dobaj
dobaj főnév -t, -ok, -a (ritka, irodalmi nyelvben)
Dobogó léptek v. nehéz jármű keltette tompa zaj; dübörgés. Szótalan egymással nagy utat menének, Hallgatva dobajját az ügető ménnek. (Arany János) Ágyúszekerek nehéz, tompa dobaja lüktetett messziről. (Mikszáth Kálmán)
dobajos.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
