I.
I.
1866. deczember 20-dikán – írja Lónyay Menyhért naplójában – midőn bementem a képviselőház ülésébe, hallottam a hírt, hogy Mailáth kanczellár és b. Beust külügyminiszter reggel megérkeztek. Gondolám magamban: ezek azért jöttek, hogy a többség előkelőivel értekezzenek, ennélfogva meglehet, hogy több napig még Pesten kell maradnom.
Az ülésben sokáig nem maradtam, mivel a földhitelintézetnél is volt végezni valóm. Oda menet vettem b. Sennyey levelét, melyben azt irja, menjek el hozzá 5 órára ebédre, b. Beust akarna velünk megismerkedni.
Az intézeti dolgokat elvégezvén, mentem Sennyeyhez ebédre. Sennyeyn, Mailáthon és Beuston kívül még ott ebédeltek: gr. Apponyi György, gr. Szécsen Antal, gr. Andrássy Gyula, br. Eötvös József, Somssich Pál, gr. Zichy Ferdinánd, meg én. Beust a Szent-István nagykereszttel 143díszítve jelent meg, a többiek minden rendjel nélkül; az új külügyminiszter a középtermetnél valamivel magasabb, egészen ősz, de mégis eleven úr. Midőn megjelent, egyenkint mutattak be neki bennünket. Mind ebéd előtt, mind alatta leginkább a szép Sennyeynével conversált; említé, hogy meglátogatta Andrássyt, de nem találta otthon; volt az akadémiában is, hol Eötvös fogadta.
Mielőtt enni mentünk, Sennyey félrehivott és mondá nekem, hogy ebéd után Andrássyt, Eötvöst, Somssichot meg engem félre fog vinni szivarozni saját lakrészébe, s ott hagy magunkra Beusttal. Minthogy Beustnak még estve Deákhoz kell menni, rövid az idő, a pillanat a haza sorsára nézve fontos, tehát menjünk mindjárt bele in medias res.
Ezt elmondám Andrássynak és figyelmeztettem, hogy neki lenne feladata a három sarkalatos pontra nézve röviden és megnyugtatólag nyilatkozni; még pedig a hadseregre nézve megmondani, hogy a megoldás a Landwehr-rendszer behozatala által könnyűvé válik; de nekünk is érdekünk az erős hadsereg. A közös érdek kivánja az egyezséget a szolgálati idő és az ujonczok száma iránt. A második kérdés az államadósságok meg nem osztása; ezt mi se kivánjuk. Az indirect adók és monopoliumok iránt az egyezségnek sikerülni kell, mert a két állam egyike sem kivánhatja az egyenes adók emelését, tehát az indirect adókat annyira kell fokozni, hogy a lehető legnagyobb jövedelmet adják.
Mindamellett, hogy ily röviden és megnyugtatólag lehetett volna in medias res bemenni, Andrássy csak környékelte a dolgot; leginkább a hadsereg új organisatiójának szükségét fejtegeté. Félbe is szakíttatott explanatiója három izben, legelőbb Sennyey Wenckheim Bélát, később Festetics Györgyöt mutatta be Beustnak. Ezek pár perczig maradtak; végre Mailáth jött, hogy Beustot Deákhoz vigye.
Az egész beszélgetésből azt abstraháltam, hogy Beust óhajtja a kiegyenlítést s inkább tartja lehetőnek, mint Belcredi tartá Bécsben létünk alkalmával; nem csinál annyi nehézséget, de kellőleg még nincs tájékozva.
Óhajtja a gyors és sikeres megoldást és könnyebbnek tartja azt addig, míg a Reichsrath össze nem hivatik. Ha a Reichsrath összejövetelekor már meg van oldva a magyar kérdés, azon testület a tényeket bizonyára el fogja fogadni; ellenkező esetben új akadályok gördülhetnek ezen részről is a megoldás elé.
Beust reám azon benyomást tevé, hogy elég ügyes diplomata, de valami különös lángész alig lehet. Reánk nagy előny, hogy nem megtestesült osztrák bureaukrata, mint a többi, a kikkel eddig dolgunk volt és a milyenek társai.
144Nyolcz óra lehetett, midőn Deákhoz ment; mint hallom, vele huzamosabb ideig beszélt, és mint Mailáth mondá – kivel másnap, 21-dikén beszéltem a vasutnál – mindketten egy kissé tartózkodók voltak egymás irányában, de megelégedetlenek egymással még se voltak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
