egész

Full text search

egész [e] melléknév, határozószó és főnév
I. melléknév
1. Olyan <tárgy>, amelyből nem vágtak v. törtek le egy darabot sem, amely eredeti alakjában és nagyságában megvan; teljes, csorbítatlan. Egész cipó, kenyér, sajt, zsemle; egész tégla, egész tábla csokoládé.
2. (mennyiségtan) Egész szám: a természetes számsor vmely tagja (pl. 3, 4, 5).
3. Olyan <összetett, több alkotórészből álló egység, tárgy, dolog>, amelynek alkotórészei mind együtt vannak. Az egész felszerelés, készlet, készülék, öltözet; az egész könyvtár; az egész összeg; az egész tervezet. || a. Olyan <csoport, közösség>, amelynek minden tagja együtt van, ill. bizonyos szempontból tekintetbe veendő. Az egész gyülekezet; az egész nép.  Mint mikor egy fészek lódarázs fellázad, Olybá képzelhetni most az egész házat. (Arany János) Kivitte az egész cigánybandát a Vághoz. (Mikszáth Kálmán) || b. (rendsz. túlzó) Igen nagy többségében vett, tekintett v. igen jelentős részében gondolt <csoport, közösség>. Az egész falu, az egész város tudja. Az egész iskola beteg.  Föl a zászlóval magasra. Egész világ hadd láthassa. (Petőfi Sándor) Én egész népemet fogom | nem középiskolás fokon | taní- | tani. (József Attila)
4. Teljes terjedelmében vett, tekintett v. gondolt. Az egész feje, lába, teste; az egész fal, padló; az egész földrészen; egész Magyarországon; az egész mindenség ¬.  Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk. (Vörösmarty Mihály) Keresztek ülnek a tarlón, Keresztek a temetőben … Keresztek az egész földön. (Ady Endre) Az egész asztalt leborította a terítővel. (Nagy Lajos) || a. Minden részével, tartalmával, a benne v. a rajta levővel együtt gondolt. Egész terjedelmében ¬; az egész vonalon ¬. Az egész ház leégett. Az egész szoba ragyog a tisztaságtól.  Az egész hegyet tűvé tettük értetek. (Mikszáth Kálmán) Mindent szeretett, ami a világon van: az egész életet szerette. (Kosztolányi Dezső)
5. Teljes tartamában vett, tekintett v. gondolt <idő, időszak, folyamat>. Egész este; egész nap; egész esztendőben. Egész nyáron nem láttalak.  Egész uton – haza felé – Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? (Petőfi Sándor) Egyebet se szándékozom csinálni, mint egész este haragudni. (Mikszáth Kálmán) Egy évre bukott. Egész évet veszt. (Kosztolányi Dezső)
6. <Rendsz. határozatlan űrmértéket jelentő szavak előtt:> tele. Egy egész pohár bor; egy egész üveg tinta.  [Anyám.] Kis lábaskában hazahozta | kegyelmeséktől vacsoráját, | lefeküdtünk és eltünődtem, | hogy ők egész fazékkal esznek. (József Attila) || a. (átvitt értelemben is) <határozatlan mennyiséget, mértéket jelentő szavak előtt:> olyan mennyiségű, hogy joggal mérhetjük az illető mértékkel. Egész halom pénz; egész rakás bajt zúdított rá; egész sor: hosszú sor; egy egész sor ember.  Egy egész kis halom kisebb-nagyobb gyermek Kártyából tornyokat csinál. (Petőfi Sándor) A grófi szérűn ott zokog Egy egész koldus-sereg. (Ady Endre)
7. Teljes mértékű, teljes fokú. Egész erejével, hatalmával; egész lélekkel v. lelkével: lelkének minden erejével, érzésével, hevületével; szíve egész melegével ¬.  Királyod a kezedbe adta | egész hatalmát. (Katona József) Én ezt egész bátorsággal kinyomattam, hiszen nem volt benne se lázítás, se fölségsértés. (Jókai Mór) || a. Egész ember: a) minden erejét, képességét teljes mértékben vminek szolgálatába állítani tudó e.; b) minden szempontból kifogástalan, jellemes, értékes, megbízható, derék e.  Egész embernek azt ismerjük el, aki nemcsak magának élt. (Jókai Mór)
8. (zene) Olyan értékű <hang, szünet>, mely négy negyedből (III. 4) áll, és gyak. teljes ütemet tölt ki. || a. (zene) Ennek leírására, jelzésére való, használatos. Egész hangjegy, szünetjel. || b. (zene) Két félhangot magában foglaló, a hétfokú hangsorban a nagy szekund hangközének megfelelő <hangtávolság>. Egész hang; egész hangú; egész távolság. || c. (zene) Egész zárlat: alaphangon végződő z. <a félzárlattal szemben>.
II. határozószó
1. <melléknév (pongyola használatban határozó) előtt fokozásként:> nagyon, teljesen, egészen. Egész bolond; egész kicsi; egész világos; egész oda van; egész odáig elmentünk.  A hang egész lágyan ér ide. (Karinthy Frigyes) Egy alacsony, zöldes ház volt ott, az ablaka egész a földbe volt süppedve. (Móricz Zsigmond) A fehér táj majdnem egész üres. (Szabó Lőrinc) || a. <Névszói állítmány előtt annak megjelölésére, hogy az állítmány tartalma teljes v. csaknem teljes joggal állítható az alanyról.> Egész apja ez a fiú; egész gyerek még.  A beteg ágya egész búcsújáróhely volt. (Mikszáth Kálmán) || b. <melléknév v. határozó előtt a tulajdonság v. állapot fokának megjelölésére:> eléggé, meglehetősen. Egész jó; egész jól dolgozik.  Szívem keserűséggel volt tele, s … egész közönyösen néztem elébe bizonytalan sötét jövőmnek. (Tolnai Lajos) Kinyitotta az ajtót, és gyertyát gyújtott. Egész barátságos szoba volt. (Mikszáth Kálmán) || c. <Néha igék előtt is:> teljes mértékben, nagy mértékben. Egész megnőtt a gyerek.  Nem adna egy kis pálinkát – szólt … – egész kiszáradt a torkom. (Tolnai Lajos)
III. főnév -et, -e [e, e]
1. Bizonyos módon összetartozó dolgok teljes egysége <az alkotó elemekkel, részekkel szemben>. Az egész alkotói, elemei, részei. Az egészből indul ki, és úgy halad a részekre. Az egészről csak a részekhez viszonyítva beszélhetünk. Az egészet részeiből és a részeket az egészből érthetjük meg.  Enyésszen az egyén, ha él a köz, Mely egyesekből nagy egészt csinál. (Madách Imre) || a. Részeire nem bontott, meg nem bontott, hiánytalan egység. Kerek egész; szerves egész; a maga egészében; ® teljes egészében; ® nagyjában és egészében.  Mi drága még részletben – Egészben szinte semmit ér hazánk. (Vajda János) || b. (mennyiségtan) Egységnek vett mennyiség <annak tört részeivel szemben>. Három harmad egy egész.
2. Mindaz, ami most elhangzott, amiről éppen most szó volt. Ez az egész; ez az egész?: ez nagyon kevés. Egy szó sem igaz az egészből. Én csináltam az egészet.  A Délibáb Délibábnak maradni | Nem akar már. És ennyi az egész. (Ady Endre)
Szólás(ok): ld. kisujj.
Szóösszetétel(ek): egésztelkes.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me