dohányos
dohányos melléknév és főnév
I. melléknév -an
1. Dohány tartására haszn., dohányt tartalmazó <eszköz>; olyan, amiben dohány van. Dohányos doboz, zsák. Kinyitotta a dohányos szelencéjét.
2. Dohánylétől, dohányfüsttől foltos, ezzel szennyezett <ruha, testrész>. Keze, zsebkendője erősen dohányos volt. Dohányos a körme, az ujja. || a. Olyan <tárgy>, amelyre vágott v. apróra tört dohány hullott. Dohányos az asztal, a ruhája.
3. Olyan <üzlet, bolt, hely>, ahol dohányárukat árusítanak. A park szélén egy dohányos pavilon áll. Átmegy … a szomszéd dohányos boltba szivart vásálni. (Jókai Mór)
4. (ritka) Olyan <személy>, aki rendszeresen dohányzik; dohányzó. Dohányos ember.
II. főnév -t, -ok, -a
1. Az a személy, aki rendszeresen szokott dohányozni. Erős, nagy, szenvedélyes dohányos. Nagy dohányos volt … – mind holtig is dohányzott; mert halála előtt két órával egy pipa dohányt kiszívott. (Mikes Kelemen)
2. Dohánykertész, dohányföldeken dolgozó bérmunkás. A dohányosok szerződéses alapon termelik a dohányt. A pásztornak, pusztai embernek, dohányosnak az az emberi kötelessége, hogy ember legyen. (Móricz Zsigmond)
dohányosság.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
