b) 1833 január 11 Országos ülés. Tárgy: További vita az izenetek fölött. A magyar nyelv és az országgyűlési tárgyak sorrendjének …
b)
1833 január 11
Országos ülés.
Tárgy: További vita az izenetek fölött. A magyar nyelv és az országgyűlési tárgyak sorrendjének kérdése.
1833 január 11
Országos ülés.
Tárgy: További vita az izenetek fölött. A magyar nyelv és az országgyűlési tárgyak sorrendjének kérdése.
Januarius 11-én 5-ik Országos Ülés.
Felolvastatott a Fő Rket magyar viszon izenetre fel szollitó nuntium s ugy ez, mint a magyar fel irás, kir. válasz és törvény eránt kőlt másik izenet és fel irás,* minden változtatás nélkül el fogadtatott. Horváth Országnak a Deák nyelv mellett már a múlt Ország gyülésen is fel hozott* s most tsak azon eggyel bővitett okait, hogy a magyar fel irás mellett Urunk magyarázóra szorul s a bal magyarázat sokszor kárt is szülhet az Országra, – PÁLÓTZY nyomosan és nem csipősség nélkül refutalta. MARJASY deákul kezdvén szollani, ki is Committensei nevében azt nyilatkoztatá, hogy ők mind egynek tartják akárki által despotizáltassanak, ez pedig despotismus, annak száját bé zárni s olly nyelvre mellyben nem elég járatos, kényszeríteni, kinek jusa van részt venni a törvény hozásba; jelentené, hogy küldői minden kénszeritést el kivánnak távoztatni a nyelv terjesztésétől, kéri a Rket gondolkozzanak hogy hozzájok is el juthasson a magyar nyelv; a Despotizmust nem hagyta szó nélkül HERTELENDY s azt nevezte despotának a ki a többség akaratja ellen szegül. PECHY fel szollitá a Personálist hogy az elegyes Ülésekbe ő is magyarul beszéljen, a PERSONALIS nem egészen directe felelt, sajnálja ugymond hogy Pest V[ármegye] követje megelőzte annak kijelentésébe hogy a küldöttségek szónokjai ezentul tsak magyarúl szóljanak.
Iratok, I. k. 7., 13. l.
Ezek voltak: nem értik tökéletesen a magyar nyelvet s nem tanácsos az alkotmánnyal összeforrott latin nyelvet egyszerre kiküszöbölni. (Az 1830-i országgyűlés Jegyzései; 69. s köv. l.)
Ezután felolvastaték az előleges sérelmek és kir. propositiók ügyében készített izenet,* melly által a Commerciale operatum vólt első helyre téve, a Kir. Városokon kivül majd senkisem vólt, ki a praeferentialis sérelmek fel terjesztését ne kivánta vólna, az operatumok rendjére nézve DUBRAVITZKY teve inditványt hogy a javitás ott kezdődjék hol törvényeink leg gyengébbek, mellyeket milliók ohajtása vár, áldása kisér s a köz vélemény hellybe hagyása fogja követni, az Urbarialét tette első helyre, – SOMSITS támogatá, meg lévén győződve, hogy a Commercialéből mind addig bokros haszon nem háramlik a sokaságra, mig annak vagyonja az önkény ellen biztosítva nints, ha ugy mond tovább is tsak arra lesz a jobbágy kárhoztatva, hogy háza népét nyomorulton tengesse, a terhes adót fizesse s a köz munkákat tellyesitse, nem nagy kedve lesz a kereskedésre. Az izenet és igy a Commerciale mellett valókat vezérlé
Iratok, I. k. 11. l.
NYITZKY az Ország initiatia jussának s 1825-ki állapodásnak* már a Kerületi ülésben is elő terjesztett okaival parificatiót tett, a kérdésbe forgó operatumokból a Népre háramló hasznok között, s a parasztot nem tartá olly butának, aki nem tudná hogy azért kéntelen termeszteményeit óltson vesztegetni mert egy hordó palinkáért 16 frt, borért 6 forint, 1 borjuért 4 ft, egy ökörért 24 f. 15 xr. harminczadot kéntelen a külföldi vevő fizetni, ő nem hiszi hogy a jövendő kénszeritve intsen Urbarialis concessiokra, s azt tartja, ha a zöld asztalnál mindenkinek igazságot szólgáltatunk, ha a Jobbágyokkal nem mint barmokkal, hanem mint felebarátinkkal bánunk, ha magunk erszényével bé érjük, nints mitől tartani, más okok miatt kiván ő a Jobbágyokon segiteni s fog is, mert nints az Urbariale hátra vetve, sőt második hellyre van téve. Ezen értelemben szollott
A rendek 1826. június 10-i feliratukban a Commerciale-t az Urbariale elé helyezték. (Az 1825/7. évi országgyűlés Irásai I. k. 612. l.)
PALÓTZY is, oszlatván az ellen vetéseket, ha ugy mond az Urbarialis favorokat 8 millio ember várja, a Commercialisokat, ez is és a többi is, ha az Urbárium 70 eszt[endő]ólta van provisorius állapotba, a kereskedés 300 eszt[endő] ólta nyög colonialis járomba, midőn a Continentale systema Austria kereskedését körül nyirta,* Urunk el esmérte hogy e miatt politicai halál szélin lebeg a Monarchia, s ezt adá okáúl a[z 1]813-ki haborunak, illy fontos dolog a kereskedés, de azon akadályok meg szüntek, Országunk pedig még sem részesül a nyitott kereskedés áldásaiba s olly korba van, mintha a Continentale Systema mi reánk nézve még fen állana, pedig már Béla meg mondta, szegény Nemzetnek Gazdag Királya sose lessz.
A Napóleon által Anglia ellen 1806 óta fokozatosan életbeléptetett kontinentális zár, amelyhez Ausztria 1808-ban csatlakozott.
SZINNYEY tagadta hogy kötelesség lenne, a sorozatra nézve a propositiok mellett maradni, mert nints a Kormánynak jussa munka rendet szabni az Ország Gyülésnek, hallotta mondatni hogy a Király azért tette elsőnek az Urbarialét, mert az adózó nép sorsát szivén viseli, ő ezt a propositiók tendentiájából nem tudja ki huzni, ha igazán szivén viselné, a Contr[ibutionale-] Commissariaticumot melly a népet leg sullyosabban nyomasztja, nem lökte vólna hátra a hosszas pertractátiót kivánó Juridicum és Sanctiók* utánn, a Commercialét nem relegálta vólna ad Graecas Kalendas, meg adta vólna az Országnak régi igazságos kivánságait, meg orvosolta vólna terhes sérelmeit, a RR adják bizonyságát annak hogy ők viselik az adózó nép sorsát sziveken, ha a Commerciálét teszik az első helyre, az ellenkező véleményen lévők argumentumai tsak akkor lennének hellyesek, ha az Urbariale hátra vettetnék.
Az említett tárgyakról készülő törvénycikkek szentesítése.
DÓKUS azt nyilatkoztatá hogy a küldői a kereskedést, mellynek meg tsökkenése őket közelébbről is érdekli, mindég olly fontosnak tarták hogy a kereskedési kedvezéseket feltételéül tevék az adó felajánlásának is, s a Commercialéra voxol, jelentvén az adózók eránt viseltető gondoskodás bizonyságául hogy a Diaetale Diurnumokat küldői magok akarják fizetni.
Sok enunciatiók után a PERSONALIS, mint hogy még öt vármegye nem enuncialta vólt magát, a végzést más napra halasztotta s e miatt ugyan tsak*
Az ötödik országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, I. k. 16. s köv. l. – v. ö. Kölcsey, VII. k. 63. s köv l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
