VII. 2. Az 1:500 000 méretarányú térképmű
VII. 2. Az 1:500 000 méretarányú térképmű334
HT jelzet: B XV a 370.
A Honvéd Térképészeti Intézet 1943-ban készítette el az 1:500 000 méretarányú térképmű 8 szelvényből álló sorozatát, Gauss–Lambert kúpvetületben, amely Magyarország akkori területét és környékét ábrázolja. A szögtartó Gauss–Lambert kúpvetület választását az indokolta, hogy a térkép egyéb katonai igények kielégítése mellett légi navigációs célokat is szolgált.
A térképmű szelvényezése összefüggést mutat a többi sztereografikus térkép szelvényezésével: 1 db ötszázezres szelvény 3×3 = 9 db kétszázezres szelvény fedőterületét öleli fel (90. sz. CD melléklet). Egy szelvény mérete 47×68 cm, ez mintegy 76 000 km2 területet fed, jelölése felül a nagyobb települések megnevezésével és 1–8-ig való számozással történt (pl. Budapest É és Krakkau, 2.). Felül, bal oldalon nevezték meg a vetületet, a kereten található a földrajzi fokosztás (a földrajzi hosszúságokat csak a ferrói kezdőmeridiántól számozták!), továbbá a csatlakozó térképszelvények megnevezése; a kerethez kifutó utaknál a legközelebbi település nevét és távolságát is feltüntették. Alul a kiadás és a jelkulcs, rövidítések, középen a „mérték” (1:500 000), az aránymérték és a kiadó megnevezése található. A térképet 6 színben nyomták: a síkrajz fekete, az utak pirosak, a vízrajz kék, az árnyékolt domborzatrajz barna, az erdőszínezés zöld, a határ- és légi navigációs adatok lila színűek (92. térképmelléklet).
Ez a nyolc szelvényből álló kiadás csak 1949-ben jelent meg, amikor is a Honvéd Térképészeti Intézet az új határok feltüntetésével az eredeti nyomólemezről új kiadást készített.
Az 1943-ban megjelent változat nem szelvényenként került kiadásra, hanem a 8 szelvényes térképmű eredeti fedőterületéhez képest csökkentett fedőterülettel, csak az akkori országterületről (visszacsatolt területekkel együtt), két nagyalakú szelvényként.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
