csodálatos
csodálatos melléknév -an, -abb, (népies) csudálatos
1. <Rendkívülisége, szokatlansága miatt> csodálatra méltó, bámulatot keltő, csodával határos. Csodálatos dolog, esemény, gyógyulás; a csodálatos halfogás ¬; csodálatos módon; csodálatos véletlen folytán; csodálatos, hogy felépült. A mohából puha fekhelyt csinált csodálatos vendége számára. (Jókai Mór) || a. (bizalmas, gyak. kissé rosszalló) Különös, nagyon furcsa. Csodálatos, hogy ezt nem tudod megérteni. Csodálatos alakok kerültek ott össze.
2. A megszokottnál szebb, teljesebb, tökéletesebb s ezért ámulatra, csodálatra késztető; gyönyörű. Csodálatos arc, hely, látvány, műsor, remekmű, táj(kép). Az arca gyönyörű, a teste csodálatos, egészsége tökéletes, életkora tizenkilenc esztendő. (Nagy Lajos) || a. Minden várakozást felülmúlóan, meglepően nagyszerű; kiváló, pompás. Csodálatos ez a bor; csodálatos mérkőzés volt; csodálatosan játszott. Csodálatos időnk van. (Mikszáth Kálmán)
3. (fokozó értelemben) (gyak. túlzó) Rendkívül nagyfokú <tulajdonság>; igen nagy. Csodálatos fürgeség, ügyesség. Két-három esztendő siklott el csudálatos gyorsasággal. (Kaffka Margit) || a. határozói használat(ban) (ritka, túlzó) Igen nagyon. Csodálatos szép. Csodálatos mély átéléssel zongorázik.
csodálatosság.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
