FORRÁSKÖZLÉS (Buda 1686. évi ostromához)
53DOMOKOS GYÖRGY: FORRÁSKÖZLÉS (Buda 1686. évi ostromához)
In: Budapesti Negyed. 29-30. 2000.
E forrásközlésben az 1686. évi ostrom döntő pillanatát, a július 27-i rohamot kívánom bemutatni több különböző résztvevő leírásában. Két ok miatt esett a választásom erre az eseményre. Egyrészt azért, mert az ostrom menete szempontjából valóban ennek az akciónak a sikere tette lehetővé a döntés kierőszakolását, másrészt mert erről szólnak legbővebben a források, így viszonylag pontosan rekonstruálható. Egyben arra is rá kívánok világítani, mennyire másképp látják az egyes személyek a küzdelem eseményeit, illetve helyzetükből eredően mit tartanak fontosnak, megemlítendőnek.1
1 A német és angol nyelvű forrásokat magam fordítottam, s elsősorban a szöveghűségre törekedtem (például meghagytam a szóismétléseket), nem pedig az irodalmi hatásra. Így talán sikerült valamit megőrizni az eredeti szövegek fésületlenségéből és darabosságából, ami olyannyira jellemző rájuk. A magyar fordításban már megjelent források szövegét, a névírás egységessége miatt, olykor megváltoztattam. Ezeket dőlt betűs írásmóddal jelöltem.
Lássuk mindenekelőtt a rekonstruált eseményeket. A roham tehát július 27-én, késő délután vette kezdetét. Az északi fronton az Esztergomi rondella, a Sziavus pasa rondella és a köztük húzódó kurtina, délen pedig a Nagyrondella réseit vették célba. Egy elterelő hadművelet a július 22-i lőportoronyrobbanás által a keleti oldalon szakított rés ellen irányult.
Az északi oldalon három rohamoszlopot állítottak fel: az Esztergomi rondella és a kurtina ellen vezényelt csapatokat a császáriak adták, míg a Sziavus pasa rondellát a brandenburgiak támadták. A küzdelmet erőteljesen támogatta a tüzérség is, amely előzőleg már eredményesen rombolta a réseket elzáró paliszádokat, most pedig válogatott lövészekkel együtt igyekezett a védőket a falról elűzni.
Adott jelre a harcosok mindenütt egyszerre léptek ki árkaikból, és nekiindultak az elég meredek réseknek, ám a támogató tűz ellenére jelentős ellenállással találkoztak. A császáriaknak igen komoly nehézségekkel kellett szembenézniük, mivel az Esztergomi rondelláról a török köveket, kézigránátokat szórt a támadókra, és kézitusában verték vissza őket.
54Ugyanakkor egymás után (legalább) négy akna robbant fel a császári gyalogosok lába alatt, súlyos veszteségeket okozva nekik. A forrásokból azonban nem tűnik ki egyértelműen, hogy a török még a harc kezdetén a rohamozók ellen, vagy a már elfoglalt pontok visszaszerzése végett alkalmazta-e aknáit.
Talán az északi hadműveletek fordulópontjának tekinthető az a brandenburgi akció, amely jelentősen megkönnyítette a császáriak helyzetét, s valószínűleg a győzelemhez segítette őket is: tudniillik a brandenburgiaknak nyár a harc kezdetén sikerült állást foglalni a külső falon, és a paliszádok áttörése után oldalba támadták a kurtina védőit. Ennek hatására az aknáktól megtizedelt császári gyalogosok még egyszer megmászták a réseket, és így, harmadszori nekirugaszkodásra, állást foglaltalt a paliszádoknál, ami elsőként a kurtina közepén sikerült, mert ott a törököknek, a mögöttük lévő mély árok miatt alig volt mozgásterük. A törökök megingását kihasználva a császáriak is átmásztak a paliszádokon, és hátranyomták az ellenséget.
A törökök végül a második fal mögé kényszerültek visszavonulni, a keresztények pedig üldözték őket, s a források szerint egyesek a harmadik falig eljutottak, de egy ellentámadás visszavetette őket az első falon elfoglalt állásokig. A török a fedett útból ellentámadást kísérelt meg, hogy az ostromlókat hátba kapja, ám ezt a keresztény lovasság ellenakciója meghiúsította.
A védők további kísérletei az elvesztett pozíciók visszaszerzésére kudarcba fulladtak, s a támadók a folyamatosan érkező erősítésekkel meg tudták őrizni a már megszerzett állásokat. A források szerint a sikerben döntő szerepet játszott a katonák személyes bátorsága és kitartása.
A déli fronton a bajorok két oszlopban indultak a rések megmászására, s ennek megfelelően az árokban lévő üteg két oldalán támadtak. A források szerint akciójuk a császáriakéhoz viszonyítva könnyebben eredményre vezetett, mert a törökök a császáriak ellen nagyobb erőt vetettek be. Az akciót erős tüzérségi támogatás kísérte. A jobb oldali csapatok a kapu zwingerét, a kaput, a bal oldaliak a nyugati kis zwingert vették birtokba, miközben megrohanták a rondella rését is. A bal oldali oszlop oldalba fogta a védekező törököket. Ennek hatására a támadók előbb a rondella zwingerét, majd annak rését foglalták el. Ezután közrefogták és a déli magas falhoz szorították vissza a rondella védőit. Eközben a dolgosok rögtön nekiláttak az új állások építésének. Az előretörő keresztények elől a védők a palotában kerestek menedéket. A palotaudvarra, illetve a nyugati nagy zwingerbe utánuk nyomuló bajorokat és szászokat a palota felső szintjeiről megsemmisítő tűz fogadta, így Bádeni Lajos a nagyobb veszteségek elkerülésére visszarendelte onnan a csapatokat. A visszavonulók az ott talált 8 ágyút és 2 mozsarat használhatatlanná tették.
55A Duna felől végrehajtott elterelő akció annyiban sikeresnek tekinthető, hogy lekötött bizonyos török erőket, bár a hajdúkat a törökök elhárító tüze hamar visszavetette. Legalább 20%-os veszteséget szenvedtek, ami az álroham veszélyességéről és a magyarok bátorságáról is tanúskodik.
Az első általános roham tehát elérte legfőbb célját: a támadók az északi fronton befészkelték magukat a Vár külső védfalának réseibe, s ezzel itt is végrehajtották a glacis megkoronázását, délen pedig bejutottak a Vár területére. Az egész akciót a kitűnő előkészítés és szervezés, a legénység kitartása és a tisztek személyes példamutatása jellemezte. Lényeges szerepet játszott a sikerben a folyamatos lőszerutánpótlás megoldása, valamint az a tény hogy az új állások kiépítéséhez elegendő eszköz állott rendelkezésre. A siker azonban komoly személyi áldozatokkal, mintegy 5000 halottal és sebesülttel járt.
Lotharingiai Károly hadinaplója
Bádeni Lajos jelentése nagybátyjának, Bádeni Hermannak, a Haditanács elnökének
Henrik szász herceg naplója
Richards angol hadmérnök naplója
Egy császári tiszt beszámolója
Egy angol szemtanú beszámolója
Egy önkéntes beszámolója
Zenarolla székesfehérvári prépost beszámolója
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
