csont

Full text search

csont főnév -ot, -ja
1. Az ember és a gerinces állatok testének belső szilárd vázát alkotó, főleg foszforos mészből és enyvből álló erős, kemény anyag, ill. a belső szilárd váznak ilyen anyagból álló darabja. ® Háromszögű csont; (átvitt értelemben, ritka, tréfás) csont van a hasában: a) nem szeret meghajolni, merev tartású; b) (népies) terhes; (túlzó) (csupa) csont és bőr vki v. csak a csontja meg a bőre van (már): betegesen lesoványodott ember v. állat; csont-bőr; eltörött vmelyik csontja; kiáll minden csontja: nagyon sovány; ropognak a csontjai; (valósággal) ® zörögnek a csontjai; (átvitt értelemben) (vki gonosz, rossz) a csontja velejéig: egészen, mindenestül, a lelke mélyéig; csontjához ® szárad a bőre; csontig lefogyott v. lesoványodott: nagyon l.; összetöröm a csontjaidat: <rendsz. fenyegetésként:> nagyon megverlek. Szóláshasonlat(ok): úgy megver (, eltángál, megrak) vkit, hogy minden csontja ropog (belé) v. csak úgy ropog (belé): nagyon megver vkit.  A sár megóvja testük lágy kebellel, Csontjuk se tört, habár itt-ott sajog. (Arany László) Mint ropogó csontok a máglyán, | heverek forró ágyamon. (Babits Mihály) Régi temető, vagy ötven esztendő óta nem használják, szintje alatt régi csontok porladoznak. (Nagy Lajos) || a. A levágott és fogyasztásra előkészített állati húsban levő csont (1). Velős csont. Fél kg csontot vett levesnek. Lerágja a csontot. A csontot a kutyának adja.  Talán mi se volnánk ébren, Hanem mert a torban, éhen, Rágódunk a csontokon. (Vajda János) Egyszerre megint ráugrott az előbbi témára, mint a kutya a csontra. (Mikszáth Kálmán)
2. Az állati testnek ilyen anyaga, melyből különféle használati tárgyakat készítenek. Csontból készült dísztárgy, fésű, késnyél. Az ősember csontból is készített magának szerszámokat. || a. jelzői használat(ban) Ebből készült <használati tárgy>. Csont karperec, nyomógomb. || b. (átvitt értelemben) Csonttá fagy vmi: úgy megfagy, hogy nagyon keménnyé válik.  Reggelre csonttá fagyott minden sár. (Jókai Mór) Csonttá fagy testén a ruha. (Krúdy Gyula)
3. Vkinek a csontjai: vkinek a teste, ő maga. Öreg csontjainak pihenés kell. Alig bírja a csontjait.  Én reám tevé le [= bízta] a | szegény paraszt elfáradt csontjait. (Katona József) Nem feledheté el soha … Mint nem hitt szemének egészen, csak félig; Csontjait hogyan megtapogatta végig. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Csak néhány állandósult szókapcsolatban> a jelzővel meghatározott jellegű személy. Gonosz csont: ravasz és rendsz. rosszindulatú ember; öreg, vén csont.  Akárki Írta uram, de gonosz csontnak kell lenni ugyancsak. (Fazekas Mihály) Az volt a hír az Azov partján, Hogy Dál király vén csont és konok. (Ady Endre) Mindegy az már, öreg csontnak, Tavasz van-e, tél-e? (Tóth Árpád)
4. (rendsz. többes számban) (átvitt értelemben, választékos) Emberi holttest, vkinek v. vkiknek a földi maradványai.  Mohács magyar vértől kövér, S csontból támadt halmain A halál dög-lehellete Jár a szelek szárnyain. (Kisfaludy Sándor) Ott szedjék össze elszórt csontjaimat, Ha jön majd a nagy temetési nap. (Petőfi Sándor)
A 4. sz. jelentésben a Petőfi-idézetben csontjaimathelyett csontomat olvasandó.
5. (sport) Csont nélkül jut a kosárba (a labda): <kosárlabda-játékban> a kosár rendsz. fémből készült peremének érintése nélkül j. a kosárba.
Szóösszetétel(ek): 1. csontállomány; csontbél; csontdarab; csonterősítő; csontesztergályos; csontfal; csontficam; csontfűrész; csonthamu; csontkorong; csontlemez; csontmerev; csontnyúlvány; csontpor; csontrák; csontreszelő; csontszerszám; csontvágó; 2. állcsont; arccsont; bokacsont; combcsont; csípőcsont; ebcsont; ékcsont; elefántcsont; falcsont; farkcsont; fogcsont; forgócsont; halcsont; homlokcsont; járomcsont; keresztcsont; kézközépcsont; koponyacsont; könnycsont; kulcscsont; lábcsont; lábszárcsont; lapockacsont; medencecsont; mellcsont; oldalcsont; orrcsont; orsócsont; pofacsont; rosszcsont; sajkacsont; sarkcsont; sarokcsont; simítócsont; singcsont; sípcsont; sonkacsont; szárcsont; szegycsont; sziklacsont; térdcsont; ülőcsont; vállcsont; villacsont.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me