behallatszik
behallatszik tárgyatlan ige (rendsz. 3. személyben)
<Kívülről eredő hang> vmely bent levő, belső, zárt helyre jutva, ott is hallható, ott is hallatszik. Az utcai közlekedés lármája, az emeleten harsogó rádió hangja behallatszik a szobámba. A segélykiáltás nem hallatszott be. A pásztor furutyájának szava behallatszik a faluba. A nyitott ablakon át behallatszik a sebesültek nyöszörgése és jajgatása. (Gárdonyi Géza) Kint a folyosó szőnyegén már dolgozni kezdett egy porszívógép, behallatszott a zümmögése. (Hunyady Sándor) Erzsike kiszalad a szobából. Az udvarról behallatszik a sírása. (Nagy Lajos)
behallatszó.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
