Egyesületi mozgalmak.
1293Egyesületi mozgalmak.
Rajztanodai rajzmükiállitás az iparegyesületnél 1847-ben. Egyesületünk rajztanodájának növendékei, kiknek öszves száma ez idő szerint már 200, ez idén második rajzműkiállitásukat ajánlandják az iparosság fejlődését hazafiui érdeklettséggel kisérő közönség szives figyelmébe. – E növendékek legtöbbnyire csak a vasárnapok s ünnepek délelőtti óráikat fordithatják a rajzolási képesség megszerzésére, s igy rajztanodánk figyelemre méltó haladásául véljük tarthatni, ha 200 ifju közül, olly kevés időre szoritott tanulás után, következő 57-en képesitették magokat már arra, hogy rajzaik közszemlére is kitehetők.
A kiállitók névsorát következőleg nyujtotta be az illető oktató ur:
A kiállitó neve és mestersége
|
A kiállitott rajzok.
|
épitészeti
|
kézmüi
|
szabad kézi
|
összes száma.
| |
Árvay József, asztalos
|
14
|
4
|
–
|
18
|
Babos József, kőmives
|
2
|
–
|
–
|
2
|
Bacho Ignácz, asztalos
|
2
|
–
|
4
|
6
|
Balogh Ferencz, bognár
|
–
|
2
|
2
| |
Baloghi Benjamin, asztalos
|
–
|
–
|
2
|
2
|
Bartek István, kőmives
|
5
|
–
|
–
|
5
|
Básthi Florián, asztalos
|
–
|
–
|
3
|
3
|
Báthyi Sándor, asztalos
|
–
|
–
|
1
|
1
|
Cservenák Mihály asztalos
|
–
|
–
|
3
|
3
|
Davidovics Mihály, tanuló
|
–
|
–
|
9
|
9
|
Davidovics Sándor,
|
–
|
–
|
9
|
9
|
Deák Mihály
|
–
|
–
|
16
|
16
|
Dona Naum
|
–
|
–
|
3
|
3
|
Dornauer Ignácz, asztalos
|
–
|
–
|
7
|
7
|
Egey István, lakatos
|
–
|
–
|
2
|
2
|
Elischer János, képfaragó
|
–
|
–
|
4
|
4
|
Fábry József, lakatos
|
–
|
3
|
–
|
3
|
Finch József, asztalos
|
–
|
–
|
2
|
2
|
Gieszriegl József, asztalos
|
2
|
–
|
–
|
2
|
Gruber József, tanuló
|
–
|
–
|
4
|
4
|
Gúth István, gazda
|
15
|
–
|
–
|
15
|
Hánky Mihály, asztalos
|
20
|
–
|
1
|
21
|
Havranka István, kőmives
|
6
|
–
|
–
|
6
|
Irrgang András, asztalos
|
–
|
–
|
21
|
21
|
Kiss Antal, kőmives
|
5
|
–
|
–
|
5
|
Kiss József, asztalos
|
–
|
–
|
2
|
2
|
Kovács István, kőmives
|
4
|
–
|
–
|
4
|
Koffler János, asztalos
|
–
|
–
|
2
|
2
|
Kozmay Lajos, bognár
|
–
|
3
|
–
|
3
|
Krajcsovics György, jogász
|
1
|
–
|
–
|
1
|
Krajcsovics István, asztalos
|
–
|
–
|
2
|
2
|
Kuliha Imre, asztalos
|
1
|
–
|
1
|
2
|
Lendvay Ján. asztalos
|
–
|
–
|
3
|
3
|
Mamrák Andr. asztalos
|
2
|
–
|
–
|
3
|
Mészáros Ján. asztalos
|
2
|
–
|
–
|
3
|
Mituchovics Sándor, asztalos
|
–
|
–
|
2
|
2
|
Nigrini György, asztalos
|
–
|
–
|
1
|
1
|
Nogel István, kertész
|
2
|
–
|
3
|
5
|
1294
A kiállitó neve és mestersége
|
A kiállitott rajzok.
|
épitészeti
|
kézmüi
|
szabad kézi
|
összes száma.
| |
Nikitics József, puskamüves
|
–
|
1
|
–
|
1
|
Orosz Lajos, lakatos
|
–
|
1
|
3
|
4
|
Paulanyi József, bognár
|
–
|
1
|
–
|
1
|
Papp Károly, asztalos
|
–
|
–
|
7
|
7
|
Pásztor József, erősz
|
–
|
3
|
–
|
3
|
Polacsek Lajos, nyerges
|
–
|
1
|
–
|
1
|
Reiber János, kőmives
|
16
|
–
|
–
|
16
|
Reindl Lajos, ács
|
1
|
–
|
–
|
1
|
Soós Miklós, kőmives
|
8
|
–
|
–
|
8
|
Stann Jakab, kőmives
|
21
|
–
|
12
|
33
|
Szőke János, asztalos
|
–
|
–
|
1
|
1
|
Sztoczek Alajos, asztalos
|
–
|
–
|
2
|
2
|
Takács Mihály, asztalos
|
–
|
–
|
2
|
2
|
Thán József, szobrász
|
14
|
–
|
–
|
14
|
Waffler Károly, asztalos
|
–
|
–
|
1
|
1
|
Wlasich Fülöp, asztalos
|
6
|
–
|
–
|
6
|
Wirth János, bádogos
|
–
|
1
|
–
|
1
|
Zajda János, asztalos
|
4
|
–
|
–
|
4
|
Zvonicsek Ferencz, kőmives
|
8
|
–
|
–
|
8
|
öszvesen
|
163
|
20
|
135
|
318
|
Mult évben kiállitó csak 33 volt, rajzokra nézve
|
48
|
2
|
87
|
159
|
A két év közötti különbség
|
115
|
18
|
48
|
159
|
Glembay Károly,
rajz s épitészet tanára.
rajz s épitészet tanára.
E kiállitás f. oct. hónap 9. 10. és 11-dik napjain, az ujvilág-utczai Ilkey-féle házban, leszen a közlátogatásnak megnyitva. Beléphet, sőt hivatalos mindenki s dijmenten. A látogatás órái délelőtt 9–12, délután 3–5 óra.
A kiállitott rajzmüveket épitészeti szakosztályunk műés dijbirálat alá veendi. Itéleteit csak az absolut becsre alapitandja. Dijait csak e becs szerint itélendi. Állandanak a a dijak a rajzolatok minőségének ezen három, u. m. „jeles, dicséretes és emlitendő” fokozatainak kijelentésében, melly oklevélben fog a kiállitónak kiadatni. A mű- és dijbirálatok eredménye hirlapilag és annak idejében meghirdetendő dijosztási ünnepélyen fog a dijazottak névsorával, közönségessé tétetni. –
A rajzműkiállitási teremben egyuttal azon mozdony is közszemlére leszen kitéve, mellyet Nagy testvérek készitettek. – E gépre nézve figyelmeztetjük a tisztelt közönséget miképen bővebb megismertetéseül, rendes előadónk, t. Gelencei M. Pál ur, vasárnap f. oct. 10-kén délután 4 órakor előadást fog a kiállitási teremben tartani, mellyre mivel népszerü s mint társalgásokban szokás, eszmecsere fölidézésére számitott leszen, a nagy közönség is tisztelettel meghivatik: – Oct. 5-kén 1847.
Csanády, jegyző.
1295Iparegyesület. – A Sopronyban alakult mütani szakosztály jegyzőkönyve. – Előbbi számunkban megigértük, hogy a már közlött jelentés folytában a jegyzőkönyvet is adandjuk. Igy következik: –
1. 1847-ki aug. 12-kén. Az iparegyesület képviselőinek elnöke Kiss Károl ur, utasitásánál fogva, az aug. 12-kén tartatott gazdasági szakülésben előterjeszté, miként a jelen volt: Virnau János, Móser Sándor, Tóth Lőrincz, Panik Erneszt, Majer István, Kovács Márk, Vidasics Ede, Kádas Rudolf, Hoványi Ferencz, Fekete Gábor, Fábián Ambrus, Pillinek Domonkos, Kronperger Antal, Balogh Pál urak, és a többi, iparmütant gyakorlók és iparügybarátok külön szakosztályt ohajtnak alakitani; mert ámbátor a müipar ellenségesen soha sem találkozik a gazdasági ipar józanul felfogott érdekeivel; s ámbátor számosak azon mind közgazdászati, mind munka-viszonyok, miknek tárgyalásai a két érdek tényezőinek s képviselőinek kölcsönös egyetértő s együtti értesülése által fejtethetnek meg legjobban mégis mivel mind a mű, mind a gazdasági iparnak külön külön mezeje, rendeltetése, foglalkozása és osztályai vannak, s ennélfogva igényeik, szükségeik, miknek megoldását s eszközlését részint a statustól, részint a tudományoktól kell várniok, sokszor, sőt a legtöbb vonatkozásokban anynyira különbözők, miszerint a statustól ugyan különkülön s önálló törvényhozási s igazgatási intézkedések által kell szabályoztatniok, a tudományok országában pedig egészen különböző szakok embereitől kell irányozást, elméletet nyerniök: annálfogva mind a két iparnak már elvi szükségeihez látszik tartozni, hogy érdekeik teljesen elkülönözött osztályokban nyerjenek tárgyalási mezőt, nyerjenek önállóságot, – s tekintetbe vevén, miképen ha a gazdaság és müipar képviselői azon egy osztályba szoritatnak, magának az ügyvitelnek folyama nehézkessé, szakgatottá tétetik, s gyakran a külön szaku tárgyak sokaktól, meg nem értve s igy gyakran incompetens képviselők többsége által lesznek illetéktelen megállapodásokra vezetve, azért a társaságnak helybenhagyott alapszabályai sem tiltván hatáskörének szélesbitését és fenlevő osztályainak jobb rendezését, sőt a megnyitó nagy gyülésnek is illy ohajtása már nyilvánulván, – e nyomos okoknak engedve, külön álló iparmütani szakosztályt kivánván rendezni, a gazdasági szakosztálynak elválási szándékunkat jelentettük. Mire a gazdasági szakosztály belátván az ügy igazságát, e lépést helyeselte, fentartván magának a gazdasági ipar tekintetéből, hogy az iparmükiállitás megvizsgálására küldendő bizottmány a gazdasági szak bizottmányával értekezve, együtt végezze eljárását, és bár szakosztályozva, mégis egyetemben terjeszsze föl jelentését a nagy gyülésnek.
2. E szerint a fennevezettek külön terembe vonulván az iparmütani szakosztályt megalakiták, elnökül köz felkiálKiss Károlt, jegyzőül pedig szinte köz felkiáltással alolirattat nevezvén ki.
3. Legelől is a szak-elnök üdvszóval foglalá el székét, örömét fejezvén ki a fölött, hogy az ipar és mütan e hatalmas tényezője hazánk jövendő felvirágzásának, már tisztes önálló polczra kezd emelkedni, buzditván a tagokat, hogy a müipar körében befolyással levő vagy alkalmazott természeti erőkről, testekről tudományos világot terjeszteni, a hon külön vidékeiről s vállalatairól müiparos tekintetben 1296szerkesztendő leirásokat eszközleni, iparilag érdekes statistikai adatokat gyüjteni, czélszerü inditványokat tenni, szóval a társasági munkálatokban is jelesen feltünni, és igy a haza jólétét hatalmasan előmozditani buzgólkodjanak.
4. Hogy az ipar s mütanok minél teljesebben képviseltessenek, s e szakosztály hatályosabban végezhesse munkálatait, elnökileg inditványoztatott, hogy a kebelbeli gyárnokok és czéhek képviselői a holnap reggeli 8 órakor kezdendő szakülésbeni részvétre, barátságos körlevél által meghivattassanak.
A szakülés kedvesen fogadván az inditványt, az elnököt és jegyzőt oda utasitá, hogy a körlevelet, (mellyhez német forditás csatolandó) a városkapitányi hivatal által még ma tegye forgásba, – melly is foganatositatott.
A szakosztály ez intézkedését választmányunk is anynyira czélszerünek itélte, miszerint már most a jövőre, állandó utasitásul jegyeztette föl, egyesületünknek e gyülekezetekhez küldendő képviselői számára, hogy a helybeli gyárnokokat és czéhek képviselőit a mütani szakosztály üléseire meghivatni mindig igyekezzenek.
5. Társasági napi rend szerint ma délután a sopronyvárosi selyemtenyésztő intézetek levén megtekintendők Virnau János vezérléte mellett Kronperger Antal s Vidasics Ede urak bizattak meg azzal, hogy a szakosztálynak e selyemtenyésztő intézetek állásáról tehetségig kimeritő értesitéssel kedveskedjenek.
6. Majer István által figyelembe hozatván, mikint a brennbergi kőszénbányákba holnap délutánra levén kirándulás rendelve, teljesb értesitést hozandó bizottmány kiküldetése véleményeztetett:
Balogh Pál elnöksége alatt Virnau János, Fábián Ambrus, Nendtwich Károl urak e bizottmánybani részvétre megkérettek, jelentésök elváratván.
7. Elnök ur előterjeszté az iparegyesületnek közgyülésén is nyilvánitandó utasitását: miképen Nendtwich Károl ur a Soprony városa birtokához tartozó 4 t. i. 2 rudolfi és 2 józsef-telepi kőszenet elemeze, azon megbizása folytában, minélfogva felkérte őt az egylet, hogy az ország minden kőszeneit vizsgálja meg s mellynek következtében már az iparegyesületnek 14 kőszenet analysált, továbbá: az iparegyesület átlátván mi nagy szüksége és nagy ideje van immár, hogy kőszeneinkben rejlő kincseinket ismerjük, s ezeknek megismertetésével a tüzmüvességnek minél jobb tüzanyagzatra nézve adhasunk tájékozást, arra határozta magát hogy felkérve e részben a birtokosokat, nagyobb tüzmives iparvállalatok tulajdonosait, hatóságokat, sőt a N. M. kormányszékeket pártolás és istápolás végett, az ország minden kőszeneinek analysisét megszerezze; s erre vonatkozva általa, az iparegyesület ezennel fölkéri a nagy gyülést, – hogy a vállalkozás hasznossága iránt az iparegyesületteli egyetértését kifejezni, s vállalatát a hazai közönségnek saját részről is ajánlani sziveskedjék. – Továbbá, tekintve egy részről, miképen a tüzművességi ipar haladását a tüzanyagok szaporitásával segiteni s ez által már is sokat szenvedett erdőszeteinket is kimélni, – hogy más részről a kőszénbányák mivelésének nagy részben okszerütlen s ártalmas eljárásain javitani már sürgetős érdekeink közé tartozik: ennélfogva kéri a nagy gyülés által pálya-kérdésül a IX-dik nagy gyülésig megfejtendőül, ezt kitüzetni:
1297„Adassék elő, mik hazánkban a kőszén-mivelésnek akadályai, és mi módon volnának azok elhárithatók?”
Az iparegyesület azon esetre, ha a sopronyi gyülekezet e kérdését pályakérdésül elfogadja, 5 darab aranynyal kezdi meg a pályadij megalakitásaul szükséges aláirást, mellyhez Fényes Elek ur egy, és Csanády Ferencz ur szinte egy arannyal járult:
A szakosztály örömmel értette az iparegyesületnek a hon java körül már sokszor kifejtett, s ez által ujra nyilatkozott buzgalmát, s annál szivesebben osztozik kivánságában, minél bizonyosabb, hogy egy részről tüzelő-szereink mennyiségének és minőségének nevelését fejledező tüzmüvességünk igényli, erdőszelünk pedig intőleg követeli; más részt szomoruan tapasztalhatni, – mikép kőszénbányáink átalában s valóban kevés kivétellel nem helyesen müveltetnek; ezen indokok eléggé sürgetik, hogy az iparegyesületnek felhozott kérdése, pálya-kérdésül tüzessék ki, s megfejtése nevezetesen pálya-dijjal ösztönöztessék; ezt a szakosztály ajánlólag terjesztvén a nagy gyülés elébe, egyszersmind jelenti, hogy az iparegyesület által meginditott pályadijt Kiss Károl egy, Virnau János egy, Majer István egy, Tóth Lőrincz egy arannyal nevelvén, az összes pálya-dij már is tizenegy körmöczi aranyra rug.
8. Ugyan Kiss Károl ur az iparegyesület meghagyásából figyelmet kivánt arra forditatni: valjon Sopronymegye gazdasági leirásában a kender-és lenipar van e érintve körülményesen mind mostani állapotára, mind netaláni akadályaira nézve kimeritően leirva, mi ha nem történt volna, a leiró oda utasitandó, hogy e tekintetben a szükségeseket utánpótolja.
A szakosztály Tóth Lőrincz ur által az iparegyesületnek ezen méltányos kivánatát a gazdasági szakosztállyal ajánlólag közlendőnek határozta, olly folytonos rokonérzetből gerjedt kérelemmel: miszerint a fentisztelt gazdasági szak jövőben tárgyalati kérdésül sziveskedjék kitüzni az iparegyesületnek e nevezetes kérdését, hogy miután honunkban a kender- és lenipar nem hogy virágzásnak indulna, sőt aláhanyatlik, – mik lehetnek ennek okai, s ujabb felvirágzása mi által lenne eszközölhető?
Az iparegyesület nevében elnökileg ezen kérdésnek megfejtése ohajtaték „Minő arányban van a halandóság és népesség az ország különböző vidékein és néposztályainál? minő egészségi állapot mutatkozik különböző életmódok s foglalatosságoknál, továbbá minő betegségek szoktak leginkább veszedelmesek lenni a különböző néposztályoknál?”
Ezen kérdésnek alapos megfejtése szakférfiaktól levén reménylhető, ez Balogh Pál szaktárs által az orvos-sebészi szakosztály figyelmébe határoztatott, ajánltatni olly kérelemmel, miszerint a rokonszak ezt, ha lehet pálya-kérdés gyanánt is megvitatni sziveskedjék. – Majer István m. k. az iparmütani szakosztály jegyzője. (Folyt. köv.)
A pestmegyei fiók gazdasági egyesület közgyülése Káposztás-Megyeren folyó évi september 30-kán. A magyarországi egyesületek mind magány-adakozásokra vannak alapitva, s ha találkoznak is némellyek, mellyek felállitására a nemzet közre-munkált, ez csak addig történt mig azok sensu strictissimo felállittattak, ezután magokra hagyatván, jövedelmi forrásul a magány-adakozások utja jelöltetett 1298– mint például első nemzeti intézetünknél, a muzeumnál. – Azért ha az egyes, bár összesitett erő nem képes a megszületett gyermeket felnevelni, ha ápolásába bele fárad, vagy azt megunja, nem lehet fölötte nagyon csudálkozni; annyival inkább nem, ha emlékezetünkbe idézzük azt, milly könnyen szoktunk mi egy vagy más társaságot alakitottnak nyilvánitani. – Pedig ez ugy van; mert jöjjön be a vállalathoz megkivántató összeg egy harmada, már hurrát kiabálunk, s kételkedni sem merünk, hogy a még megkivántató két harmadrész be ne jöjjön; a jövő reménye fejében alakulunk, nem gondolván arra, hogy a későbbi gyüjtések utja sokkal rögösebb; szóval mi igen sokat, szoktunk elhamarkodni, azaz alap nélkül épitünk.
Ezen állitásom „en miniature” a tárgyalt gazdasági egyesületre is reá illik. Gr. Károlyi István, mint az egyesület elnöke, kinek nagy lelkü pártfogása nélkül már régóta bekövetkezett volna a temetés napja, az eszme megpenditése alkalmával káposztás-megyeri pusztáján egy 80 negyedből álló telket jelölt ki, mi az ügypártolókra igen természetes, hogy felette vigasztaló hatással volt; ez által az egyesület létesithetésére nagy remény mutatkozott, mellyet később néhány részvényes részvéte teljesedni engedett. Az évenkinti részvény 2 pft, az aláirási ivek száma 3, a részvényeket illető kedvezés pedig az leendett, hogy minden részvényes az egyesület gyümölcsfa-iskolájából a productionalis áron remélt fákat kaphatni. – Az egyesület czélja volt: egy mintagazdaságot állitani, s a népet szinte tagjaiul felvéve, a gazdászat folytonos müvelésére serkenteni, a gyümölcs-kertészet és selyem-tenyésztés ügyét előmozditani. Haladt is az egyesület az elnök gróf lelkes pártfogása, s a titoknok ernyedetlen buzgalma által annyit, mennyi a legvérmesebb reményeket is kielégitheti. Van egy csinos épületünk, tanácskozási terem s kertészi lakkal; a sáfrány, pamutnövény termesztésére sikeres kisérletek tétettek, a telek több ezer fával van beültetve, mellyek közül jövő évre mintegy 6000 nemesitett 3 éves alma s körtvélyfa lehet áruba bocsátandó. S most midőn mind annyi küzdelmek daczára már is illy szép eredményhez jutottunk, s vajmi kevésre van szükségünk, hogy az intézetnek alapját örökre letettnek láthassuk, felakadunk, egy lépést sem mozdulhatunk, mert nincs pénz!
E közgyülésre, mellyen az eleve tett hirdetés szerint a lenni vagy nem lenni, vagy is az egyesület működésének felfüggesztése, vagy folytatásáról leendett szó, a tagoknak mintegy 4 percentje, összesen 20-an jelentek meg; ezek is leginkább uradalmi tisztek, mi a részvét hiányának világos jele.
Elnök gróf urat, az egyesület közsajnálkozására betegeskedése nem engedvén megjelenni, Patay József lelkes alelnökünk üdvözlé az egybegyült tagokat; miután a titoknok az egyesület pénzviszonyait terjeszté elő, mellyből kitünt, hogy azon kedvező esetben, ha az évenkint, számban nem szaporodó, sőt csökkenő tagok, részvénydijaikat pontosan befizetendik, ha a mintegy 1100 pft künlevő tartozások fele része beszedethetik, f. évi december utolsó napjáig a folyó költségek fedeztethetnek ugyan, sőt még az összesen mintegy 1200 pftnyi adósságból is lerovathatik 500 pft; de a jövő év kezdetén teendő munkálatokra, ugy az adósság törlesztésére nem lesz pénzünk, annyival inkább, mivel 1299a részvényesek nagyobb része csak utólagosan, vagyis az év végével szeret és szokott fizetni. Annak elhatározása tehát, mit csináljunk; volt a tanácskozás főtárgya.
Elnök ur őszinte kivánt a nagy közönség irányában lenni, nyiltan felfedezni állásunkat, bevallani, hogy nincs pénzünk; és adakozásra szólitani fel a lelkes hazafiakat. A titoknok ez inditvány létesitését csak palliativ curának látta, és alapitványok gyüjtését véleményezte, mellyek ha 10,000 pftra mennének, az egyesületet örökre biztositanák, mert a kamatok, azonkivül a részvények, de meg az egyesület kertének jövedelme elég pénzerőt biztositanának; holott ha a segély jelenleg csak adakozásokban kerestetik, ezek lassankint egy s más szükséges tárgyakra elköltetnek s ismét nem lesz biztos pénzalapunk. Az egyesület különben is speculativus ügyvéde mellőzve és roszalva a philanthropia elveit, a speculatio terére javasolt átmenetelt, s az egyesület további fenállását például 40 pftos részvények utján akarta biztositatni; mert ugy mond most a részvényes ugyszólván azt sem tudja, miért fizeti évenkint 2. forintját, de ha több pénze lesz befektetve, bizonyosan mindent el fog követni, hogy részvénye mindig készpénz maradjon, t. i. ha nem is emelkedik értékben, legalább minden perczben megérje a 40 ftot, s mellyet aztán venni, eladni, forgatni lehessen, s mellynek hasznát ha a jelenkori részvényes nem is, de örökösei okvetlen fogják élvezhetni. Ezen inditvány ámbár elvileg helyeseltetett, praktikai kivihetetlensége miatt azonban a következő okoknál fogva mellőzteték, u.m. az állitatott: 1) hogy ezen egyesület nem nyerészkedő, hanem jóltevő társaságkint alakult, melly már mint emlitve volt különösen a nép között az okszerü gazdálkodás módját terjessze, s neki ehhez minél olcsóbban nyujtson módot és alkalmat; már pedig ha az egyesület a speculativus térre menne át, érdekében állna például fáit, terményeit stb., minél drágábban eladni, hogy a részvényeknek annál nagyobb hitelt szerezzen, mi által a tulajdonkép kitüzött czél rnellőztetnék. – 2) Az aláirási három év még nem telt el, s igy azokat, kik jelenleg részvényesek de 40 ftos részvényt váltani nem akarnak, ki kellene törülni a részvényesek sorából, mi reájok nézve méltánytalanság lenne, mert ők a régi alapszabályok értelmében lettek részvényesek. – 3) Nem látta a társaság a részvényeseket eléggé garantirozva, mert a telek, mellyen működik, nem tulajdona, hanem az elnök gróf nagylelküségéből csak 32 évre átengedett haszonbér, s igy csak a felszerelés és a termények lehetnek a részvény alapja, ezek értéke azonban sokkal változóbb sem hogy egy üzérkedő társaság igényeit kielégithetné. Végre 4) Ha mindjárt elegendő garantia lenne is a befektetés és felszerelésben, az elnök gróf ezen telket csupán a mostani czim és czél alatt alakult társaságnak engedte át, s igy adománya a társaság czéljának változtával szinte megszünnék. – Ezek szerint tehát az inditvány el nem fogadtatván, elnök ur javaslata végzéssé lőn, adakozásra fognak szólitatni hazánk nagyai, főpapjai, a pestmegyei birtokosok, kiknek leginkább érdekében áll az intézet felvirágzása; a begyült öszvegek tőkésitetni fognak, addig pedig a takarékpénztárból 400 pfnyi kölcsön fog kieszközöltetni.
És igy a lenni és nem lenni kérdés feletti tanácskozás, jövő évi januar hóban, Pesten tartandó rendkivüli közgyülésre halasztatott, a midőn már t. i. a felszólitások 1300eredményét tudni fogjuk. Addig tehát majd csak szépecskén tengünk ismét.
Ezután némelly csekélyebb tárgyak jöttek szőnyegre, mig végre kellemetlenül sujtott bennünket az egyesületi titoknoknak Érkövy Ádolf urnak, kit hivatala más vidékre szólit, lemondása. Az egyesület körüli lankadatlan, buzgó fáradozásaiért az elnök, s egyes tagok által is legőszintébb köszönet szavaztatván, ez egyesületünk részéről a jegyzőkönyvbe iktattatni rendeltetett.
A gyülést vig ebéd követte.
A szétoszlott tagok mind optimistáknak látszottak lenni, mert az adakozások iránti kérelmeknek legfényesebb sikerét már előre látták. Adja isten, hogy ugy legyen!
Friebeisz. A pesti műegyesület részéről f. évi sept. 26-kán tartott művek kijátszásának eredménye e következő:
Olajfestvényeket nyertek:
1) Sina János bárónő. Nápoli jelenet, Storch F.-től Münchenben 784. számmal.
2) Kubinyi Rudolf. A zenészek, Vennmanntól Brüsselben 1169. számmal.
3) Bellosicz Ignácz. A kártyázók, Vennmanntól 1318. számmal.
4) Hoffmann Antal. Tájkép, Bürkel H.-tól Münchenben 363. számmal.
5) Paksi casino. Tájkép, Seipeltól Münchenben 958. sz.
6) Schiffner Gyula. Nyári tájkép, Haanen Györgytől, Bécsben 1807. számmal.
7) Triesti műegylet. Délutáni pihenés, Rosenthal Konstantintól Pesten 84. sz.
8) Oberdorf József. Karpáti vadász, Benkert Imrétől Bécsben 1444. sz.
9) Jankovics Gyula. Az anyja előtt vizsgálatot tevő gyermek, müncheni Müller Móricztól 1826. sz.
10) Durst Lipót. Gyermek vizes korsóval, bécsi Reiter Jánostól 414. sz.
11) Valero Ferencz. Tájkép, nap keltekor, bécsi Raffalt Ignácztól 1553. sz.
12) Lederer Ignácz báró. Az alamizsna, bécsi Ritter Eduardtól 1405. számmal.
13) Lössel Farkas. Tiroli, pesti Kaergling Henriettetől 1912. sz.
14) Hofer Péter. Gyümölcs, pesti Brodszky Sándortól, 821. számmal.
15) Sebastiány Károly. Az elvárás, Fortnertől Münchenben 1203. sz.
Müncheni 1843. évi műlapokat nyertek: 670.1067. 1296. 1556. 1629. és 1935. számok.
Müncheni 1845. évi műlapokat nyertek: 57. 190. 582. 722. 1114. 1119. 1125. 1167. 1969. 1980. számok.
Triesti 1842-dik évi műlapokat nyertek: 313. 969. 1291. 1381. 1538. 1809. számok.
Tresti „leány” czimü műlapokat nyertek: 326. 1157. 1346. 1563. és 1931. sz.
„Anyai öröm” czimü lapokat nyertek: 95. 354. 466. 874. 1156. sz.
Rézmetszeteket nyertek: 40. 839. 169. és 1946. számok.
1301Triesti 1847. évi műegyleti részvény-jegyeket nyertek: 24. 46. 58. 89. 90. 98. 130. 142. 172. 186. 202. 227. 250. 252. 285. 309. 311. 317. 343. 376. 389. 394. 450. 451. 474. 495. 541. 561. 584. 616. 622. 629. 654. 714. 732. 751. 755. 787. 804. 821. 860. 865. 869. 907. 930. 953. 1007. 1040. 1054. 1089. 1092. 1108. 1112. 1118. 1136. 1137. 1138. 1148. 1186. 1192. 1218. 1231. 1282. 1292. 1329. 1332. 1348. 1353. 1360. 1385. 1388. 1416. 1432. 1434. 1456. 1513. 1545. 1585. 1589. 1594. 1603. 1613. 1620. 1627. 1658. 1671. 1674. 1698. 1731. 1745. 1848. 1876. 1884. 1897. 1904. 1922. 1924. 1974. 1979. számok.
Közli Ritter Sándor, egyesületi titkár.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
