folyékony
folyékony melléknév -an, -abb
1. Olyan, aminek jellemző tulajdonsága, természete az, hogy folyik; cseppfolyós. Folyékony anyagok; folyékony gyümölcs ¬; folyékony szappan ¬; folyékony szén ¬; izzó, folyékony vas. A víz folyékony. Csak folyékony táplálékkal él. || a. Olyan <állapot>, amelyben vmely test folyik; híg. Folyékony halmazállapot.
2. (átvitt értelemben) Könnyen folyó; megszakítás nélküli; gördülékeny. Folyékony verselés. Megtanulta a folyékony beszédet. Folyékonyan ad elő. Folyékonyan beszél németül. Folyékonyan hazudik. Zongorán sok mindent folyékonyan játszik. Verselése folyékony, zengzetes. (Arany János) Számolni kezdé folyékonyan: „Tíz, kilenc, nyolc, hét … ” (Mikszáth Kálmán)
3. (nyelvtudomány) Olyan <mássalhangzó>, amely a levegőnek (a szájüregen át való) szabad kitódulása szempontjából csak kevéssé különbözik a magánhangzóktól. Az „l” és az „r” jellegzetes folyékony hang. Régen az „m” az „n” és az „ny” hangot is folyékony mássalhangzónak tekintették.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
