gáttalan
gáttalan melléknév -ul, -abb (irodalmi nyelvben)
1. Olyan, aki, ami előtt nincs gát (2); akadálytalan. Látja Gáttalan űzőjét villogva nyomába rohanni. (Vörösmarty Mihály) Lehete látni a tüzet, mely gáttalanul harapózott szét a sűrű épülethalmaz között. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Gátat (2) nem ismerő, gátlástalan. A nagyvezér … turbánját … gáttalan dühében földhöz vagdalva ordíta tajtékzó szájjal. (Jókai Mór) Képzelete most könnyen, szabadon szállt, gáttalanul. (Tolnai Lajos)
gáttalanság.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
