Fővárosi hirnök. (Jan. 13.)

Full text search

116Fővárosi hirnök. (Jan. 13.)
Közlekedési ügyünk körül magán-intézetileg ismét egy czélszerü javitás történt. Ki ne tudná – kit e részben az Ur kegyelme meglátogatott, – milly úgyszólván Rontó Pál-féle utazási akadályok s kéjelmetlenségekkel kelle gyakorta a halandó embernek küzdenie, mig Pestről Brassóig magát és szükséges poggyászát a kivánt czélra juttatá? milly aggodalmak s rémálmokkal kelle szembeszállnia, midőn például rendelmény utján valamit küldvén vagy fogadván, vagy miután ő maga ugyan több napi törődés után czélja pontján már nyugalmat élvezhetett volna, a tehersuly miatt magával nem vihetett poggyászait s holmiét más alkalommal várván, soha bizonyos nem lehetett, milly állapotban s mikor fog az édes tulajdon nála beköszönteni? E bajon a derék biasini-féle pest-brassói gyorsutazási intézet ismét egy kis törlesztési műtételt követett el, lehető legkivánatosban intézkedvén, hogy nemcsak az utazói kéjelmességet még inkább emelje s biztositsa, hanem, miután az érintett vonaloni közlekedésnek főleg azon nagy akadály állott utjában, hogy a szokás szerint induló gyorskocsik a netalán feladott poggyászt nem voltak képesek pontosan a maga idején elszállitani, s e körülmény fölött még a vitelbér nagysága is ijesztő vázkint állt: czélszerűen s gondosan rendelkezett, hogy a gyorskocsihoz netán poggyászkocsi is mellékeltessék, mik egy felügyelő kisérete alatt hetenkint minden szerdán reggeli 4 órakor Pestről Brassóig, s innen vissza rendesen induljanak, s egyegy darabban 2 1/2 mázsa sulyu mindennemü holmit jutányos áron elszállítsanak. E mellett ily poggyászkocsin két személy kéjelmesen utazhatik, s negyven font terhet szabadon vihet magával. Az intézet, melly igy gondoskodólag járt el köre terjesztésében, fogadja köszönetünket az utazó közönség nevében. Hja! addig, mig vasutháló nem boritandja hazánkat, bizony igen érezhető hason intézkedések jótékonysága. –
A magyar mezőgazdasági egyesület egy ujabb czélszerü lépéséről tudósitjuk örömmel a közönséget. Az egylet ugyanis legutóbbi közgyűléséből egy küldötséget nevezett ki, melly az Erdős Mózesféle éghetlen födelet s egy alkalommal a nevezett feltaláló által épitett mintalakot megvizsgálja s véleményt adjon; a küldöttség tagjai: Fényes Elek, Graefl, Henzlmann, Ilkey S Brüneck, napokban kimenvén a soroksári uton fekvő kis telkére Erdősnek, megbizatásuk eredményeül hitelesen jelenthetjük, mikép ők mind az egész födelezési módot s anyagokat, mind a mintalakot a legczélszerűbb s hasznosb ujitásnak találván, Erdőst egyedül arra szólitották fel, miszerint calculust nyujtson be a fölött, hogy a tető sulyához képest milly vastagságuaknak kell az állófalaknak lenni, s az épület nagyságához aránylag milly nyomó sullyal birand az éghetlen födél? Erről a feltaláló számtételét a legközelbbi vasárnap adandja be a küldöttségnek. Megtekintették egyszersmind a rétöntöző csatornákat is, miknek készitése kétkét holdnyi térre 120 váltó forintba kerülendne, s ezeket is szinte nagyon hasznosak és czélirányosaknak találták. Valahára tehát mégis tettlegesebb lépés történt már ezügyben, mellynek inditója csüggedetlenül küzd annyi idő óta annak egykori tökéletes kivitele s általános alkalmazandása körül, kit föltételétől valóban semmi költségáldozat, semmi akadályok vissza nem riasztának; s mikint halljuk, a gazdasági egylet, ha köztelke szándékolt épittetését sikeritheti, mindjárt az épületen kisérlendi meg az éghetlen födél 117alkalmazását. És méltán, mert tőle vár e részben irányt s kezdetet a gazdák s épittetők érdeke. Az éghetlen födél többi jelenségei közt itt futólag megemlitjük, miszerint a ház ha belőlről égni kezd is, padlatában s tetejében meg nem sérülhet, s ezenkivül a tető szinte lakosztálynak, kamrának vagy más letéteményes tárnak is kéjelmesen használtathatik. –
Bajay Antal nőpiperész, kit olvasóink a legutóbbi részletes iparműkiállitás krónikájából már ismernek, csüggedetlen buzgalommal iparkodik öntalálmányu divatárui – s ezeknek is főleg nemzeties viseletformákbani – terjesztésére; piperedarabjai iránt a legfőbb részvét nyilatkozik különösen a felsőbb osztályokban, s a mellett hogy egyéb nemzetbeli formák szerint is számos divatczikkeket készit, magyar szabásu fejkötőiből csak kettőt mutathat elő jelenleg műhelyében, a többi mind kész vevőre találván. Számos megrendelések érkeznek hozzá naponkint hasonló fej s kontykötőknek készitésére, s a pipereművésznek már más localéról kell gondoskodnia, hogy üzletét a kelethez képesti terjedelemben folytathassa. – Jelenleg tizenkét leányt oktat s részesit a sajátszerü készitésmód titkaiba, s müveinek áruhelyet Wagner Károl boltjában – Treichlinger műkereskedése mellett nyit meg a nagyhidutczában. A magyar szabásban szinte látható lelkesedéssel mindig ujabb és ujabb formákat talál fel, mik érdemök szerint igenis kedveltetnek. Ha már egyszer az egész világ fölött uralkodó zsarnoknak – a divatnak s fényüzésnek mi magyarok is áldozativá levénk, uralkodjék az fölöttünk legalább nemzeti szellemünkben. Hej! sokat eltür a magyar, ha szeszélyeihez, természetéhez alkalmazza magát valaki. –
De iparosaink a külföld izlését sem vetik meg, s e részben sem maradnak tőlök olly hátra, mint eddigelő; mit okosan is cselekesznek, mert a nemzeti lassanlassan igy is kedveltethetik meg – magát idővel ugyszólván nélkülözhetlenné tevén. Egyik derék szabómesterük egy angol készitésü, 7 font sterlinges fekete bársonymellényt kért el gr. Z. Ö. urtól, hogy annak arany és selyem virágczifrázatait eltanulhassa. Gondolhatni, 7 font sterling árán milly remek lehet a munka e ruhadarabon! A t. gróf ur szivesen engedett kérelmének, s a szabómester a czifrázatokat tüstint lerajzoltatá. –
Mikint egyik magyar lapban áll, a m. kereskedelmi társaság erélyes s fáradhatlan ügybuzgalmu igazgatója Szabó Pál ur a mexicoi köztársaság részéről ügyviselővé (consullá) neveztetett ki Magyarországban. Mi ez ujságot már régebben tudók, de a tisztelt igazgató ismert szerénysége tartóztata vissza annak közlésétől; most tehát mi is kimondjuk a titkot, örvendve az ügynek, örvendve az igazgató személye iránt a nevezett köztársaság által bizonyitott kitüntetésnek. –

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me