FRANCIAORSZÁG. | Kossuth hírlapírói munkássága

FRANCIAORSZÁG.

A februári napok óta egész világ’ szme Francziaországra van függesztve. Nem azért, hogy a hatalmas népnek tetszett királyát Lajos Fülepet elüzni; d mivel a hazug democrat szinekkel fölpiperkélt királyságot magát is számüzé, s a legtisztább democrat kormányrendszert kiált ki.

Az esemény Francziaországban történt, de fejleményeiben egész Europát érinti, s hatást gyakorol az egész világ’ állására. Olly esemény, melly az emberiséget koronként egy-egy vonallal elébb viszi a tökélyülés’ pályáján.

Az 1848-ki forradalmat két fővonás jellemzi. Először: hogy minden fegyveres hóditási törekvés ellen tiltakozva, a népek szabadságának fejlődését csak erkölcsi erejével, s democrat elveinek szellemi terjesztésével akarja is tápolni. Fegyveres beavatkozását csak az elnyomott nemzetiségek’ segélykérésének esetére tartván föl.

S vlamint ez utóbbi igéretét aV franczia köztársaság némelly nemzetiségek’ töredékeinek unszolása ellenére is mai napig szentül megtartá, – úgy erkölcsi erejének gyümölcsei már is mutatkoznak. Egyedűl szellemi hatalmával csaknem egész Europában fölszabaditá a nehéz bilincsekbe vert sajtót; vagy miképen egybefüzésére akarja alapitni; hanem a’ társasági viszonyokat is összhangzásba akarja hozni a világszellem’ mai elvigazságaival. És igy mai nap Francziaországot nem csak úgy kell tekinteni, mint új politicai tanok’ tóhelyét, de a sokban elvavult s betegessé vált európai társadalmi szonyok ujjáalakutásával foglalkozó hatalmat is.

A köztársaság’ fölállitása Europa királyi székei közül bizonyára semmivel sem lenne nagyonbb világesemény, mint a munkarendezés s a gazdag és szegények közötti viszonyok’ igazságos és szerencsés megoldása.

Koronként vissza fogunk térni a nagyobb politicai s társadalmi kérdések’ taglalására, s figyelmeztetni fogjuk olvasóinkat azoknak időszaki phasisaira.

Most pedig átmenve a naopi mozgalmak terére, legelőször is közöljük főbb vonásaiban a nemzeti gyülés egyik bizotmányának tervét Francziaország leendő alkotmányáról, mellyet junius 19-kén Marrast mint bizotmányi előadó a nemzeti gyülés előttmély csendben felolvasott.

Ez alkotmány’ jóságához van sokrészt a köztársaság’ fönnmaradhatása is kötve, és a democrat elveknek győzelme Európában. Azért megvitatását legfőbb figyelemmel kisérendjük.

Páris junius’ 21. Tegnap s tegnapelött a városháza előtt nagy csoportosulások voltak, s Bonaparte Lajost élteték. A nagy számra növekedett tömeg később komoly színt öltve, a további zavarok’ elháritása végett, a városházi őrseregnek kelle közbejőnie, s fegyveres erővel oszlatta szét. – Több befogások történtek.

Páris, junius’ 20-kán. A 300 bataillon, vagyis 300,000-nyi nemzetőrséget tárgyazó törvényjavaslatot különböző birálat alá vonják az itteni lapok.

A „Constitutionnel” mint óvást tekinti a netaláni felső olaszországi királyság’ alapítása ellen.

Lamartine’ lapja semmi ellenséges indulatot, vagy hóditási vágyat nem tulajdonít neki, s mint a régi rendszer által mindeddig teljesületlenül hagyott legszebb status-kötelességnek tartja.

A „National” szinte helyesli, sőt érdekes okokkal támogatja. „Azon pillanatban – mond ő – midőn az olasz kérdés komoly közbejőtt események miatt mindinkább bonyolulttá válik, sőt midőn az orosz czár’ hadkészületei tán maguk a fejedelmek’ elárulása’ nyomán Poroszországot és Austriát fegyveres interventióval fenyegetik, – legfőbb eszélyesség az, hogy Francziaországot minden esetleges 8fordulata a dolgoknak készen találja. A kérdés nem több mint Francziaország’ függetlensége, s az europa’ müveltség’ megvédelmezése.” stb. – S a „Reform” csak úgy gondolja az orosz’ foglalásait meggátolhatni, ha Francziaország a németekkel s slavokkal szövetkezik ellene.

Arago nem tért vissza Poroszországból, s úgy látszik utazásának egyedüli czélja a Német- s Francziaországok közti barátságos viszonyok’ föntartása, s szilárditása volt.

A külügyek’ ministeriuma folytonos erőfeszítéssel dolgozik, s úgy látszik kettő birja most fölfigyelmét: Olaszország’ ügyei, melylyekbe fegyveresen beavatkozni még semmi határozott akarata nincs; s az éjszaki óriás’ titkos és nyílt hadi készületei, mellyeket erős őrszemekkel. kísér.

A belügy főleg a közhitel’ emelésén ráadozik, s azon körülmény, hogy a tőzsérek’ hatalmas fejedelme, Rotschild, most gyakoribb érintkezésben áll a cabinettel mint az előtt; e részben sok jót gondolnak reménylhetni.

A pénzügyi minister’ azon szándoka, hogy papirpénzt nem akar kibocsátani sokaknál örömet szűl, s mint a közhitel’ emeltyüjét tekintik.

Egy amerikai levél. A M. Chronideben a franczia antillákat igen zavart állapotban mondja lenn, a rabszolgaság’ eltörlése’ következtében. A négerek úgy értelmezék a rendelményt, hogy többé semmit sem tartoznak dolgozni. A termés közel volt már a betakaritáshoz, s még nem tudni miként történt az meg.

Guadaloupban három napi zavarok voltak, s csak az által voltak lecsillapithatók, hogy ellenök a kikötőben levő hajóslegénység e gyarmatosokkal s katonasággal szövetkezett.

Port-au-Pitreben a maire által kitüzött köztársasági zászló mellett sokáig lobogott a királyi is, mert az igazgató nem engedé levétetni.

S Martiniqueben szinte nagy bajjal lehetett a négerek csendzavarásait megakadályoztatni.

Ez alkotmányterv nemcsak a legtisztább democrat elvek’ nyiatkozata s a nemzet’ legszélesb erejére van fektetve; de lehet mondani, hogy az emberi szív’ legnemesb érzelmeire van alapítva. Az illy köztársaságnak meghalni nem szabad, s hatalmas leszen nemcsak anyagi, de méginkább erkölcsi ereje által.

Lássuk főbb vonásait:

Az embernek kötelességei a társaságban, az alkotmány’ tiszteletében, a törvények iránti engedelmességben, a haza’ védelmében, a családi kötelezettségek’ betöltésében, s főleg azon, minden erkölcsi törvényeket magába záró elvnek testvéries gyakorlatának foglaltaknak, melly igy szól: „Ne cselekedd másnak s mással azt, mit, nem kivánod, hogy neked s veled is cselekedjen más, s tedd mindazt másokért, mit szeretnél, hogy érted is tegyenek az emberek.” – (E szakasz’ utósó része a tiszta socialismus’ egyik alaptétele, leendő forrása a jövőkor’ tisztultabb erkölcsi fogalmainak, s az egyes és status közötti viszonyok ujjászületésének nagy elve. – E tétel’ bővebb fejtegetésére egy önálló czikkben visszatérendünk.)

Az alkotmány minden honpolgárnak egyenlően biztosítja, a szabadságot, az egyenlőséget, a személybátorságot, a nevelést, a munkát, a tulajdont s a segélyezést. (Itt ki van mondva a munkarendezés’ szent elve, s valósítatni is fog, mert elvitázhatlan igazságon alapszik, mert a franczia nép ura szokott lenni akaratának.)

A szabadság abban áll: hogy mindenki szabadon jöhet s mehet, másokkal fegyvertelnül összegyülhet, egyesületekbe léphet, kérelmezhet, saját vallását gyakorolhatja, s minden gondolatait, vagy véleményeit, akár szóval, akár sajtó által, már pedig bármelly úton szabadon nyilváníthatja.

Az egyenlőség abban áll, hogy minden születési czímek, előjogok, s az ezekből keletkező társasági casták örökre megszüntessenek; hogy minden közhivatalalok’ viselhetése mindenki előtt nyitva álljon, s egyiknek amásik feletti elsőbbségét egyedül az erény s észbeli tulajdonok’ magasabb foka határozza el; s hogy minden polgár egyenlő s igazságos részt vegyen az állodalomnak, úgy minden javadalmaiban, mint terheiben. – A neveltetési jog minden polgárt megilleti, s z oktatás ingyen történik.

A munkajog, az, melylyel minden munkája után élő tagja bír a rásaságnak. Z állodalom köteles gondoskodni rról, hogy munkahiányt ne szenvedjenek azok, kik máskint munkát nem képesek kapni. (E czikkben le van téve a munkarendezés’ nagy elve, s talán egyik gyógyszere azon szörnyű szerencsétlenségnek is, hogy eddigelé a müveltség’ sarkában mindig a nyomort is láttuk megjelenni, és a gazdagok’ elveinek csillogása a nagyobb rész’ inségének fekete szinén tört meg.)

A segélyezési jog az, melly egyedül az elhagyatott gyermekeket, betegeket s elgyengült öregeket illeti, kiknek is élete’ fentartásáról köteles az állodalom gondoskodni. (Ez elv, tudtunkra még – egy alkotmányrendszerbe sincs beirva s gyönyörű visszatükrözése a testvériség elveinek. Ezelőtt nagyobb részt e kegyeletek az egyesek’ jóságára voltak bízva, most a státus vállalta át kötelességül. Az egyesek’ jótékonyságának’ ingatag voltát a státus vállalva át, az szilárddá lesz, az alamizsna segélylyé válik, s a szerencsétlen utólsó barátját mindig megtalálandja a státusbn. Legyen ez bár humanisticus elv, vagy socialismus, de megtagadni tőle szívünk’ hódolatát nem lehet). – Francziaország democrat köztársaság egy és szétoszthatatlan.

A népfölség teljes erejében s egészében megalapíttatik.

A hatalmasaknak elkülönöztetése, egy szabad kormányak legelső föltétele.

A választás’ alapjául a népesség szolgál.

A szavazás egyenes, s általános.

Választó s választható – minden franczia polgár.

A szavazás titkos.

A követek’ választása departementek szerint történik a cantonok’ főhelyén.

A törvényhozóü test 3 évre választatik, s azok’ elfolyta után egészen megujittatik.

A nemzetiu gyülésnek egyik tagját sem lehet az egész törvényes idő alatt olly hivatalokra kinevezni vagy előmozdítani, mellyekre az illetőket a végrehajtó hatalom tetszése szerint választja. Kivévén azon hivatalnokokat, kik iránt különös törvény rendelkezik.

A franzcia nemzet egy ön kebeléből választott polgár’ kezeibe teszi le a végrehajtó hatalmat. Ez a köztársaság’ elnöke.

Hogy valaki köztársasági elnök lehessen, szükséges franzia születésűnek s legalább is 30 évesnek lennie.

Az elnök egyenes s általános szavazat’ utján választatik; s absolut többség szükséges.

Ha senki sem nyer absolut többséget, a nemzeti gyülés választja meg az elnököt azon öt tag közöl, kik araánylag legtöbb szavazatot nyertek.

A köztársaság’ elnöke intézkedik a fegyveres erővel, jóváhagyás alá bocsátandó szerződéseket köt; s kegyelmezési joggal is bír.

Mind az elnök, mind az általa kinevezendő ministerek flelősek.

Minden departementekben van egy kormányszék, melly egy préfetből (főnökből), egy főtanácsból s egy kormányzati törvényszékből áll, melly a préfeti tanács’ hivatalhelyeit tölti be. Miinden kerületben van egy al-préfet. Minden cantonban van egy tanács, melly a canton’ minden hlységeinek maire-jeiből áll. Minden helység- vagy községben van egy kormányszék, melly egy maireből, esküdtekből s egy helyhatósági tanácsból áll.

A helyhatósági tanács saját kebeléből választja a maire-t s az esküdteket.

Az igazság a nép’ nevében fog kiszolgáltatni; melly ingyen történik. Az ügyek feletti vitatkozások nyilvánosak.

Az esküttszékek bünvádi perekre továbbá is fenmaradtak.

A jury a törvény által meghatározott módok szerint, a rendőri s polgári tárgyakat illető esetekre is kiterjesztetik.

A semmisitő törvényszék’ birái a nemzetgyülés által választatnak.

A ministerium’ hivatalnokai a köztársasági elnök által neveztetnek ki.

Az első folyamodási, fellebbezési és semmisítő törvényszékek’ birái élethosszaságra neveztetnek ki.

A halálos büntetés politicai ügyekben eltöröltetik.

A jószágok’ elkobozása soha többé vissza nem állítható.

A rabszolgaság minden Francziaországhoz tartozó földön örökre eltöröltetik.

A sajtó semmi szín s esetben elővizsgálat alá nem esehetik.