. 17576.) Poss. Redendorff. (1426: Lajtafal. llt. Eszterh. csom.) Rayka. (1414: Dl. 10213; 1437: Dl. 13144; 1447: Knauz Orsz. tan. 140–141., 1451: Dl. 14465. 14393; 1455: Bécs város llt.) Markt Rectendorf. (1464: Dl. 1604.), Rackendorf. (1466: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 15.) 1426-ban fele Köpcse várához tartozott, részben azonban Óvár tartozéka és köznemesi birtok volt. Egyik földesura a Gancz (vagy Kancz, Koncz, Kuncz) család, olykor konczházai, kanczházai előnéven, sőt 1460-ban Rajkai másként Gonczházi néven is előfordul. (L. a Gancz cs. alatt.) 1466-ban pedig szlavoniczai Bocza(c)skó (Boczaczko) János és István jutnak egy itteni (rajkai) ház és szabad curia birtokába, a melyen egy torony is állt. Ez a János 1469-ben Oczazko és Oczaska, 1470-ben Hoczazko, 1474-ben Oczasek, Oczasko néven fordúl elő. (1466: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 7. num. 20., 1469: U. o. lad. 5. fasc. 3. num. 1. lad. 3. fasc. 1. num. 6., 1470: U. o. lad. 6. fasc. 9. num. 1., 1474: U. o. lad. 2. fasc. 6. num. 5.) Vámját és hetivásárait szintén emlegetik. – Ma Rajka (németül: Ragendorf) helység és puszta, Óvártól ény. 1451-ben Óvár tartozékai közt Rajkán kívül, még egy Radendorf nevű falut is fölsorolnak. Hihetőleg ez alatt is a mai Rajka határrésze értendő.
Reckendorf. (Rackendorf. Redendorf. Rőgen. Reugen.) L. Rajka néven.
Samarja. (Semmerein. Sandmarein.) Villa seu poss. Samarya, Samaria – Mosonyvármegyében. (1428: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 5., és lad. 6. fasc. 1. num. 11., 1429: U. o. lad. 6. fasc. 1. num. 6., 1480: U. o. lad. 6. fasc. 1. num. 9.) Samaria zu deutsch Zenthmereyn am Fluss Sarwiz oder Leyta – Mosonyvármegyében. (1436: Fejér, X. 7. 926.) Poss. Samaria prope montem Leitaperg in com. Mosoniense. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 12.) Oppidum Samaria – Sopronvármegyében. (1451: Dl. 14393. 14465. 25206.) Op. regale Samaria – Mosonyvármegyében. (1453: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 13.) Campus Sandmarein. (1455: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 13.) Op. Samaria – Mosonyvármegyében. (1466: U. o. lad. 6. fasc. 1. num. 14. és lad. 6. fasc. 1. num. 15., 1473: U. o. lad. 6. fasc. 1. num. 16. és lad. 6. fasc. 1, num. 8.) Sand Maerein. (1515: Dl. 36981.) 1428-ban, a Trautmannsdorffer Stuchsen halálával családjának magvaszakadván, e birtokát Zsigmond király udvarnokának, Senk (Schenk) Erhardnak adományozta. 1436-ban azonban ugyane királytól (magán) zálog gyanánt az Albert osztrák herczeg kezére került. 1440-ben már Erzsébet királyné adja hivének, Encze(r)storffi (Enczersdorfer) Henriknek, Hoff és Manestorf (Mannesdorf) városok és Purpach helység (máskor Sopronvármegyében) részeivel együtt. 1451-ben részeit Scharfeneck várához számították. 1453-ban – mint királyi birtokot – V. László király is Encze(r)sdorfer Henriknek adta, Man(n)esdorf (város) s Hoff és Purpach (Porpach) helységek részeivel s a Pruk város melletti vámmal együtt; 1464-ben pedig ugyanezeket Mátyás király Enczer(s)dorfer Vilmosnak, mint a Graffnecker Ulrik által néhai Encze(r)sdorfer Henriktől erőszakkal elfoglalt birtokokat. A beigtatásnak azonban Graffnecker Ulrik 1464-ben és 1466-ban ellenmondott. 1473-ban csakugyan őt igtatják e városok és falvak illető részeibe (a pruki vám ekkor nem említtetik) vétel jogczímén. Családja Samarjához (és a szintén mosonyvármegyei Tundolskirchen részeihez) 1480-ban is jogot tartott. Egyes részeit azonban kisebb nemesek, mint pl. a Slinicz-i vagy Sleinicz, a Faselein vagy Faselem és Schnebeck családok tagjai bírták. 1455-ben pedig az osztrák trautmannsdorfi Riedenmarcher (Ryedenmarcher) György kapta V. László királytól, a Lajtahegyen (in monte Leitaperig) levő bizonyos erdőrészszel együtt, az e város határában levő rét egy részét. – Ma Sommerein, Alsó-Ausztriában, Brucktól dny.
Szombathely. L. Fertőfő-Szombathely néven.
Zarán(y). (Zaránd.) Terra Zaraan. (1318: Österreichische Geschichtsquellen. II. Abt. XVI. Band. II. Theil. 54.) Iudex, iurati ac universi populi seu iobagiones regales in civitate Zarand ad castrum Owar pertinenti residentes. (1399: gr. Eszterházy Dániel letét.) Zaran, Zaraan. (1399: Muz. levéltár.) Nobiles intra portam lapideam ville Zaran. (1405: Tört. Társ. letét.) Villa Czurondorff alias Zaran. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 11. num. 20.) Zaran. (1451: Dl. 14463. 11693.) Czurendorff alias Zorand. (1455: Kismart. llt. 47. P. 16.) Cives et hospites de Zarand al. nom. Chwrndorf. (1460: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 11. num. 21.) Részben köznemeseké volt, részben pedig Óvárhoz tartozott. A XV. században olykor csak egyszerű birtok gyanánt emlegetik a szintén e várhoz tartozó Mosony és Óvár városok mellett. Németek lakták. – Ma Zurány (Zurndorf), Óvártól ény., a vasut mellett.
Zur(e)ndorf. L. Zarány (Zaránd) néven.
Összesen: 9 város.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
