c) 1834 szeptember 2 Kerületi ülés. Tárgy: [I.] Kölcsey felszólalása a királyi resolutióval kapcsolatban a törvények magyar nyelv…
c)
1834 szeptember 2
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] Kölcsey felszólalása a királyi resolutióval kapcsolatban a törvények magyar nyelve érdekében. [II.] Az úrbéri törvénycikkekre érkezett királyi resolutió vizsgálata: az I. tc. 1–3. §-ait érintő megjegyzések.
1834 szeptember 2
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] Kölcsey felszólalása a királyi resolutióval kapcsolatban a törvények magyar nyelve érdekében. [II.] Az úrbéri törvénycikkekre érkezett királyi resolutió vizsgálata: az I. tc. 1–3. §-ait érintő megjegyzések.
September 2-án kerületi ülés. Elnökség Dókus és Ghiczy. – Napi rend: Az Urbér tárgyában 1833 esztendei November 30-án felterjesztett 8 t. czikkelyekre,* 1834 Augustus 28-án költt s Augusztus 30-án publicált Királyi Válasz.*
Iratok, I. 479. s köv. l.
Iratok, III. k. 29. s köv. l.
KÖLCSEY: Mielőtt a RR ezen kir. válasz pontonkénti visgálatába bocsájtkoznának, emlékeztetést tőn, hogy ez országgyülése kezdetével első törekedésök volt a RRnek honni nyelvünknek törvényes polczra állitását eszközölni.* Emlékeznek a RR, mennyit kelle küzdeniök, mig kivivhatták, hogy azon felirásuk a Királyi Székhez jutott, melly által törvényeinknek magyar nyelven alkotását szorgalmazták,* – emlékeznek arra is hogy már másod izben hasztalan sürgeték a királyi választ.* Ez ugyan mai napig sem érkezett meg, de a napi renden lévő kir. Resolutio még is némi választ foglal magában, mert általában csak a latin szerkeztetéshez lévén alkalmazva,* s a szintén felterjesztett magyar szerkeztetés halgatással elmellőztetvén, az Ország Rendei legméltób kivánsága figyelemre nem méltattatott, s ámbár világosan felterjesztették a KK és RR hogy ha valaha, épen most a rendszeres törvényeik alkotásánál van magyar nyelvü törvényre szükségünk, s félő hogy ha ezeket ismét Látiumnak holt nyelvén alkotjuk, nemzetiségünk valódi kifejlése századokra hátralöketik; még is a kormány, a mint látszik, magyar törvényről tudni sem akar. Mi ennek az oka? nehéz lenne kitalálni, habár annyi időt forditanánk is reá, mint a kormány ezen sok tekintetben kedvetlen Resolutio kidolgozására forditott. Mert ugyan is magának a kormánynak érdeke azt látszatik kivánni hogy egy nyelv egyesitse nemzetünket, különben elvégre csak ugyan ama fenyegető éjszakí hatalom vas karjába veszünk. A világnak boldog és boldogtalan, szabad és szolga népei tulajdon nyelvökön olvashatják törvényeiket, s talán csak mi vagyunk egyedül nem csak Europában, de az egész világon, kiknek törvényei egy idegen, s a mi több, holt nyelven hozatnak. Mit mondana Bécsnek utolsó polgára, ha az őt kötelezendő törvények s kormányának mindennapi rendelései, mellyeket, hogy engedelmeskedjék, értenie kell, holt nyelven iratnának! s im csak egyedül mi vagyunk széles e világon ily boldogtalan helyzetben, és miért? alkalmasint csak azért, hogy a törvénynek megértése továbbá is egy különös tudomány, egy különös nép osztálynak tulajdona legyen, s a nemzet tömege soha se értse, mi az ő jusa, mi az igazság? hanem mindenben másnak magyarázatára szorúljon. Mig ez igy marad, soha szabadok nem leszünk, mert minő szabadság ez? melly csak azt sem engedi, hogy a nemzet tulajdon nyelvével élhessen. El meri bátran mondani, hogy mi a nyelvre nézve szolgaságban vagyunk, s oly szolgaságban, mellynél lealacsonyitóbbat, léleköldöklőbbet nevezni sem lehet. Ujitsuk tehát a felirásra való válasz elején kívánságunkat, hogy már valahára nyelvünkön irott törvényünk legyen, mellyet a nemzet értsen, s értvén be is tölthessen.
Már az 1832 dec. 23-i kerületi ülésben hangzott el felszólalás a magyar nyelv ügyében. (Oszággyűlési Tudósítások, I. k. 28. s köv. l.)
Az 1833 márc. 30-i feliratot l. Iratok, I. k. 156. s köv. l. (V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 53. s köv. l.)
Az 1833 júl. 27-i és 1834 máj. 28-i feliratokkal. (Iratok, I. k. 319. s köv. l., III. k. 9. s köv. l.)
Az úrbéri törvényjavaslat az országgyűlés magyar és latin párhuzamos szöveggel terjesztette fel.
SOMSICS és mások ezt köz kívánságnak nyilatkoztaták, mire rokon érzelmü felkiáltás következvén Kölcseynek indítványa köz értelemmel fogadtatott.*
Az alsótábla izenetének és feliratjavaslatának Kölcsey indítványa szerint megfogalmazott bevezető szakaszait olv. Iratok, III. k. 116., 143. s köv. 1.
[II.] Következett már most a Resolutionak részletes felvétele. – Az Elnökség jelenté: hogy Palóczy és Dessevvffy kerületi jegyzők a RR megbizása következésében aként osztották fel a munkát magok között, hogy a négy első czikkelyeket Dessewffy, a négy utolsót pedig Palóczy fogja referálni. Most tehát DESSŐFFY olvasá az első pontot, melly:
Az 1-ő törvény czikkely rubrumát* tárgyazza. – Erre nézve azt javalja ő Felsége: hogy miután a szabad költözködés már ennek előtte megállapitva s nem csak a RR javallatának rubrumában emlitett jobbágyoknak (colonis) de minden nemü alattvalóknak (subditis) megengedtetve lenne,* a rabrum eként változtassék: De modo et ordine in casibus migrationis subditorum observando, ejusque consectariis. – Ez köz értelemmel fogadtatott.
Ez így hangzik: "De libera migratione colonorum, eiusque consectariis.(Iratok I. k. 481. l.)
Az 1791:35. tc. biztosította a szabad költözést „omnibus colonis aut subditis”
Az 1-ő §-nak praeambulumát, t. i. Ut in sequelam art. 35: 1790/1. mutuae inter Dominos terrestres et Colonos correlationes legali et stabili ratione definiantur, statutum est, minthogy általános kifejezésével tul terjed az ezen 1-ő törvény czikkelyben foglalt tárgyon, Ő Felsége kihagyatni kivánta.* – A RR MARCZIBÁNYInak némi ellenzése után, BERNÁTHnak azon észrevétele mellet hogy ezen szavak az egész Decretum elő szavában megemlitethetnek; ezen kihagyásban is megegyeztek.
A kihagyást az alsótábla 1833 júl. 16-i országos ülésben már a personalis is javasolta, (Országgyűlési Tudósítások, I. k. 565. l.)
Az 1-ő §. igy kezdődött: A jobbágy, vagy zsellér telkek haszonvételéből folyó jobbágyi kapcsolat az elköltözött jobbágyra nézve magátol megszünvén. – A Felség ezt is kihagyatni tanácsosbnak vélte mind azért, mivel sem elegendő világos, sem a dolgot ki nem meriti.*
Iratok, III. k. 30. 1. – A kifogásolt szavak elhagyását arra utalva, hogy nem helyes a törvénycikket mindjárt a jobbágyi kapcsolat megszűnésével kezdeni, az 1833 szept. 12-i főrendi ülés is kívánta, a kerületi ülés szept. 23-án azonban a kívánságot elutasította. (Országgyűlési Tudósítások, II. k. 139., 214. l.)
PALÓCZY ellenzé a kihagyást. Ezen szavaknak czélja az vala, hogy kimondassék, miképen a kötelességeit teljesitő jobbágy szabad ember, és senki által le nem tartóztathatik. Combinálván a RR ezen resolutiót, tudni fogják, hogy a materialis engedélyeket nem csak elfogadta a kormány, de meg is bővítette, ellenben mellyek moralis jogokra, politicai jusokra, a nép felemelésére czéloztak, mind vagy elvetette, vagy bizontalan időkre elhalasztotta, bajos tehát a munka elején mindjárt egy moralis szabadság kimondását elhagyni. – BEZERÉDY hasonló kép vélekedett. Ezen szavaknak a jobbágyság egész alakjára befolyása van. Ártani nem árthatnak, ellenben a dolognak valódi elő terjesztésére szolgálnak, és igy ki nem maradhatnak. – Ellenben SZABÓ egy részről tökéletlennek tartja a kérdéses kifejezést, mert ha tartozásainak leróvása nélkül költöznék el a jobbágy, a kapcsolat meg nem szünhetnék, más részről pedig a jobbágyság javára sem elegendőnek itéli, mert ha nem költözik is el a jobbágy, teljesitvén mindazonáltal kötelességeit, minden tetteire nézve tökéletesen szabad ember. – Szóllottak még K. HORVÁTH, és MARCZIBÁNYI, mind ketten a kihagyás mellet, minthogy az igen természetesen áll, hogy a ki jobbágy lenni megszünik, annak jobbágyi kapcsolata is megszünik. A kihagyás tehát elfogadtatott. – Egyébiránt a §-nak többi része a resolutio által is jóvá hagyatott.
A 2-ik §. iránt két észrevételé van a Kormánynak: 1. Hogy ezen kezdő szavak: rectus migrationis ordo deposcit ut mint feleslegesek ki hagyatassanak; ezen kihagyásban a RR is meg egyeztek. 2. Azt kívánta: hogy a jobbágy költözni akaró szándékának béjelentésére nézve az 1791: 35. czikely* rendelete maradjon meg, ne pedig 1-ő September tüzessék ki végső határnapúl, mint a RR kivánták. – Erre nézve a RR továbbá is maradtak a magok véleménye mellet, sokkal jobbnak, s mind földes urra, mind jobbágyra nézve könyebnek itélvén, ha őszel teszi a jobbágy felmondását, és Gergely napkor költözik el, mint ha bétakaritott termésével őszkor tartoznék költözködni.*
A törvénycikk értelmében a jobbágy szándékát, hogy el akar költözni, Szt. Mihálynap körül köteles bejelenteni földesurának s azután Gergely pápa napján (márc. 12.) távozhat el.
Őszi költözésről nem volt szó, a resolutio a bejelentés régi időpontjának megtartását kívánta. (Iratok, III. k. 30. 1.)
A 3-ik §. elejét, melly igy szóllott: Ha a földes úr elbocsájtó levelét, mellyet csak az 1-ő szakaszban érintett okbul tagadhat meg, ki nem akarná adni, – a Kormány igy kivánta módositatni: Si Dominus terrestris mox atque subditus migrare volens in sensu § 1-i et 2-i incumbentes sibi obligationes expleverit, dimissoriales extradare nollet. – Ez DEÁK és NAGY PÁL, némi ellenzése után (kik a javallatnak a 2-ik §-ussal ösze vetésében vitiosus circulust találtak) elfogadtatott. – A szakasznak többi részét, mellyben az foglaltatik hogy ily esetben a jobbágy dimissonialis nélkül is, magának az alispánnak bizonyitványával elmehet, a Kormány ugyan elfogadta; mind az által ahol arrol van szó hogy az alispán tartozik a dolog folyamatját fine superrevisionis a gyülésnek fel jelenteni, a superrevisio szót revisio szóval kivanta felcseréltetni.* A RR azonban úgy vették fel a dolgot hogy az elbocsájtó levelet megtagadó földes úr cselekedetét az alispán revideálja, és igy ennek factumát természetesen a gyülés superrevideálja; azon aggodalom által vezéreltetvén tehát, nehogy a kormány javallotta módositásbol azon ösméretes re interea integre servata következzék, vagy is az alispánnak s gyülésnek tette a Helytartótanács superrivisiója alá bocsájtatván, addig a jobbágynak költözése akadályt szenvedjék, 31 voxal 17 ellen a magok szerkeztetése mellett maradtak.
Iratok, III. k. 30. 1.
Ezen munkálat September 3-án folytattaték. A legnevezetesb két végzés: hogy a kormánynak azon kivánsága, zárattatnának ki a compossessorok is a jobbágy telek haszonvételének megvásárlásából; el nem fogadtatott, – továbbá hogy a 6-ik §-nak azon szavaibol, melly a jobágy telek usufructuatióját megvásárló vevőnek kötelességévé teszi hogy minden determinanda köz terheket viseljen, – a determinanda szó a szerkeztetésből kihagyassék; ezt a RR szintén el nem fogadták, hanem determinanda szót Articulo T. determinata kifejezéssel cserélték fel.*
A vitáról részletesebben a következő szám szól.
Balogh, Nagy Pál, Ghéczy, Szent Iványi hoszasb távollét után megérkeztek, Sárközy haza ment.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
