Éjszakamerikában az élelem-szereket csaknem ingyen kapni, mig nálunk éhenhalás fenyeget.
Éjszakamerikában az élelem-szereket csaknem ingyen kapni, mig nálunk éhenhalás fenyeget.
Illinois-i hirlapok következő árakat hirdetnek az élelemszerekről: „Legjobb darab marhahus, melly vagy 10–15 fontot nyom, 2–3 1/2 cts. (1 cts. 1 1/2 krajczár.) Másféle hus hasonló arányban. Búza bushelkint (60 font) 35–50 cts. s pozsonyi mérője mintegy 1 pft. Burgonya 12–15 cts. bushelkint. Vaj 8 cts. sajt 5 cts. fontkint. Gyümölcs s vadak bőségben.”
107Gyönyörü, mondhatom egész a kábulásig gyönyörü kilátás jövendőnkre nézve, kivált fiumei vasut nélkül! Ugyan mit teendünk illy versenyzés mellett gabonánkkal, ha nem szállithatjuk ki a tengerpartra? – Ugy de a Budapesti Hiradó egyik statusgazdája azt fejtegeti a 311-dik számban, hogy gabonát még nagyobb bőségben kell termeszteni, mint a mennyit hazánk földe jelenleg évenkint előállit, az ipar előmozditása pedig még időelőtti, hanem a mezőgazdaságot kell kifejlesztenünk, erre minden erőt központosítnunk. –
Lássuk csak mi e zavart logicának eredménye? Eredménye ez: Hallod e te magyar mezei gazda! termeszsz kétszer annyi gabonát mint eddigelé, és áruld még nyomottabb áron mint eddigelé, hogy elvégre tönkre juss. E tanácscsal önmagát pofozza az értekező, s illyesmit alig lehet czáfolni. A földmivelési érdekeket képviselni akarni, s ugyanez érdekeket compromittálni, ez különös taktika. Gabnatermesztő országnak vagy kifolyási csatorna kell, vagy ipar, ha egyik sincs, kész az inség. A legtöbb s leggazdagabb nemzeteknél mindkettő párosul. – Fiumei vasutat vagyis a legbiztosabb kifolyási csatornát nem akarni, a műipart pedig ellenezni, s mindaztáltal a gabna-termesztés bőségesitését tervezni, ez a machiavellismus legrémitőbb eszköze, melly a földmivelőt vagy még tulajdonabb értelemben a földbirtokost saját zsirjában fulasztatni inditványozza. Hogyha 10 vagy 15 évig bőséggel bajlódunk s egyszer éhséggel fenyegető időpont következik, fel kell-e forgatni azért a világ legtermészetesebb tapasztalásait, tanait? Ez különös modor! – őltalános a panasz, hogy Angolhon idővel gyarmataiból látja el magát teljesen gabnával, mert már Keletindia, Vandiemenshon stb. tetemes buzaküldeményeket szállitanak ki, Amerikában pedig csaknem ingyen adják az élelemszereket, s mi még többet akarunk termeszteni biztos vásár nélkül. – Hogy a világon különösen a gabna termesztetik bőven, bizonyitja azon körülmény, miszerint most is az első lármára a szállitványozások Angolhon, Belgium s Hollandia felé torlódtak, s hogy most már az egész aggodalom csaknem megszünt. S mi még is több gabnát termesszünk vasutak vagy belforgalom nélkül! – Ekkor tiz évi hátramadat gyüjtelék megfulasztanának bennünket, és 0-ra szoritanák az értéket; az ilyen számot pedig talán a bp. Hiradó sem ismeri fáradság dijaul beillőnek. – Kétségbeesésig gyönyörü kilátás volna valóban. Munkát, aggságot, költséget kétszerezni, a keletet pedig forgalom és kereskedés hiányában mindig inkább csökkenő állapotban, sőt ugyszólván felényire sülyedni látni! Mi csaknem nevetségesnek tartjuk azon tüneményt, hogy középtermés s 5 frtos ár mellett köbölkint éhségtől irtózunk. – De miért van igy a dolog? mert hiányzanak olcsó s biztos eszközeink, mert nem forditatik annyi gond a hazára, hogy gabnatárak állitatnának fel akkor, midőn éhség fenyegeti a nemzetet. –
De ki e sorokat olvassa, koránsem gondolja ám, hogy mi a földmivelés előmozditását nem pártoljuk szivünkből, lelkünkből; igenis, ezt kell fejlesztenünk, de csak ugy, ha a műiparral egyszersmind bel – a fiumei vasuttal pedig külfogyasztást teremtünk. Különben az aránytalanság veszélyeit ki nem kerüljük.
Ifj. Szabó Pál.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
