erőszakoskodás
erőszakoskodás főnév -t, -ok, -a
Általában az erőszakoskodik igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki erőszakoskodik.
1. Erőszak alkalmazása, erőszakos tett elkövetése. Barbár, égbekiáltó, vad erőszakoskodás. Aki szépszerivel nem jő, kötözzétek lábait a kengyelhez. – Én protestálok az erőszakoskodás ellen! (Jókai Mór) Rettenetes dolgokat hallott a magyarok felől. Égbekiáltó erőszakoskodást. (Mikszáth Kálmán) || a. Nőnek közösülésre való kényszerítése, ill. erre törő erőszakos viselkedés. A férfit följelentették erőszakoskodásért.
2. Szemtelen, tolakodó v. követelőző magatartás. Ne tűrd az ilyen erőszakoskodást! Erőszakoskodásával végül is elérte célját. Erőszakoskodásával ellenszenvessé tette magát.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
