Iparegyesületi szabályok. II. Rész. Igazgatási szabályok.
Iparegyesületi szabályok.
II. Rész. Igazgatási szabályok.
II. Rész. Igazgatási szabályok.
1-ső Fejezet: Encyclopedicus folyóirat és külön munkák.
60. §. Az egyesület folyóiratot adand ki.
61. §. Tartalma: tanulságos közlemények, eredetiek vagy forditások, után-dolgozatok, vagy kivonatok, miket fametszetek is fognak világositani.
62. §. Ára lehető legolcsóbb leszen.
63. §. A folyó iratba (valamint az alább érintendő külön munkákba) felveendő dolgozatokat a választmány birálja vagy biráltatja meg, s az irók jutalmait is meghatározza.
64. §. Az egyesület pénzerejéhez képest külön munkákat is adand, mellyek mindenkor egy magában bevégzett közleményt foglalandanak magokban a tudományok valamellyik ágából.
65. §. Az egyesület pénzerejéhez képest jutalom kérdéseket is teend, s a koszoruzott feleleteket nyomtatványai között közre bocsátandja.
66. §. A dolgozatokra nézve mind a folyóiratban, mind a külön munkákban a választmány bizonyos, általa meghatározandó rendszert és sort fog követni.
67. §. Azt, valjon egyszerre több illy munka inditassék e meg a tudományos ismeretek külön ágaiból és milly sorban és rendszerben, valamint milly terjedelemben, a választmány határozandja meg.
2-ik Fejezet. Évkönyv.
68 §. Az Iparegyesület a fölebb már érintett nyomtatványokon kivül még évkönyveket adand.
69. §. Az évkönyv tartalma:
10051. A választmány jelentése a közgyüléshez;
2. egyes jelentések a fiók egyesületekről, ha érdekesek;
3. utazási tudósitások;
4. a honi ipar állapotának kritikai megismertetése, javaslatok honositható iparágakból – s az ipar köréből hasznos találmányok javitások, fölfedezések és gépek, meg szerszámok ismertetése.
5. a műkiállitás leirása;
6. az egyesület szabályai;
7. az iparegyesületi részvevők, választmányi tagok, tiszt- kép- és ügyviselők névsora és egyéb tudni valók.
3-ik Fejezet. Könyvtár, olvasó terem.
70. §. Az egyesület Pesten, mint közép ponton olvasó teremet nyitand.
71. §. Az egyesület pénzerejéhez képest a külföldi irodalom ninden olly termékeit, mik czélja körébe vágnak, könvvtára számára megszerzendi.
72. §. A könyvtár közhasználatára az olvasó terem nyitva áll a választmány által meghatározandó módon.
4. Fejezet. Oktatás.
73. §. Az egyesületnél felolvasások és leczkék tartatnak, a választmány által meghatározandó időben, s minden olly tanulmányból, melly a műiparral szoros összeköttetésben áll, az oktatás nyelve magyar, s mennyiben szükséges, német leend.
74. §. A rendes leczkékre dij nélkül mindenkinek bemenet engedtetik.
75. §. Az egyesület azon lesz, hogy a leczkéket kivált a kézművesek és mesterlegények szorgalmasan járják.
76. §. A mester-inasoknak irásban, olvasásban, számvetésben és az iparosztálynak szükséges tudományok elemeiben is meghatározott időben különös oktatás adatik szinte magyar nyelven.
5. Fejezet. Gyüjtemények.
77. §. Részint a tanszéki előadások segedelmeül, részint a hazai természeti kincsek megismertetéseül, részint végül a gyüjtemények példaszerü tanulsága miatt az egyesület természeti gyüjteményeket szerzend a természet mind a három országából, technologiai tárakat szerszámokból, gépmintákból s a legkülönneműbb iparos készitményekből, egyaránt leendvén figyelemmel az ó szerüre mint a legujabb találmányok és javitásokra. Rajzgyüjteményekről hasonlag gondoskodandik.
6-ik Fejezet. Iparműkiállitás és folytonos szemléltetés.
78. §. A honi műipar megismertetéseül, Pesten minden 3 év után egyszer átalános iparműkiállitás fog tartatni, mellynek módját és szabályit a választmány határozandja meg.
79. §. Az országos iparműkiállitásokon kivül folytonos szemlére fognak az e végett beadandó készitmények az egyesület szállásán kitétetni.
7-ik Fejezet. Szakosztályok.
1. Czikkely. A szakosztályok szerkezete
80. §. Hat szakosztály alkottatik u. m.
1. erőszeti (mechanicai).
2. Természet- és vegytani.
3. Áruismereti, kereskedési és országgazdászati.
10064. Természetleirat, mezőgazdaság – s bányászati.
5. Gyárászati.
6. Épitészeti.
81. §. Mindenik osztályban 9 helybeli s 9 vidéki tagnak van helye. Minden helyet azonban nem szükség betölteni.
82. §. A tagul megválaszthatóban megkivántatik:
a) Hogy honfi legyen, s az országban, kapcsolt részekben, vagy Erdélyben tartsa lakását.
Az, ki külföldről költözött ide, de saját és családjának szerencséjét a magyar birodalomba gyökerezte s telepedési szándékának elegendő jelét adta: honfinak tekintendő: hogy
b) Nemcsak a kiképeztetésnek elméleti és gyakorlati pályáját bevégzett, hanem az illető szaktudományt önállólag gyakorlott férfi legyen.
c) Ajánlásul szolgál ha a választandónak illető szakbeliségét az azon pályán volt működöttsége s ennek nyilvános jelenségei tanusitják.
d) A hasonló qualificatiókkal birók között elsőbbség annak adandó, ki magyarul is tud.
Ohajtandó, hogy a választandó már az iparegyesületnek tagja legyen, vagy legalább, hogy megválasztatása után azzá beirja magát.
83. §. A szakosztályi taggá választásban az egyesület részéről olly méltányló megtisztelés, elismerő kitüntetés, szóval olly közszerü jelesités fejeztetik ki, mellyet szakbeli értelmesség, ügyesség, s az illető szak körében szerzett jeles és kitünő érdemek igényelhetnek s melly ennélfogva az iparegyesület ezutáni tisztelet-adásaiban a legmagasabb fokú leend. Mihezképest mindannyiszor, valahányszor a szakosztályi tag neve az iparegyesület hivatalos irományai között előforduland, akkor szakosztályi tagságának czime is hozzá fog tétetni, más részről az iparegyesület önmegtiszteltetését látandja, ha a tagok e czimök vele-élésével csatlakozást, nagyrabecsülést tanusitandanak megbizása iránt.
84. §. A tagok megválasztásában azon arány fog követtetni, miszerint félszám tudományosan mivelt, fele száma ismét gyakorlatilag jártas legyen szakosztályok körébe vágó valamelly, legalább egy ágban. – Ez arány pedig annyira szorosan fog megtartatni, miszerint ha a theoria vagy praxis emberei közül az illető szám be nem volna tölthető, az üresen hagyatik. – Többnyire kivánatosnak jelentetik ki, hogy olly férfiak választathassanak, kik elméletileg szintúgy, mint gyakorlatilag legyenek otthon osztályok körében.
85. §. Választása a szakosztályi tagoknak épen egy 3 évenkint időszakos, mint az igazgató választmány tagjaié, a tagok azonban ismételve is választhatók, kik pedig ujra nem választatnak, nem foghatván a szakosztályok birálati üléseiben részt venni és szavazni, szakoknak tiszteletbeli tagjai megmaradhatnak, és azon czimmel élniök szabadság adatik. –
86. §. A tagokat az igazgató választmány választja szabályszerü ajánlások következtében.
87. §. Szakosztályi tagok ajánlása ekkint történik:
a) Tagválasztás levén hirdetve: a választmánynak, sőt az egyesületnek minden tagja szabadon ajánlhat szakosztályi tagul mindenkit, azonban 1007b) Ajánlásában előadja mind azon indokokat, mik őt ajánlottjának kijelölésére rá birták, s mikből a 82. §-ban elősorolt qualificatioi kitünhetnek.
c) Ez ajánlását mindenki aláirja, s pecsét alatt beadja a jegyzőségbe.
d) Az ajánlások előlegesen megvizsgálandók azon czélból, hogy az ajánlottak névsora rendbe szedethessék s az ajánlottakról értesités adathassék az igazgató választmánynak.
e) Ez előleges vizsgálat egy állandó, e végre alakitott bizottmány által tétetik. E bizottmány 5 tagbál álland, kiket az igazgató választmány nevez ki.
f) E bizottmány a választás előtti napon összeülvén, a lepecsételt ajánlásokat fölbontja, azokból az ajánlottaknak tökélyes névlajstromát szerkeszti, s a mellett, hogy ezen névsort teljes egészletében beadja a választmánynak, azok felül, kiket különösen vél ajánlhatóknak, indokolt jelentést terjeszt elő.
88. §. A szakosztályi tagok választása pedig következőleg esik meg:
a) Tagválasztásnak fordulván szüksége elő, az igazgató választmány a legközelebbi ülésre tagválasztást hirdet, és saját tagjait hivatalos irat, az egyesület tagjait pedig táblahirdetmény által szólítja föl tag-ajánlásra.
b) A választó ülésben mindenekelőtt felolvastatja a vizsgáló bizottmánynak jelentését az ajánlottak felől.
c) Minden ajánlott fölött titkos golyózást tart.
d) Taggá az ajánlottak közűl csak az lehet, kinek átalános többségü szavazat jutott. Ha átalános többséget számosabban nyertek, tagokul csak annyian, és azok jelentetnek ki, mennyien a választandók kihirdetett számát megütik, s az átalános többségen felül is a legszámosabb szavazatot nyerték.
e) Ha átalános többséget senki vagy legalább nem elegen nyertek: az igazgató választmány uj ajánlásokat és uj választást tüzend ki, s ezt addig ismétli, mig vagy betöltheti az üres helyeket átalános többségü választásokkal, vagy átalában szükségesnek találandja, hogy a választások tökélyes egészletben eszközöltessenek.
f) Ohajtatik, hogy a választások közben az ajánlottak személyére kellemetlenül vonatkozó tárgyalások is nyilatkozatok mellőztessenek.
89. §. A szakosztályok mindegyike saját tagjaiból elnököt, és nem szoritva saját keblére, előadót is maga választ titkos szavazattal.
II. Czikkely. A szakosztályok hatásköre.
90. §. A szakosztályok teendői:
a) Minden az iparműkiállitásra folytonos iparműszemlére, vagy csak birálás végett beadott iparművekről, tartozzanak azok az iparosság bármelly ágaihoz, az illető szakosztályok fognak itéletet hozni.
b) A megbirált czikkelyekre nézve a biráskodott illető szakosztályok ajánlást fognak tenni az iránt, hogy ha érdemes, mi vonatkozásban, jelesül mi fokozatú dijazásban, részesitessék az igazgató választmány által.
c) A mű- és dijbirálatokat az e részben fenálló utasitás szerint végzendik.
d) Ha midőn az igazgató választmány az ország kormányszékei, hatóságai, iparos vagy rokon testületei, avvagy magánosok által meg fog kerestetni, – valamelly az ipar 1008körébe vágó tárgyról véleményadásul, utasitásul, vagy némi teendők eszközléseül, illy esetben mindenekelőtt az illető szakosztályoly fognak véleményezni.
e) A szakosztályok mindegyike éber és folytonos figyelemmel kisérendi a folyóiratokban, önálló munkákban, az ételnek úgy köznapi forgalmában, mint közszerü nyilvánkozásiban fel fel tünedező azon ujabb eszméket, eljárási módokat, ellátási szükségeket, mik az iparügy körébe tartozva, érlelést, fejlesztést, ismertetést, terjesztést, kisérleteket, életbeléptetést, szóval a közfigyelembe, közhasználatba beavattatást, átvitelt, – kivált az iparegyesülettől igénylenek; e tekintetből
f) Mindnyája szakosztályok közös ülést tartanak havonkint kétszer, mellyben meghiván minden czéhbeli és iparágak műveseit, ezekkel minden érdekesebb, s arra, hogy megismertessenek, méltó ujdonságokat élőszóval, társalgás közben közleni fognak, a szükséges bővebb magyarázatokkal, s átalában a kellő capacitatio minden hatalmokban állandó eszközeivel, mily közé a vitatkozást, eszmecserét, és igy a közlött ujság meghányattatását számithatni legfőképen. – Továbbá
g) Ugyan azon ülésekben a szakosztályoly kiszemelendik az üléseik közti idő alatt tudomásukra került iparköri eszméket, mikre nézve a választmány teendőit látják szükségesnek, – kiszemelvén pedig ezeket, javaslatokat és inditványokat fognak tenni, miket a választmány által vagy a kormáyszékekhez, vagy a hatóságokhoz, vagy technikai kivitel és kisérletek tekintetében egyes kijelölendő műhelyekbe, gyárakba stb. – ohajtanak vezéreltetni, – a szemelvényeket s inditványokat minden hónapban tartozandanak a választmánynak bejelenteni.
h) Minden szakosztály teendőihez számitatik az ujdonsági ellenőrzés körül még az is, hogy az egyesületi lapszerkesztőségnek figyelmeztetéseket s illetőleg anyagot szolgáltassanak az ujságilag közlendők felől.
i) Gondoskodni fognak a szakosztályok, hogy a menynyiben illető iparágaikra nézve a hazai irodalom még vagy parlag, vagy nem eléggé van mivelve, e tekintetben jó könyveknek akár forditásban, akár eredetiben leendő megjelenése által a szükségeken segitessék.
k) Illető szakaikban a terminologiát is mivelni, honositani, s netaláni hibáiban igazitani leend tisztök a szakosztályoknak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
