FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Páris. Augustus 21-ikén a nemzeti gyűlésben Drouyn de l’Huys a külügyekkel foglalkozó bizottmány elnöke felolvasá a franczia fegyveres beavatkozásért folyamodó milánói nemzetőrség 30 megbizottjának levelét. A bizottmány e kérvényt, ne hogy annak nyilvános vitatása álta a függőben lévő értekezések eredménye koczkáztassék, a tanács elnökhez kéri utasíttatni, helyeselvén egyszersmind a kormánynak e részben eddig tanúsított bölcs eljárását. A ház e véleményt vita nélkül magáévá tette. S bárha az olaszországi viszonyokat illető interpellatio e napról el is maradt, Cavaignac tanácselnök a ház többszörös helyeslése között el akart némellyeket e tárgyról mondani. Közöljük beszéde rövid kivonatát. Midőn a nemzeti gyülés – mondá ő – ügyei igazgatásával megbizta, szoros kötelességének tartotta a nemzeti gyülés nyilatkozatit s akaratját a külügyek irányában szorgosan tanulni. Május 24-ikén Olaszország fölszabadítással mondá ki a ház, s ő ezt szabályul vette. De más részről számot vetett a körülmények szükségeivel is. És azt látta, hogy mindenekelőtt a béké fönntartása fekszik Francziaország sőt egész Európa érdekében; az újabb olasz események e meggyőződést erősbíték bennem. Mindenbuzgó rokonszenve mellett sem tartja most üdvösnek a franczia fegyvert Olaszországra nézve; Frnacziaország pedig egedül tartós béke alatt számolhat a köztársaság mindnagyobb s kivánatosb szilárdítására. A franczia népnél több bátorság kell a békét védni, mint háborút hirdetni, de ha amazt nemzeti becsület csorbítás nélkül tehetni, üdvösb emennél a hazának; s végszükség esetében ő ép olly kész a harczra, mint most a békére, mert úgy is csak régi foglalozására kell visszatérnie. Olaszország szabadságát s függetlenségét saját erejével akarta kivini, s e véleményben volt nemcsak a nemzeti fölkelésnek segélyt nyujtó kormány (Károly Albert), de maga a lombardi s velenczei népis. A piemonti s lombardi seregek már megveretve hátráltak, s akkor sem történt fölhivás beavatkozásunk iránt: sőt némi tekintetben még inkább visszautasíttatott az. A franczia kormány mindez ellenére is kötelességének ismeré, az eseményeket szabad rohamra nem eresztve, közbenjárását békés úton megkisérteni. Mi hogy annál sikeresb legyen, s mert az európai béke fönntartás a ép úgy érdekében fekszik Angliának s más kormánynak is, mint nekünk, fölkérte e részben szövetségesűl Angliát. Az elfogadta ezt s szónok erősen hisz, hogy illykét hatalmas nemzet szövetségének eredménye más, mint becsület teljes béke, nem lehet, és ha szónok reményeiben – mit nem hihet – csalatkoznék, s a háború elkerülhetetlenné válik, m illyen szükségnek ő most a béke fönntartását véli, akkor régi katonai pályájára annál nagyobb örömmel lép vissza, mert mindent megtéve a köztársaságnak e vésztőli megóvása végett, nem hiú olly személyes érdekek védelmére, de a legszentebb kötelesség teljesítésére szál harczba. E percz bekövetkeztéig azonban a köztársaság érdeket veszélyeztetőnek tartja a háborút.
E nyilatkozat bizonyára a legmagasb hazafiui becsületesség tolmácsa. Méltó arra, hogy Cavaignac Vashinton testvérének mondassék. A haza szent érdekét nála semmi dicsvágy, s hiuság hamis fényköre nem képe s elfályolozni. Fél a harcztól, pedig biztos babért rejt számára, de honát vészbe döntené: s szereti a békét, bárha tétlenségre kárhoztatja katonai erélyét, d honát biztosítja. Ez a legtisztább democrat jellem! – És Austria, az annyira roncsolt Austeia illy néppel akar szembe szállni? Illy nép barátságos kezét akarja magától eltaszítni? Cavaignac becsületessége mai nap éltető lelke s az európai békének; ne adja isten! – legalább Austriára nézve, – hogy katonai erélye európai háború lelkévé legyen. –
– Aug. 21-kén a „Representatn du peuple“ „Pére duchene“ „Campion“ s „Vraie repibliwue“ czimű hírlapok vétkes izgatások, és minden társadalmi rend ellen vivott harczik miatt, bizonytaln időre ismét felfüggesztettek.–
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
