ébresztés
ébresztés főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Az ébreszt (1–2) igével kifejezett cselekvés, az a cselekvés, hogy vkit, vmit ébresztenek; keltés. Korai ébresztés. A gyerekek ébresztése az én dolgom. A lelkiismeret ébresztése. || a. Ennek hangban v. mozgásban való megnyilvánulása. Ébresztést kér: <a telefonközpontot> kéri, hogy a bejelentett időpontban telefoncsengetéssel ébressze fel. Semmi ébresztésre nem mozdult. Nem hallotta az ébresztést.
ébresztési.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
