Ó-Bessenyő, nov. 30.
Ó-Bessenyő, nov. 30.
„A nép szava isten szava.” Lehat-e hát kétkedni, hogy a nép előbb utóbb ne diadalmaskodjék? Nálunk a democratia ma ülé diadalünnepét. Az ünnep hőse Koczó Pál, biróválasztási elnök, a democratia bajnoka volt, kinek becsületes magyar arczából a nép boldogítás szent akarata tűnik ki. Oldala mellett teljes megelégedésünkre működtek Rácz József és Moczik a járásbeli tisztviselőink; az első, mint most lett szolgabiránk, legelső megjelenésével már a nép szemeiből örömkönyeket facsart. Éljenek mindhárman a democratia dicsőségére!
Biróválasztásunk megtörténvén, hirlapok útján is közlött sérelmeink egyike orvosoltatott; a többi most már magától jő. Ez alkalommal megyénk tisztviselői a nép szavát megértve, nemcsak, hogy nem szegűltek ellene, sőt még előmozdíták óhajtását, korlátlan szabadsággal engedvén megválasztani előljáróit. Biróúl közfelkiáltással Uzun Péter volt uradalmi kasznár, választatott meg. No aristocrata urak! nem hisz-e a nép a kaputosnak? Ti ezt soha sem tettétek volna Bessenyőn. Sőt eddig a megboldogúlt Metternich-féle kamara mindig azon volt: hogy minden községben csak amollyan együgyű földmivelő legyen biróvá, természetesen, hogy annál inkább nyúzhassák a birkatürelmű volt jobbágyságot. Egy kis kevert aristocratatöredék most is izgatta a jó bolgár népet, hogy csak gazdag ködmönöst – kétségkivűl, ki jól szokott kenegetni aranynyal és ezüsttel válaszszam birájáúl, de ez egyszer sikeretlenűl. A nép is tud már eszmélni és gondolkodni, s ti ezt még most sem akarjátok hinni?
Vajha a többi községek is igy gondolkodnának, s tapasztalt, és tanúlt embert választanának birájokúl; mert sok jót tehet a szenvedő hazának egy csekély község előljárója is, ha nem tekint soha ön zsebére.
Még két szép jellemvonást a bessenyői népről. Midőn a biróválasztási elnök kérdezé a néptől: „Valljon van-e az óhajtott birónak elegendő hypothecája? egy szívvel, lélekkel felkiáltott „Mindnyájan kezeskedünk! tiszta jellem nagyobb kincs mindennél.” Továbbá Ronkov Miklóst, ki a haza védelmében megsebesűlt, közakarattal esküdtnek kiáltotta ki. Ime roskadozó büszke aristocratia, és dynastia! nemde a nép jobban hálálja meg a hazáért szenvedőket, mint ti az absolutismusért küzdött rokkant vitézeket?
A volt pecsovics kamara alatt szolgált előljárók közől egyetlen egy sem maradt meg hivatalában! Most már hinni kezdem: miszerint nem sokára nemzetőrségünk is lesz. Mire pedig igen nagy szükségünk van. Zsombolyt a mieink sánczolják. – Berecz Imre.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
